Ahogy a szakértő látja: a 17. forduló legjei Déri Csabával

Heti szakértőnk Déri Csaba, a Dombóvár, a Nyíregyháza, a Körmend, a Falco és a BC Mures korábbi vezetőedzője, az MBK Ruzomberok és a BC Sepsi női csapataival bajnoki és kupaezüstöt nyerő szakember.

A Forduló MVP-je: Jordon Varnado és Markis McDuffie. A mai modern kosárlabdában az irányító a legfontosabb poszt, de rögtön utána jön a stretch-4 pozíció. Ezen játékosok nélkül nem lehet igazi komoly sikert elérni. Varnado egy atletikus, erős játékos, aki bentről rendkívül hatékony, háttal is eredményes, van egy nagyon jó egy-egyezése szemből, akár a triplavonalon túlról indulva is, van egy elképesztő tripladobása, védekezésben pedig a borzasztó fontos váltásoknál képes megfogni az ellenfél kisembereit is. Ugyanezt tudja McDuffie, ő talán még egy fokkal atletikusabb, lehet belőle top európai, vagy akár NBA-játékos is. Csodálatosan játszottak a hétvégén is, elképesztően fontosak voltak. McDuffie első szándékból, direkt megoldásokkal dolgozik, Varnadónak viszont olyan második-harmadik szándékú gondolatai vannak, amil öröm nézni. Ő összetett, több rétegű kosárlabdát játszik, McDuffie pedig lendületből oldja meg a dolgokat. Az ilyen játékosok nagyon értékesek, nekem pedig jár az agyam, eszembe jutott, hogy például Debrecenben kézenfekvő lenne egy ilyen típusú játékossal pótolni Boriszovot. 

A Forduló Magyar Játékosa: Krivacsevics Márkó és Borisz Krnjajszki. Voltak jó VAL-pontok több helyen is, viszont a helyszínen láttam Krivacsevics Márkót, aki jól szállt be, tökéletesen játszotta a négyes posztot és a kevés játékidejét nagyon hasznosan töltötte (12 pont, 4 lepattanó, 15 VAL, 17 perc). Mellette Borisz Krnjajszkié (13 pont, 4 gólpassz, 2 labdaszerzés, 1 blokk, 20 VAL, 23 perc) volt a másik ilyen teljesítmény, aki szintén jól játszott és nagyon kellenek ezek a teljesítmények, mert várjuk, hogy kik tudnak előlépni magyar játékosként az idősebb generáció helyére. 

A Forduló Edzője: Matthias Zollner. Ez viszont egyértelmű volt szerintem. Én is féltettem a Körmendet a programja miatt, hiszen múlt vasárnap még Szolnokon nyertek egy nagyon erős Olajbányász ellen egy fizikális, nehéz meccsen, majd kedden elutaztak Ventspilsbe, ahol egy nagyon jó csapat ellen kikaptak, majd hazautaztak és a Paks ellen ismét egy rendkívül fizikális meccset játszottak szombaton. A Paks nagyon jó formában volt, az Alba ellen csúcskosárlabdát játszott, talán az év legjobb meccsét hozta, de a Körmend így is nyerni tudott. Ott most minden működik, nemzetközi kupa, fiatalok játszatása, bajnoki sikerszéria és Zollner ezt így le tudta menedzselni, ezért nálam neki jár a díj. Hozzáteszem, hogy a dicséret jár az orvosi stábnak és a menedzsmentnek is, mert ezt szinkronizálni kellett, de le a kalappal előttük. 

A Hét Pozitívuma: A Körmend-Paks meccs és a nemzetközi csapataink szereplése. A már említett Körmend-Paks rangadón egy nagyon magas színvonalú meccset játszottak a csapatok, mindkét fél jó kosárlabdát mutatott be, jó volt nézni. Ugyanakkor szeretnék gratulálni a két vasi csapatnak a nemzetközi szereplésért, hogy február elejéig harcban voltak, borzasztóan jól képviselték a magyar kosárlabdát - illetve a szombathelyieknek matematikailag még van esélyük a továbbjutásra. A Falco sok magyar válogatottat játszatott, ráadásul főszereplőként és a Körmend is igyekezett a lehető legtöbbet használni a fiatalokat. Gratulálok a nemzetközi porondon nyújtott teljesítményhez, kívánom, hogy használják ki a fennmaradó meccseket, örülnék, ha jövőre több csapat is tudna indulni nemzetközi porondon.

