Bodnár Péter a fiatalszabályról: Megér egy próbát

fotó: hunbasket.hu

Az utanpotlassport.hu kérdezte meg a férfi bajnokságban bevezetésre kerülő fiatalszabályról Bodnár Pétert, az MKOSZ főtitkárát.

„A női élvonalban 2014 óta működik ugyanez a szabály, annyi különbséggel, hogy abban a mezőnyben U20-as kosarasokat kötelesek szerepeltetni az egyesületek. Ott a rendszer elérte a célját, a szakág nemzetközi szinten is sikeressé vált. Volt azonban hátulütője is az előírásnak: aránytalanul megnőtt az utánpótláskorúak fizetése, emiatt felborulhatott a csapaton belüli keresleti piramis. A férfiak között először az első lépést kell megtennünk: kapjanak lehetőséget a fiatalok a bizonyításra… Ahhoz, hogy bármely alakulat eleget tegyen a szabályban foglaltaknak, legalább három korosztályos sportolót kell a nagycsapattal együtt felkészíteni, köztük tehát eleve versenyhelyzet alakul ki. Ha pedig egyszer oda kerültek, meglátjuk, kell-e azon sopánkodnunk, hogy elveszítik a motivációjukat. Korábban pont azért nem voltak kellően eltökéltek, mert úgy vélték, nincs esélyük odakerülni. Bebizonyosodott, hogy ezen rendelet nélkül az edzők nagyon nehezen adtak lehetőséget az U23-as magyaroknak. Korábban gyakran hangzott el az a kritika, miszerint a szóban forgó sportolók a külföldiek miatt nem szerepelhetnek az NB I-ben; most itt a kiváló alkalom arra, hogy ennek ellenkezőjét bizonyítsák” – reagál a szövetség főtitkára, Bodnár Péter.

Forray szerint vesztesei is lesznek az új rendszernek, hiszen az 1998 előtt egy-két évvel született kosarasok játékpercei lényegesen csökkenhetnek.

„Valóban… De erre azt mondom, azoknak, akik az  érintett korosztályba tartoznak,  jelentősen megnövekszik a pályán töltött idejük” – válaszolt lényegre törően a főtitkár.

„Lépcsőzetességre és egységes szabályrendszerre  törekszünk: a nők között is így működik az előírás, ott sikert hozott. Semmiképpen sem szeretnénk két év múlva – amikor a rendelet sikerességét vizsgáljuk – azzal a váddal szembesülni, hogy azért nem értük el a célunkat, mert nem ugyanúgy jártunk el, mint a női vonalon.”

Nem szabad elfelejteni, a fiatalszabály meghozatala előtt a szövetség egyaránt számolt a lehetséges pozitív és negatív hatásokkal.

„A férfi és a női szakág közötti hatalmas eredményességi különbségnek az okait monitoroztuk. Látható, hogy az utánpótláskorú fiúk sajnos a ráfordítások ellenére sem elég ütőképesek a nemzetközi porondon. A női kosárlabdában tevékenykedő szakemberek kiemelik, a sikerességhez nagymértékben hozzájárult a fiatalszabály. A lehetőségeinket szem előtt tartva határoztunk úgy, hogy az előírás a férfimezőnyben is megér egy próbát; enélkül ugyanis soha nem tudnánk meg, bevált volna-e. Természetesen látjuk a hátulütőit, tisztában vagyunk velük. De, ha ennek segítségével hasonlóan kemény mag alakul ki a fiúválogatottakban, mint a nőiben, úgy hosszútávon megéri elviselni a most adódó nehézségeket!”

A magyar kosárlabdáról szóló cikkeink elkészülését a PEAK Sport Magyarország támogatta.