A Sopron játékosa sajnálja, hogy így alakult, várják a döntést

A sakc.hu készített interjút Fazekas Csabával, a soproni csapat feltörekvő fiatal játékosával.

"Szerintem elsősorban annak köszönhetők a mostani sikerek, hogy nagyon jól, hatékonyan használtuk föl a hosszú szünet alatti időt. A kemény erőnléti munka mellett több nagyon jó, hasznos edzőmeccs is szerepelt a programban, amelyeknek köszönhetően sikerült előrelépnünk a játékban. Most pedig, amikor már szerda-szombati ritmusban zajlanak a meccsek, a frissesség megőrzése és a regenerálódás mellett az aktuális ellenfél elleni védő és támadó taktika felépítése lett volna fókuszban. Úgy tűnt, működik, de jött a felfüggesztés" - mondta Fazekas.

A játékos a Falco és a Szolnok is bevert egy-egy fontos triplát, amitől "megőrültek" a szurkolók.

"Leírhatatlanul jó érzés volt a Falco ellen hallani, milyen hatást váltott ki a dobásom. A Szolnok ellen a második félidőben, s ha jól emlékszem, már a hármasomnál behallatszott kintről szurkolóink őrjöngése. Nem ugyanaz persze, de az, hogy a csarnokon kívül is jól hallhatóan mellettünk álltak és így is próbáltak segíteni, szerintem mindannyiunknak nagy erőt adott a végjátékra. Egyértelmű, hogy a minket az aréna mellől a csarnokban is jól hallhatóan buzdító szurkolóinknak, nagy szerepük volt a Szolnok legyőzésében…"

A Szolnokot ráadásul a Falco ellen kiválóan teljesítő, de megbetegedő Supola Zoltán nélkül sikerült megverni…

"Amikor kiderült, hogy Supi nem játszhat, edzőnk annyit mondott: ugyanazzal az akarattal, mentalitással, alázattal kell játszani, mint tettük a Falco ellen. Tudtuk persze, hogy rövidebb lesz a pad – így kellett megpróbálni megoldani a feladatot, szerencsére sikerült. Az elsődleges feladatom az volt, hogy egész pályán űzni, hajtani, fárasztani kell a Szolnok játékát szervező kosarast, Price-t, vagy Jonest, támadásban pedig stabilan segíteni Kinney-nek és Bernardnak szervezni a játékot."

Fazekas most már fizikailag is beleerősödik a felnőtt bajnokságba.

"Nem tudom, kívülről mi látszik, de azt én is érzem, hogy egyre inkább fel tudom venni a versenyt a mindenkori ellenfél légiósaival a kemény fizikális, test-test elleni harcban. Úgy látom, ha egy fiatal magyar játékos meg akar ragadni az NB I-ben – márpedig én nagyon szeretnék – akkor elsősorban meg kell tanulnia hatékonyan, jól védekezni. Jó érzés volt tapasztalni, hogy a Szolnok, általam őrzött játékosai labdavezetés közben, fáradván hívták föl a centert már a térfelünk közepén, hogy zárást adva segítsen nekik, megszabadulni tőlem. Bár dobtak kosarat, kosarakat rólam, összességében úgy érzem, megoldottam a feladatot. Ebben az sokat segít, hogy edzéseken Kinney, Bernard és adott esetben Demetre ellen gyakorolhatok, s ők, ha keményen védekezem ellenük, csak tovább inspirálnak, biztatnak."

Végezetül az edzőváltás utáni formáról és a szünetről:

"Kellett egy kis idő, hogy megismerjük az új edző elképzeléseit és az új srácokat. Úgy vélem, a fordulópont a pécsi győzelmünk volt, s bár utána is volt, hogy kikaptunk, nagyon egyszer sem győztek le minket. Mindenkinek egyenrangú ellenfelei voltunk, holott a mi csapatunk nincs tele válogatottakkal és nincs például hat légiósunk, hogy valakit az adott ellenfél szerkezetének, taktikájának megfelelően kihagyhassunk, pihentethessünk. Viszont mostanra nagyon együtt vagyunk, bízunk egymásban. Jó társasággá, közösséggé kovácsolódtunk össze a pályán és a pályán kívül egyaránt. Ezért is sajnálom, hogy így alakult, kíváncsian várjuk a keddi döntést."

fotó: sakc.hu / Wölfinger Béla

A magyar kosárlabdáról szóló cikkeink elkészülését a PEAK Sport Magyarország támogatta.