Zegről-végről 7.rész

(Szolgálati közlemény: azon Tisztelt Olvasóim, akik kizárólag a legutóbbi bejegyzés hozadékaként kattintottak ide, szaftos botrányban, csámcsognivalóban reménykedve, sajnálattal kell közölnöm, ez a ZV visszatér az alap és normál esetben megírtakhoz, ahol a zalaegerszegi mindennapjaimmal, tapasztalataimmal, a felnőtt, illetve az utánpótlás csapatoknál történtekkel foglalkozom. Értékelem, hogy utánakerestek a blogomnak, mert gondolom a BB1, miután átfutja majd ezt, nem találja elég izgalmasnak és kattintásesélyesnek a megosztásra. Az új, illetve egyrészes Olvasóimnak köszönöm a pillanatnyi figyelmet, a törzsgárdatagoknak pedig további jó szórakozást kívánok!)

Behúztuk az első NB1-es győzelmet a 2021/22-es idényben! Atyavilág, mennyire nehéz meccs volt! Bivalyerős ez a Kaposvár. Valódi Nikolás karakterjegyek. Szervezettség, fegyelmezett védekezés és a légiós kontingens egyéni képességeinek maximalizálása. Teljes joggal tartoznak azon gárdák közé, amelyek a rájátszásba jutást tűzték zászlójukra. 

Emelem nem létező kalapomat a Srácok előtt. Egy alig három nappal korábban, drámai végjátékban, majd felháborító utózöngével elveszített rangadót követően voltak képesek két vállra fektetni a somogyi kék-fehéreket. Minden tiszteletem az övék. Nagyon büszke vagyok rájuk. Óriási nyomás alatt kell alapesetben is játszaniuk, amit csak tetézett a Körmend elleni mérkőzés után történtek okozta feszültség és tanácstalanság. Ők mégis fantasztikusan reagáltak erre a minősíthetetlen sztorira. Összezártak, még jobban figyeltek egymásra és tanúbizonyságát adták sportemberi nagyságuknak. Külön köszönöm csapatkapitányunknak, Révész Ádinak és a nehéz pillanatokban érte is eszméletlen vagánysággal kiálló Horti Bálintnak azt a munkát, amit az ominózus incidens miatt érthetően elbizonytalanodó csapatunkért tettek.

Köszönettel és hálával tartozom a szakmai stábnak, amely folyamatosan bizalmáról és támogatásáról biztosítja a játékosokat. Teo, Robi, Gege, Deda és Móka egy emberként sorakozott fel a Srácok mellett, amely hihetetlen erővel bír a csapat későbbi szereplését illetően. Nincsenek véletlenek. Ennek így kellett történnie. A csapat és a stáb reakciója mindent elárul ennek a közösségnek az erejéről. Eddig sem volt piskóta a kohézió, de szerda este óta ez egy új szintre lépett!

Nagyon boldog vagyok, hogy zsákban az első siker. Ráadásul becsülettel megharcolt, közös erővel kivívott győzelemről beszélünk, egy remek ellenféllel szemben. A kosárlabdát nem feltétlenül érdemre (hanem dobott kosárra) játszák. Ugyanúgy, mint a Körmend ellenünk, itt mi sem szólhattunk volna egy rossz szót sem, ha a lefújást követően gratulációra kényszerülünk. Az élet ikszre játszik. Voltak mély hullámvölgyek, tűnhetett úgy, nem nekünk áll a zászló, azonban a csapat nem adta fel és mindig volt valaki, aki hozzátette a következő építőkockát. Pötyi, Bence, Mustapha és Bendi alázatos védekezéssel, az önmagát még kereső Jordan a legfontosabb büntetőket pókerarccal helyükre küldve, Chris a szerdai, szinte hiba nélküli teljesítményét lemásolva, Ádám és Bálint fontos pillanatokban hozzászólva, Carlton a tőle jogosan elvárt agresszivitással és bátran vállalva, Derrick falkavezérhez méltóan, káprázatos egyéni villanásokkal rendezve a körömrágós végjátékot, míg a számomra a szükséges extrát nyújtó Ákos egészen elképesztő mezőnymunkával és kulcsmomentumokban bemutatott védekezésekkel tette hozzá magáét a sikerhez.

Szeretném megköszönni a csarnokba kilátogató szurkolóink támogatását, és a remek hangulatot, amelyet teremtettek. Nagyon pozitívnak gondolom, hogy a buzdítás akkor is töretlenül jelen volt, amikor akadozott a gépezet. Ez nagyon fontos lesz a későbbiekben, remélem ez a jelenség megmarad és a csapat megalkuvást nem tűrő hozzáállásával továbbra is érdemesnek bizonyul a támogatásra.

Megünnepeltük, kielemeztük, megyünk tovább. Sokszor mondtam/írtam már és még sokszor mondani/írni is fogom, ez egy maraton, nem sprint. Fáj a Körmend elleni vereség és boldogsággal töltött el a Kaposvár elleni siker, de immár mindkettő a múlté. Csak és kizárólag a következő feladat számít. Most van egy teljes hetünk felkészülni a szintén nagyon masszív Kecskemét elleni idegenbeli túránkra. Mondanom sem kell, mennyire nehéz kihívásnak ígérkezik, mint ebben a bajnokságban mindegyik összecsapás. 

Zárásképpen szeretnék gratulálni az U16-os csapatunk kiváló szerepléséhez a hétvégi, Sopronban megrendezett országos selejtezőn. A Bodrogi Csaba-Halász Gergely irányításával készülő kadet gárdánk két sima és egy, a házigazda Tigrisek ellen bemutatott -parádés negyedik negyednek köszönhető - győzelemmel harcolta ki a felsőházi alapszakaszba kerülést.

 

Szép napot és lelki békét Mindenkinek!

Kék az Isten! 

 

fotó, slide: Zalakerámia ZTE KK Facebook-oldala