A Forduló Flopja: A Szolnok meccskezdése és sebezhetősége. A Körmend elleni hazai vereség után most idegenben is kikapott az Olaj, méghozzá főleg a nagyon rossz meccskezdése miatt. Van hat légiósuk, ebből Davis kiesett, de így is maradt öt külföldi játékosuk, míg a DEAC-ból a ténylegesen legjobb játékosuk, vezérük, az egész bajnokság egyik legjobb légiósa dőlt ki, mégis a Debrecen tudott nyerni. Ebben egyértelműen benne van az Olaj magyar magjának teljesítménye: jó nevű, köztiszteletben lévő magyar játékosok vannak a keretben, de sorozatosan képtelenek hozzátenni komolyabban. A fiatalokkal kapcsolatban már Dragan Alekszicset is sok kritika érte, hogy nem játszatta őket, a vezetőség nagyon szeretné, hogy játsszanak, de egyelőre nem tudnak felnőni a feladathoz, a rutinosabb magyarok pedig sokszor láthatatlan emberekké válnak. Maradnak a légiósok, akik közül ha egy-kettő rosszabb napot fog ki, akkor már bajban lehetnek. Egyébként az általam nagyra tartott Rátgéber László annak idején szerintem egy-két szolnokit nem vett volna be a csapatába, mert egyszerűen túl puhának tartotta volna őket. Viszont például TJ Price-t én ismerem, tudom, hogy milyen képességű játékos és hogy milyen tartású ember, most nem játszik jól, de ő a magyar bajnokság egyik legmagasabban kvalifikált légiósa, biztos vagyok benne, hogy idővel a Szolnok és az egész mezőny egyik leginkább meghatározó játékosa lesz, illetve mondom, ő emberileg is olyan, hogy bizonyítani fog. Az Olajnál cseréltek már edzőt, hoztak három új légióst, de nincsenek egyelőre jó ritmusban.

Összegzés: Amelyik meccset még nem érintettem: a Kaposvár nagyon magabiztosan nyert az Oroszlány ellen, kíváncsi vagyok, hogy az OSE hogyan folytatja, most komoly feladatot kap otthon. A KKK Sopronban ki-ki meccset játszik hétvégén és nekem tetszik a folyamat, ahogy a Kaposvár játéka épül mostanában, rájuk is kíváncsi leszek. A Falco-KTE-ről: örülök Gasper Okorn nyilatkozatának, hiányzik manapság a nyílt beszéd, tőle most ilyet hallhattunk. A Kecskemétnél Djeraszimovics sajnos átmenetileg kiesett egy személyes dolog miatt, így a DEAC-hoz hasonlóan ők is vezérüket vesztették, egy ilyen Falco ellen még két légiósra lett volna szükségük ahoz, hogy felvegyék a kesztyűt. A Jászberényről sokan elmondták már, hogy ebben a formában nem üti meg az A csoport színvonalát, bízom benne, hogy eszközölnek erősítéseket. A Pécs viszont szépen játszik, idén van már három győzelme és egy egylabdás veresége. A Szedeák-Alba egy kiegyenlített meccs volt, ahol a Szegednek jár a dicséret, míg a ZTE-Sopront a helyszínen tekintettem meg, az egy igazi derbi volt, jó hangulattal. A válogatott szünetig van még hátra két forduló, addig lehet igazolni is, illetve ott biztos, hogy mindenki rendezi majd a sorokat, kíváncsian várom, hogy ki mit lép, merre mozdul.

 

A magyar kosárlabdáról szóló cikkeink elkészülését a PEAK Sport Magyarország támogatta.