Lewis Chester mesélt arról, miért Kecskemétet választotta

A ktekosar.com interjúja:

A KTE-Duna Aszfalt a múlt héten tartott sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy Lewis Chester, korosztályának egyik kiemelkedő ígérete a KTE-Duna Aszfaltnál folytatja pályafutását. A 21 esztendős irányító a Vasasban nevelkedett, 2018-tól pedig az Egyesült Államokban próbált szerencsét. A 190 centiméter magas játékos számára a kecskeméti csapatkapitány példakép – szerinte Wittmann Krisztián az élő példája annak, hogy kemény munkával messzire lehet jutni.

- Nagyon tetszett az a kép, amelyet felvázoltak nekem a KTE-Duna Aszfaltról - mondta Lewis Chester. - A klub célja, hogy fiatal magyar játékosokat építsen be a felnőttek közé. Volt több ajánlatom, de a kecskeméti győzött meg leginkább. Szimpatikus a város és mindenki, akivel eddig találkoztam. Várom már, hogy elkezdjük a közös munkát.

- Ismerte korábban is a szakmai stáb tagjait? Befolyásolta ez a döntését?

- Bár együtt még soha nem dolgoztunk, de ismerjük egymást Forray Gáborral. Sok kedvező hírt hallottam róla, s természetesen beszélgettünk, mielőtt aláírtam a szerződésemet. Nekem mindig akkor megy jól a játék, ha jó a kapcsolatom az edzőmmel, azon leszek, hogy Kecskeméten a legjobbamat tudjam adni. Váradi Kornéllal az U18-ban már dolgoztunk együtt és úgy érzem, nagyon jól kijöttünk egymással.

- Milyen volt az élet az Egyesült Államokban?

- Los Angelesben voltam, szerettem kint élni. Rengeteg dolgot tanultam, az egyik ilyen például az volt, hogyha magadat adod és a csapatért harcolsz, akkor mindenhol jól tudsz teljesíteni. Ha csapatember vagy, akkor nagyon könnyen be lehet illeszkedni egy új közegbe, ez a szituáció pedig nem lesz új számomra Kecskeméten. Soha nem tartoztam a hangadók közé, inkább csendesebb típus vagyok, persze mindenkivel megtalálom a közös hangot. Amerikában megtanultam azt, hogy magabiztosnak kell lennem, s ha a csapattársakkal jó kapcsolatot ápolok, biztos, hogy a játék is jól fog menni.

- Az első lépést már megtette, hiszen Wittmann Krisztiánnal láthatóan vidám beszélgetésbe elegyedtek a sajtótájékoztatón.

- Emlékszem, hogy amikor kicsi voltam, sokszor láttam játszani Krisztiánt, s húsz pontot valahogy szinte mindig összeszedett, de tizenötöt minimum. Most bemutatkoztunk egymásnak, beszélgettünk egy kicsit. Nagyon várom már, hogy tanulhassak tőle, nem véletlenül volt évekig fontos tagja a felnőtt válogatottnak. Ha valaki ismeretlenül néz rá Krisztiánra, első blikkre nem feltétlenül az jut az eszébe, hogy ő biztosan egy kiváló kosaras. De ha pályán van, felkapja a fejét az ember. Élő példája annak, hogy kemény munkával nagyon messzire lehet jutni, az eddigi pályafutása megmutatja azt, hogy a kosárlabda észjáték és jól kell használnod az adottságaidat. Rengeteget akarok tőle tanulni!

- Milyen típusú játékosnak tartja magát?

- Bárhol játszom, mindig beleadok mindent. Szeretek gyorsan játszani, illetve igyekszem az összes csapattársamat bevonni a játékba.

- Huszonegy esztendősen az első A-csoportos szezonjára készül. Ha egy év múlva beszélgetnénk, mivel lenne elégedett?

- Az első, ami eszembe jut, hogy a saját posztomon megtanuljak úgy játszani, ahogyan azt profi szinten kell. Hosszú távon nem az a célom, hogy az emberek azért jegyezzék meg a nevemet, mert húsz pontot dobok egy meccsen, sokkal inkább az motivál, hogy irányítsam a csapatot és karizmatikus személyiség legyek. Olyan, mint Wittmann Krisztián.

Fotó - hunbasket.hu