Tüzér-tűz 19.rész (4.rész)

Mielőtt belecsapnánk az első osztályú lecsóba, szeretnék mesélni NB2-ben vigéckedő csapatunkról. Azzal a céllal rugaszkodtunk neki az idei kiírásnak, hogy hozzuk ki a Srácokból a maximálisat. Egyénileg, csapatként, eredményileg. Összetett tervet fogalmaztunk meg Mészáros "Lujó" István szakosztály igazgatóval. U20-as játékosaink kóstoljanak bele a felnőtt kosárlabda rejtelmeibe, ám felelőtlen torkoskodás helyett minőségi, tudatos "táplálkozás" a feladat. Konkrétan a csoport második helyéért hajtunk, ami rájátszást jelent az NB1-ért. Lujóval édes dilemmát jelentene júliusban azon matekozni, hogy akkor most bevállaljuk-e az osztálylépést vagy sem...

Néhány, az ifjonti kiegyensúlyozatlan teljesítmény rovására írható vereségtől eltekintve remekül vesszük az akadályokat. Ennek tanubizonyságára nem akármilyen hetet pattintottunk legutóbb. Először a velünk azonos mérleggel (6-4) álló Közgáz csapatát fogadtuk. Az első percek figyelmetlensége után rendeztük a sorokat. Ez annyira betyárosra sikeredett, hogy mindösszesen 33(!!!) pontot engedélyezve ütöttük ki közvetlen riválisunkat. Ennél hatékonyabb védekezést egyetlen csapat sem produkált az idei NB2-es bajnokságban!

Három napra rá látogattunk a tavaly előtti bajnok otthonába. Ráadásul a keddi meccshez képest foghíjas kerettel, mindössze hét bevethető kölyökkel a fedélzeten. A MAFC Martos kiváló, összeszokott, sokat látott gárda. Azt gondolom, nem sokszor éltek át olyan nyomást, mint amit egészpályás letámadásuk gyakorolt rájuk az első negyedben. 20-6-os szakaszt repesztve építettünk ki egész mérkőzésre elegendő előnyt. Valerio Ramon 37 VAL-lal, Vincze Balázs (14/3 pont, 8 lepattanó) dupla-dupla közeli teljesítményével, Gombos Ádám (16/6 pont, 8/13 összes dobás) higgadt irányító játékával, míg Weisz András 10 gólpasszával emelkedett ki a mezőnyből. 

Mivel a Budapesti Honvéd felnőtt csapat egy 23 fős dél-olasz famíliára hajazó banda, így minden mindenre kihatással van családon belül. A B-csoportban sorra kerülő MAFC elleni örökrangadó előtt sokat jelentett az NB2-esek nagyszerű helytállása. Tudtuk jól, a műegyetemistákban sokkal több van, mint azt jelenlegi pozíciójuk alapján vélelmezhetnénk. 2017-ben még nem veszítettek mérkőzést. Magabiztosan intézték el a Salgótarján és az Óbudai Kaszások gárdáját. Abszolút teher nélkül kosárlabdázhatnak, ráadásul az eddigiekkel ellentétben sokkal komolyabban állnak a bajnoksághoz. Ez a szemléletváltás és Bors Miklós edzői munkája immár az eredményeikben is visszaköszön.

Az óvodai vírus és bacilus-kánaán döglesztően változatos remekeinek legújabb felhozatalát benyelő és egész héten lázasan otthon fekvő Kováts Robi vésztartalékként játékra jelentkezett ugyan, ám miután a bemelegítést megelőző dobálgatás során komoly légszomjjal küszködött, reméltem, nem kell csatába küldenem régivágású csongrádi harcosomat. Kellett...

Mondhatnám kifogásként, hogy "felforgatott kezdőötösöm" érthető összeszokatlansággal küszködött, de nem teszem. Azért vagyunk sokan, sokfélék és gyakorlunk együtt különböző felállásban, hogy az ilyen és ehhez hasonló kihívások esetében se jöjjünk zavarba. Ehhez képest az első negyedben a MAFC lejátszott minket a pályáról. Mintha égette volna a kezünket a labda, egy, extrém esetekben két passz után boldog-boldogtalan pörkölte a triplát. Mivel a Pamutcsuklójú Csapatok versenyében továbbra sem a mi nevünket emlegetik áhitattal, ennek eredménye derekas gyűrű és tartószerkezet-rongálás, kapkodás és ami a legnagyobb baj, fejetlen védekezés lett. Szalay Ákos (10 pont, 6/11 összes dobás, 4-4 gólpassz és kiharcolt fault, 2 szerzett labda, 17 VAL és +8) és Tóth Bence (14/9 pont, 6/8 összes dobás, 5 kiharcolt fault, 19 VAL 19 játszott perc alatt) nyugtatta meg a többieket. Előbbi higgadtságával, utóbbi pontosságával. Vezérletükkel és karrierje második első osztályú mérkőzésén sem megilletődő Vincze Balázs (4 pont, 2/2 mezőny, 3 lepattanó, 2-2 szerzett és kiharcolt, 10 VAL 9 játszott perc alatt) vagányságával a félidei szünetre előnnyel mehettünk.

A csatának azonban korántsem volt vége. Sőt, a java csak most kezdődött. Nem ez a derbi íródik aranybetűkkel a "Legendásan Szinvonalas" kosárlabda meccsek enciklopédiájába. Ellenben izgalomban, fizikalitásban és szikrázó párharcokban nem volt hiány. Döntő fontossággal bírt Pintér Dávid (13/9 pont és 9 lepattanó) erőtől duzzadó játéka és fojtogató védekezése Kucsora Csabán. A mindent eldöntő negyedben előlépett két rutinrókám. Máté Márk és Stefán Dávid 26 pontot, 13 pattanót, 5-5 gólpasszt-kiharcolt faultot, 4 szerzett labdát és 37 VAL-t pakolt a piros-fehér közösbe.

Megvan 2017 első NB1-es győzelme! Nyögvenyelős, hajmeresztős, baromi fontos. Most van egy hetünk felkészülni a karácsonyi szünetben brutálisan megerősödő DEAC elleni rangadóra.

 

Szép napot és lelki békét Mindenkinek!

Hajrá Honvéd!