Ahogy a szakértő látja: a 13. forduló legjei Déri Csabával

Rendhagyó módon választott MVP-t szakértőnk, elmondta, hogy melyik meccsen mit látott, illetve hogy ki volt szerinte a legjobb edző, a legjobb magyar játékos a hétvégén, valamint választott egy-egy pozitívumot és negatívumot is.

Heti szakértőnk Déri Csaba, a Dombóvár, a Nyíregyháza, a Körmend, a Falco és a BC Mures korábbi vezetőedzője, az MBK Ruzomberok és a BC Sepsi női csapataival bajnoki és kupaezüstöt nyerő szakember.

A Forduló MVP-je: A Carter-Rivers páros. Bennem felmerült öt név is. Volt Milivoje Bozsovics (37 VAL, 21 pont), de azért nem őt választottam, mert egy borzasztó gyenge színvonalú meccsen hozta, szóval gratulálok neki és az Oroszlánynak is, de MVP-címet ez most nálam nem ért. Andre Jones 30 pontja és 34 VAL-ja mellett látványos bravúrkosarakat dobott, de szintén nagy különbségű meccsen. Jahenns Manigat (25 pont, 39 VAL), illetve ugyanott Milos Boriszov (22 pont, 36 VAL), valamint a túloldalon Dirk Williams (26 pont, 33 VAL) is nagyon jó teljesítményt nyújtott, de ott szerintem egyik csapat sem védekezett, így emiatt nekem szakmailag kevésbé értékes az a mérkőzés - persze a győztesen ne kérjük számon a színvonalat. Veljko Budimir teljesítménye is extra volt, tökéletesen azt játszotta, amit egy stretch-4-nak kell, de én végül a soproni Eric Carter - Demetre Rivers párosnak adtam. Carter 21 pontot és 37 VAL-t, Rivers 20 pontot és 30 VAL-t termelt és ők ketten egy elég jó erőkből álló Albát vertek meg egy magas színvonalú meccsen - az ő remek játékuk döntötte el a küzdelmet. Az említettek is csodálatos teljesítményt hoztak, de én most ennek a centerduónak adom, mert jó ellenféllel szemben jelentették a mérleg nyelvét.

A Forduló Legjobb Magyar Játékosa: Tóth Ádám. Az ezüstérmet Perl Zolinak adnám, csodálatos dolgokat csinált (a betöréseit, befejezéseit bárhol megtapsolnák a világon), de Tóth Ádám lett nálam most a magyar MVP. Olyan szinten, olyan tanári módon mutatott be klasszikus centeriskolát az Agafonov-Szabó páros ellen, hogy képtelenek voltak vele bármit is csinálni. Egész egszerűen uralta a gyűrű alatti területet. Mivel idén már nem először játszott így, csak annyit tudok mondani, hogy folytassa, Tóth úr!

A Forduló Edzője: Matthias Zollner. Felmerült nálam több név, a soproni Kostas Flevarakis rendkívül magas szintű meccsen nyert, ahol mindkét edző nagyon jól meccselt. Felmerült Gasper Okorn, mert brutális fölénnyel verték a PVSK-t és mert kiválóan menedzseli a csapatát, de én múltkor is neki adtam. Gasper Potocnik is nagy fölénnyel nyert, Sebastjan Krasovecnek is jár a gratuláció a meccsért és az egész őszért is, de én most végül Matthias Zollnernek adom a címet. A Körmend az egyetlen csapat a mezőnyben, amely az év elején mondott dolgokat betartja, ez így volt most is: hatalmas fölénnyel verték a Kaposvárt, emellett pedig öt fiatal játékost játszatott a tréner, ebből Durázi, Takács és Martinez jól is teljesített. Zollner kiválóan végzi a munkáját, ezt pedig ezen a héten is bizonyította.

A Forduló Pozitív Érdekessége: Az Oroszlány szereplése és kupadöntőbe jutása. Volt egy nyári játékoskeretük, amit én playoutosnak éreztem, de Beck Ferenc és a klubvezetés gyorsan lépett, bejött az irányítócsere és hoztak egy komoly centert is. Így hat győzelmet arattak már most, pedig az újoncok az utóbbi években nem mindig voltak ilyen jók elsőre. Nekem nagyon tetszik, amit csinálnak és főleg azért jár a dicséret, mert egy induló csapatot ugyan lehet gyengébben csinálni, de az a nagy dolog, ha valaki felismeri a hibákat és cselekszik: ők ezt kellő időben megértették és megtették. A jutalmuk az, hogy újoncként kupadöntőt játszanak, biztos, hogy 300-400 szurkolójuk el fog menni oda, biztos, hogy komoly közönséggel érkeznek és csak nyert a magyar kosárlabda azzal, hogy egy ilyen bázis alakult és bejutottak a legjobb nyolcba féltávnál. Gratulálok a Krasovec által vezetett szakmai stábnak, illetve Beck Ferencnek és Fodor Péternek is.

A Forduló Flopja: A Jászberény helyzete. A JKSE a szárnyaló OSE dolgát sem tudta megnehezíteni, úgyhogy féltávnál sereghajtóként áll. A magyar mag nem funkcionál a csapatnál, ha nem változtatnak sürgősen, akkor egyértelműen a playout vár rájuk, sőt: ahhoz, hogy bent maradjanak, ahhoz kell egy ötödik légiós is, mert most csak négy van a keretükben. Közülük Pantelics és Alekszandrov megoldja a feladatát, a többiek nem igazán, sajnos bár Nelson nekem nagy kedvencem volt korábban, de sérülésből visszatérve nem hozza azt a teljesítményét és különösen nagy a kontraszt Damier Pitts tavalyi játékához képest. Egy ilyen harmatos képességű magyar mag mellé sokkal dominánsabb légiósok kellenének, hogy elinduljanak felfelé, kívánom nekik, hogy sikerüljön változtatniuk.

Összegzés: A Falco az utóbbi időszak legerősebb magyar bajnokaként, egy komoly nemzetközi szereplés közepette nyert egy teltházas meccset látványos játékkal, minden pozitív jelző megilleti őket. Az edzőváltáson is áteső PVSK, a tavalyi sikercsapat sem tudta igazán megnehezíteni a dolgukat, amíg tudott, addig ellenállt, aztán a Falco érvényesítette a javára meglévő különbséget. A DEAC-ZTE-n szerintem mindkét csapat csak támadott, védekezni nem védekezett, úgyhogy egy látványos All-Star meccs lett belőle, több jó egyéni teljesítménnyel. A DEAC-nak gratulálok a kupán való részvételhez, ahhoz, hogy olyan képességű játékost tudtak igazolni, mint Stefan Moody, illetve azért is, hogy megrendezik a kupadöntőt. Két éve jót rendeztek, most pedig örülök, hogy bejutottak, mert egy hazai csapat azért komoly nézőközönséget tud bevonzani egy ilyen eseményre (remélem, hogy ezt a zalai barátaim megbocsátják nekem). A Sopron-Albán két szervezett, profin felkészített csapatot láttam, ahol végül a hazaiak hosszabbításban nyertek. Az Olaj-KTE-n kijött a két keret közötti különbség, a Szolnokot pedig megilleti a dicséret, mert látszik Gasper Potocnik munkája, a kerethez is jól nyúltak hozzá, Jones pedig talán a bajnokság legszebb produkcióját nyújtotta eddig kettes posztról. Az ASE nincs jó formában, de így is nyert, ehhez gratulálok, fognak ők még jobban is játszani, míg a Szedeákról azt tudom elmondani, hogy ezzel a mostani teljesítménnyel a Paksnál gyengébb csapatokat otthon biztos, hogy meg fog verni. A Jászberény-OSE sima volt, a felfelé ívelő, lendületben lévő újonc átrohant a mélyen lévő hazaiakon. Végül a Körmend: ez a csapat második lett a bajnokságban, AAK-t nyert idén, továbbjutott a FIBA EC-ben, most pedig megint a második helyen áll úgy, hogy az egyetlen olyan klub, amelynek valóban van fiatalítási programja és ezt nem csak mondja, hanem ténylegesen meg is valósítja. Ez mindenképpen dicséretes, hogy hozzák az eredményeket, de mellette fiatalítanak is és nemcsak a perceket, hanem a tényleges szerepeket, feladatokat tekintve is.

fotó: hunbasket.hu

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus