Bulls, Thunder: Újra a csúcson

 

 

Toronto Raptors - New Jersey Nets 85 - 97

A nap egyik legkomolyabb meglepetése ez az eredmény, legalábbis annak függvényében mindenképp, amit ez a két gárda idén mutatott az alapszakasz első 6-7 mérkőzésén. Egy egészen más Nets futott ki a pályára, mint az utóbbi találkozókon, hiszen amellett, hogy az újonc Marshon Brooks-ra nem számíthattak a vendégek, Deron Williams és Kris Humphries visszatértek, ha már Kanadában jártak, emeltek is egy pár szintet csapatuk játékán. A hat mérkőzés óta nyeretlen és nagyon kínos buktákba belefutó New Jersey végül az egész találkozó alatt magabiztosan játszva, többnyire a vezetést is birtokolva esélyt sem igazán adott az eddig nagyon masszív csapatnak megismert Raptors gárdájának. Andrea a Bargnani a 30 pontos meccsek után ez alkalommal mindössze 17 egységnyit kapart össze, ami önmagában nem is annyira kevés, de a derbi kritikus szakaszaiban most nem lehetett rá számítani támadásban. Nála is sokkal jobban besült DeMar DeRozan, aki 3 pontig jutott, teljesen levette őt a pályáról DeShawn Stevenson. A tavaly még a Dallasszal bajnoki címet szerző hátvéd-bedobó 15-öt tett tett a közösbe pontokból, ráadásul csak a triplavonalon túlról talált be. Deron Williams igencsak összeszedte magát a kínos idénykezdet után, a 24 pontos, 9 gólpasszos performansz már valami olyasmi, amit elvárnánk az all-startól. Anthony Morrow 6 hárompontosa és 24 pontja tette teljessé a képet, ma két gyengélkedő kulcsemberrel nem lehetett sansza sem a vendéglátóknak.

A Raptors legjobbjai: Calderon (19 pont, 8 gólpassz), Bargnani (17 pont, 4 lepattanó, 3 gólpassz, 2 blokk), Davis (11 pont, 8 lepattanó), Butler (11 pont, 6-ból 3 tripla, 3 lepattanó)

A Nets legjobbjai: D. Williams (24 pont, 5 lepattanó, 9 gólpassz, 2 szerzett labda, 4 eladott labda), Morrow (24 pont, 10-ből 6 tripla, 3 lepattanó), Stevenson (15 pont, 12-ből 5 tripla), Farmar (10 pont, 3-ból 2 tripla, 4 gólpassz)

 

Philadelphia 76ers - Detroit Pistons 96 - 73

Villanueva, Stuckey és Gordon sérülés miatt hiányzott a vendég Detroitnál, sejteni lehetett, hogy nem sok sansza lesz Lawrence Frank legénységének a hosszú idegenbeli túráról hazatérő Sixers ellen. A 21-et szóró Meeks és a most is dupla-duplázó Spencer Hawes (16 pont, 14 lepattanó) főszereplésével az első negyed végétől fokozatosan őrölte fel a megtizedelt riválist a hazai alakulat. 36 százalékos mezőnyözéssel és bedobott tripla nélkül idegenben szinte lehetetlen mérkőzést nyerni, az évben először saját pályáján szereplő Philadelphia ellen meg pláne, főleg, hogy 49 - 42 arányban a lepattanóharcot is hozta a vendéglátó. Doug Collins fiai a nyugati meccsek után elkezdhetnek konzisztensen győzelmeket gyűtjögetni, az első üzenet a vetélytársaknak markánsra sikeredett. Amennyiben hasonló szinten tud produkálni a Sixers és a tavalyihoz hasonlóan kiegyensúlyozott lesz, akkor kihagyhatatlanok lesznek a playoff mezőnyéből Iguodaláék.

A 76ers legjobbjai: Meeks (21 pont, 8-ból 4 tripla), Hawes (16 pont, 14 lepattanó, 4 gólpassz, 2 blokk), Williams (16 pont, 4 lepattanó, 3 gólpassz), Young (15 pont, 7 lepattanó)

A Pistons legjobbjai: Monroe (22 pont, 7 lepattanó, 3 gólpassz, 2 blokk), Knight (10 pont, 9 lepattanó, 4 gólpassz, 4 eladott labda), Maxiel (10 pont, 5 lepattanó, 2 szerzett labda), W. Bynum (10 pont, 2 szerzett labda)

 

Washington Wizards – New York Knicks 96 – 99

Mindkét gárda számára borzasztóan fontos találkozót játszottak ma a fővárosban, hiszen az eddigi egyetlen nyeretlen együttes, a Washington Wizards fogadta a nagyon gyengén, 2-4-gyel rajtoló New York Knickset. A szezont 0-6-tal indító házigazdák átérezték a találkozó jelentőségét és azt, hogy a csapatjátékban és védekezésben eddig botladozó Knicks verhető és az első negyedben lejátszották ellenfelüket a pályáról (32-18). Wall 10, Young 12 pontot szorgoskodott össze ez idő alatt, így Anthony hiába járt már 8 egységnél a túloldalon, ez édeskevésnek tűnt ekkor. A második negyed elején sem tűnt úgy, hogy gond van a Wizardsnál, de a félidőt megelőző 4:19 alatt nem szereztek pontot, a vendégek kétszemélyes (Melo és Amare Stoudemire) hadserege pedig egyetlen pontra csökkentette a távolságot (46-47). Anthony 13, míg Stoudemire 11 egységet gyűjtött ebben a negyedben, mindketten parádésan játszottak ekkor.

Fordulás után a duó trióvá bővült, az első hét percben Carmelo, Amare és Tyson Chandler is 6-6 pontot tett az ellenfél gyűrűjébe, így 57-66-nál úgy tűnt, hogy a lendületben lévő narancssárga-kékek simán behúzzák a győzelmet. Itt azonban megtorpantak és Wallék három és fél perc alatt egyenlítettek (66-66), így Mike Bibby két triplája kellett ahhoz, hogy mégis New York-i vezetéssel kezdődjön a záró felvonás (69-72). Az utolsó játékrészben Booker vezetésével még vezettek is a hazaiak (75-72), de jött előbb a Bibby – Iman Shumpert páros, majd Anthony és három és fél perccel a végső dudaszó előtt megnyugtató, nyolc pontos előny volt a Knicks birtokában. Ugyanaz megtörtént, ami a félidő vége előtt: teljesen leálltak a vendégek. Wall, Young Blatche, majd újra a tavalyi 1/1-es talált be, így 48 másodperccel a vége előtt óriási meglepetésre megint a Wizards vezetett (96-95). Hogy mégsem nyertek, az Carmelo Anthony-nak köszönhető. Az első kísérletét kihagyta ugyan, de visszaszedte a támadópattanót, majd az időkérés után ő verte be a hármast. A túloldalnak még volt lehetősége, de Wall kihagyott triplája után az egyébként jól játszó Singleton elpuskázta az egyenlítési lehetőséget, visszatett labdája lecsorgott, Shumpert egy értékesített büntetőjét követően pedig Young szorongatott helyzetből már nem talált be, nyert a Knicks és nagyon fontos győzelmet aratott.

A hazaiaknál a kezdőötös most nagyon összekapta magát az eddigiekhez képest, csak Rashard Lewis lógott ki lefelé, de a padról Singleton és Booker is jó teljesítményt nyújtottak. Úgy tűnik, a legújabb rotációban Jordan Crawford kicsit kisebb szerepet kap, meglátjuk, hogy Young jobb meccsének köszönhető-e ez, vagy ténylegesen kegyvesztett lett (mindössze 11 perc). A New York nagy hármasa ma jól teljesített, főleg Anthony, de nagyon kellettek Bibby és Shumpert fontos pontjai is, nélkülük ma nem lett volna diadal, ami főleg az idős irányító esetében nagy szó (még akkor is, ha ma is -11-gyel zárt). A blokkok számán kívül nem volt nagy különbség egyetlen statisztikai adatban sem (talán csak a büntetők számában a Knicks javára), ma tipikus egylabdás találkozót láthattak a Verizon Centerbe kilátogatók.

Wizards: Young (24 pont), Wall (22 pont, 9 gólpassz, 5 pattanó, 5 eladott labda), McGee (13 pont, 10 pattanó, 4 blokk), Blatche (15 pont, 6 pattanó, 3 szerzett labda, 3 eladott labda, 2 blokk), Singleton (12 pont, 7 pattanó, 3 szerzett labda, 2 blokk)

Knicks: Anthony (37 pont, 7 pattanó, 4 eladott labda), Stoudemire (23 pont, 12 pattanó, 5 eladott labda), Chandler (12 pont, 15 pattanó), Bibby (11 pont, 3/3 tripla), Shumpert (10 pont, 7 pattanó, 5 szerzett labda)

 

Charlotte Bobcats - Atlanta Hawks 96 - 102 - hosszabbítás után

Ha már tegnap egy három hosszabbításos derbit bukott el otthon a Hawks, mely után a gárda edzője, Larry Drew azt találta mondani, hogy totális mentális csőd volt az, amit fiai bemutattak, akkor most hogy máshogy nyert volna az Atlanta, mint túlórában?! Pedig a 19 pontos karriercsúccsal jelentkező újonc, Kemba Walker, a szintén élete eddigi legjobb dobóteljesítményét nyújtó Byron Mullens (17 pont) és a nagyon elemében lévő DJ Augustin bravúrkosarai sem segítettek sokáig, aztán a végjátékban egy érdekes goaltending szituáció (Horford követte el a szabálytalanságot) egyenlített mínusz négyről a hazai alakulat, majd kiimádkozták a vendégek utolsó akciójánál, hogy éppen Horfordra jöjjön ki a mindent eldöntő dobás. A Hawks egyébként elfogadhatóan játszó centere hatalmas homályt dobott, aztán Diaw sem tudta megnyerni a meccset, jöhetett a ráadás! Ott már nem volt kegyelem, az extra periódus közepén már 7-tel ment az Atlanta, onnan pedig már nem volt visszaút a 23 pontos, 13 lepattanós Josh Smith vezette vendégek ellen. A Hawks számára folytatódik ma este az erőltetett menet, a keleti éllovas Chicago Bulls látogat hozzájuk vendégségbe...

A Bobcats legjobbjai: Augustin (21 pont, 12 gólpassz), Walker (19 pont, 5-ből 3 tripla, 3 lepattanó), Mullens (17 pont, 5 lepattanó), White (14 pont, 9 lepattanó), Diaw (10 pont, 9 lepattanó, 4 gólpassz, 3 eladott labda)

A Hawks legjobbjai: Smith (23 pont, 18-ból 11 mezőny, 13 lepattanó, 3 szerzett labda, 2 blokk, 3 eladott labda), Williams (15 pont, 9 lepattanó), Horford (15 pont, 7 lepattanó, 3 eladott labda), J. Johnson (14 pont, 17-ből 6 mezőny, 6 gólpassz), Radmanovic (11 pont, 3-ból 2 tripla, 7 lepattanó)

 

Boston Celtics - Indiana Pacers 74 - 87

Ha van igazi erőfelmérő, akkor ez most mindkét csapat számára az lehetett. A Boston Paul Pierce visszatérése óta a gyengébb gárdák ellen kezdett javuló formát mutatni, ám ma este támadásban példátlanul rosszul működött a Celtics gépezete. Mióta összeállt az Allen - Pierce - Garnett trió, nem sokszor esett meg, hogy a zöldek ne tudjanak 25 pontnál többet szerezni egy félidő alatt, ám most épp ez esett meg a bostoniakkal. Különösen akkor volt feltűnő a baj, amikor Rajon Rondo éppen nem volt pályán és Avery Bradley-re bízták az irányítást. A két negyed után 8 pontos előnyt kiharcoló Pacers sem brillírozott, a kulcsemberek náluk is kritikán aluli dobószázalékokkal operáltak a nagyszünet előtt, de a derbi végére 57 százalékos triplamutatót hoztak össze, ami összességében a legnagyobb pluszt jelentette számukra. Granger is akkor talált be, amikor a hazaiak a kétszámjegyű hátrány faragására összpontosították minden energiájukat, Collisont pedig igen gyengén védte Rondo. Centerben a második félidőben ápolásra szoruló Jermaine O'Neal sem tudott mit kezdeni Roy Hibbert megoldásaival, a nagyember 12 pontos, 11 lepattanós dupla-duplával jelentkezett. Összesen hatan értek el kétszámjegyű dobóteljesítményt a vendégeknél, a teljesen maga alatt lévő Pierce és a szokásosnál védekezésben gyengébb Rondo hibái a kispad tehetetlenségével együtt biztossá tette, hogy ezt a rangadót nem nyeri meg a Celtics és a Pacers begyűjti első nagy skalpját a megerősített játékoskerettel. A Boston négymeccses győzelmi szériánál állt meg, s már újra csak 50 százalékos mérlegen áll Doc Rivers legénysége. A mérkőzés ugyan nem ezen múlt, de a játékvezetők ténykedésére joggal volt kiakadva a teljes hazai publikum, s idén sajnos nem ez volt az első eset.

A Celtics legjobbjai: Allen (23 pont, 11-ből 7 mezőny, 5-ből 4 tripla, 3 lepattanó), Garnett (12 pont, 6 lepattanó), Rondo (11 pont, 5 lepattanó, 9 gólpassz, 3 szerzett labda), Pierce (10 pont, 17-ből 3 mezőny, 7 lepattanó, 3 gólpassz, 5 eladott labda)

A Pacers legjobbjai: Granger (15 pont, 14-ből 3 mezőny, 7-ből 7 büntető, 3 szerzett labda), Collison (14 pont, 3-ból 2 tripla, 4 gólpassz, 3 eladott labda), Hill (13 pont, 3-ból 2 tripla, 5 lepattanó, 2 szerzett labda), Hansbrough (12 pont), George (12 pont, 2-ből 2 tripla, 3 lepattanó), Hibbert (11 pont, 12 lepattanó, 3 gólpassz)

 

Orlando Magic – Chicago Bulls 83 – 97

Derrick Rose fájós könyökkel érkezett Floridába, hogy öt győzelem után megszerezze zsinórban a hatodikat is csapatának. A kezdés aztán nem így sikerült, 10-2-vel nyitott a Magic, 15-15-nél viszont már utolérte ellenfelét a Bulls, innentől kezdve pedig fej-fej mellett haladtak a csapatok. Rose 12, első negyedbeli pontjára Howard a túloldalon 14-gyel válaszolt, a gigászok csatáját láthatták a kilátogató drukkerek. A második negyed aztán az eddigi mellékszereplőké volt. Hiába tartotta ugyanis Jason Richardson a minimális fórt egy ideig, a túloldalon előbb Korver, majd Boozer, végül pedig Deng szabadította el a poklot, közben 10 perc alatt összesen négy pontot kaptak a vendégek, így 48-36-ra már ők vezettek. Hiába jött vissza egy kisebb rohammal az Orlando, Boozer a dudaszónál beverte a tempót, ezzel pontosan 10 egységgel vezetett a Chicago (43-53).

Fordulás után a nagy rohanások ideje jött: egy három perc alatt elért 9-2-vel a Bulls már 17 pontra távolodott vendéglátójától (45-62), majd a következő három percben a Magic futott egy 13-2-t, ezzel már csak hat pontnyira voltak riválisuktól (58-64). A negyed második fele aztán nagyon nem sikerült Stan Van Gundy-éknak, összesen négy egységet sikerült összeszedniük, óriási mázlijuk, hogy ebben a szakaszban nem ütötték ki őket jobban, így csak 11-gyel voltak lemaradva az utolsó 12 perc előtt. A záró felvonásban aztán hiába jöttek vissza három és négy pontnyira is a hazaiak, a ma ihletett formában dobó Kyle Korver megpecsételte sorsukat és mindig akkor süllyesztett el egy-egy trojkát, amikor már kezdett veszélyesség válni a helyzet, ez pedig megtörte a vendégeket. Legutoljára három és fél perccel a vége előtt voltak látótávolságban egymáshoz képest a felek, de 80-86 után 11 megválaszolatlan pont érkezett vendég részről, a vége így viszonylag sima lett.

Dwight Howard ma is brutális számokat hozott, ám Jason Richardson egy jó periódusától leszámítva nem igazán volt ma senki, aki komolyabb performanszt tudott volna mellépakolni, még az eddig jó teljesítményt nyújtó JJ Redick – Ryan Anderson páros is csődöt mondott. A túloldalon a szokásos kettős (Rose és Deng) mellett ma Boozer megint a jobbik arcát mutatta, de Korver teljesítménye volt az igazi plusz, régóta messze a legjobb meccsét produkálta a liga egyik legjobb triplavetője. A vendégek sokkal jobb százalékkal dobtak (főleg a triplát), megnyerték a lepattanócsatát és jóval több gólpasszt is adtak, így nem meglepő, hogy begyűjtötték újabb győzelmüket.

Magic: Howard (28 pont, 15 pattanó), J.Richardson (17 pont), Türkoglu (12 pont)

Bulls: Rose (21 pont, 10 gólpassz, 8 pattanó, 4 eladott labda), Deng (21 pont, 5 gólpassz, 4 pattanó), Boozer (20 pont, 13 pattanó), Korver (18 pont, 5/7 tripla)

 

New Orleans Hornets – Denver Nuggets 88 – 96

Eric Gordon távollétében ez egy erősen egy esélyes találkozónak tűnt a kezdő sípszó előtt, de a 13000 kilátogató néző szerencséjére nagyon nem az lett belőle. A hazaiak ugyanis nagyon meglepték ellenfelüket és ötletes támadójátékot bemutatva kihasználták a Nuggets védekezésbeli gyengeségeit, 32-24-re hozták az első negyedet. Az összkép a második 12 percben sem változott, sőt, Jackék tovább növelték előnyüket, négy perccel a félidő vége előtt 43-30-ra vezettek, de utána elrontották a negyed végét, így mindössze hat egységgel álltak jobban a nagyszünet előtt (47-41). Fordulás után az első öt percben majdnem egyenlített is a vendég együttes, ám 50-48-at követően magára talált a Hornets, 2:15-tel a harmadik negyed vége előtt Carl Landry tempója azt jelentette, hogy 63-54-nél megint egész komoly előnyt sikerült maguknak kiharcolni. Jött azonban megint a játékrész záró szakasza, ahol nyolc pontot sikerült benyelniük és egyet sem dobniuk, ez pedig azt jelentette, hogy 63-62-es New Orleans vezetéssel fordultak a felek a záró felvonásra. Az utolsó felvonás első két és fél percében el is dőlt a találkozó, Lawson büntetői után ugyanis már 63-73-at mutatott az eredményjelző és innen nem is volt már visszaút.

A Nuggets nagyon gyengén dobott ugyan triplából, de sokkal többször állhattak a büntetővonalra és 42 pont érkezett a padjukról. A túloldal sem panaszkodhatott ebből a szempontból, hiszen ott 41 pontot szórtak a cserepadról érkezők, Greivis Vasquez például a legjobb meccsét játszotta a ligában, de ez kevés volt ma a Denver ellen. Annyira azért nem szomorkodhatnak, idén még a minél jobb drafthely a céljuk és ennek érdekében nagyon fontos vereséget szenvedtek el.

Hornets: Vasquez (16 pont, 4/7 tripla), Landry (15 pont, 6 pattanó), Jack (15 pont, 6 gólpassz), Belinelli (13 pont)

Nuggets: Gallinari (23 pont 6 gólpassz), Harrington (14 pont, 6 pattanó), Miller (13 pont), Afflalo (13 pont), Lawson (12 pont, 8 gólpassz, 5 eladott labda 3/11 mezőnyből)

 

Oklahoma City Thunder – Houston Rockets 109 - 94

Mindkét csapat két vereséggel a háta mögött érkezett – ám amíg a Rocketsnak kalkulálható volt a dupla LA-i bukta, a Thundernél már válságról beszélnek, holott a csapat így is 5-2-vel áll. Az OKC ma azonban lendületesebbik arcát mutatta, és már az első félidőben eldöntötte az érdemi kérdéseket (58-41-el fordultak az alakulatok). Beszédes adat, hogy a kezdőötösből Kevin Durant volt fent a legtöbbet – 28 percet… Ez idő alatt darabokra szedte a Houston védekezését, mellette Westbrook is törődött valamit az irányítójátékkal is, így a Harden vezette cseresornak már csak annyi dolga volt, hogy bekormányozzák a hajót a kikötőbe. A Houstonban Kyle Lowry kisebb meglepetésre pályára sem lépett (inzultálási ügye van a bíróságon, de ítélet még nem született), távollétében a kezdők igen haloványan teljesítettek. A cseresor szépen termelt ugyan, de azt mindenki tudja: az ilyen meccsek nem igazi értékmérői egy kispadnak. A Thunder visszahozott valamicskét a renoméból és behúzta első győzelmét a hárommeccses sorozat első állomásán - a Rockets meg örül, hogy letudta kegyetlen idegenbeli túráját.

Thunder: Durant 26 (10/16 mezőny, 7 lp.), Harden 23/6 (8/11 mezőnyből), Westbrook 15 (5 gp.), Ibaka 10 (9 lp., 3 blokk).

Rockets: Martin 13, T. Williams 13/3, Dragic 10/3 (11 gp.), Patterson 10, Scola 10.

 

Minnesota Timberwolves – Cleveland Cavaliers 87 - 98

A Minny sorozatban ötödik hazai meccsére készült, és Love-ék mindenképp le akarták győzni a Cavst, hogy közelítsenek az 50%-os mérleg felé. Már az első negyedben komoly gondokkal küszködött a hazai gárda, gyakorlatilag csak a nagyemberek, Love és Milicic volta képesek betalálni, míg a túloldalon a cserék is becsülettel termeltek. A második negyedben a draftmásodik Derrick Williams igyekezett utolérni a Cavset, ám a túloldalon mindig akadt valaki, akinek sült a keze. A negyed vége igazi bakiparádét hozott, ám ebből is a Cleveland jött ki jobban, és hét ponttal elhúzott.

A második félidő elején Varejao két szép megmozdulása után 10 pont fölé kúszott a különbség, amit Love és Ridnour triplákkal egy ideig próbált faragni. A rutinos Anthony Parker azonban átsegítette a nehézségeken a Cavst, majd Jamison sem akart lemaradni veterán kollégája mögött. A túloldalon szinte csak Love volt képes gyűrűbe találni, a negyed végén Sessions 2+1-es akcióját követően 12 pontra hízott a differencia. A negyedik negyedben ismét a Sessions vezette cseresor villogott, 17 ponttal elhúzott a vendéggárda – innen már nem volt visszaút, a visszatérő kezdők lazán lehozták a meccset.

A Minnesota tévedésbe ejtette a szakértőket a nagycsapatok elleni sikerekkel, most azonban kilátástalan játékot mutattak be, amit nem ment az sem, hogy Beasley sérülten vállalta a játékot – a papíron igen erős cseresoruk most nem tudta felvenni a ritmust. A tavaly igencsak hátul végző Cavs viszont megérdemli a biztató szavakat, hiszen 4-3-mal nyitották a szezont – tavaly ugyanez volt a helyzet, kíváncsian várjuk, vajon a folytatás más lesz-e.

Wolves: Love 29/9 (10 lp.), Williams 12, Milicic 11, Rubio 10 (5 gp., 3 labdasz.), Beasley 9 (12 lp.).

Cavs: Jamison 22/6 (6 lp.), Irving 14/3 (5gp., 5 lp., 7 ea. labda), Varejao 13 (12 lp., 5 gp., 4 labdasz., 2 blokk), Gee 11/3 (6 lp.), Sessions 11 (7 lp., 6 gp.), Gibson 11/9.

 

Utah Jazz – Memphis Grizzlies 94 - 85

A sérült Randolph és Arthur nélkül kiálló Grizzlies látogatott Salt Lake City-be, ahol a kisebb sérülést összeszedő Harris is Josh Howard is játékra jelentkezett. A játékmester Conley szép megoldásaival kezdődött a meccs, de kollégája, Devin Harris akart lemaradni mögötte, így fej-fej mellett haladtak a csapatok. A negyed közepén Gay és Tony Allen révén 11-0-s sorozatot produkált ugyan a Grizzlies, de a túloldalon a csereirányító Earl Watson hat pontot berámolva 4 pontra visszahozta a Jazzt. Sok hibával kezdődött a második játékrész, végül a hazai csapat nyugodott meg először, Watson sokadik kiváló megmozdulásával 1 pontra felzárkózott. Millsap és a beálló újonc Alec Burks révén a Jazz a vezetést is átvette, igaz ez rövid életű volt – szünetben kettővel ment a Grizzlies.

Jefferson közelijével egyenlített a Jazz a harmadik negyed elején, de ekkor sorozatban 7 Rudy Gay-pont érkezett, a Grizzlies kiscsatára uralta a meccset ekkor. A lendületet Gasol és Tony Allen vette át: 64-57-re vezetett a Grizzlies. Ekkor azonban valami eltört a vendégeknél: palánk közeli gyengeségeiket kihasználva 10-0-s rohanást mutatott be a Jazz. A negyedik negyedben végképp elfogyott a Memphis, 10 pontra nőtt a különbség: a Grizzlies még utolsó rohamokkal többször is feljött 5 pontra, de az elején említett Harris és Howard rendre meghiúsította ezeket a felzárkózási kísérleteket.

Jazz: Jefferson 20 (9 lp., 2 blokk), Millsap 14 (7/9 mezőnyből, 8 lp., 4 gp., 2 blokk), Howard 13, Watson 11 (5 gp., 4 lp.), Harris 11/3, Favors-Burks 7-7.

Grizzlies: Gasol 21 (11 lp.,  6 blokk), Allen 21/3 (6 lp.), Gay 17/3 (7 lp.), Conley 11/3 (6 gp., 2 labdasz.), Mayo 7/3.

 

Phoenix Suns – Portland TrailBlazers 102 – 77

A nap egyik meglepetése Arizonában történt, ahol az eddig igen halovány Suns fogadta nyugat első helyezettjét, a Blazerst. A találkozón aztán nagyon látszott, hogy egy nappal korábban a vendégek játszottak, méghozzá egy sokkal fontosabb derbit a Los Angeles Lakersszel, míg a hazaiak pihenhettek erre az ütközetre. Sem fejben, sem lábon nem voltak ott Aldridge-ék és már az első negyed végére elbukták a találkozót, hiszen 30-19-re vezettek Nash-ék. Semmi nem változott a második negyedben, 10 ponton belülre már nem került a Portland, így 15 egység volt közte a nagyszünetben.

Fordulás után még egyszer felkapaszkodtak 12 pontra a feketében játszó Blazers kosarasai, de egy 12-0-s hazai rohamot követően már jócskán 20 fölött járt a differencia és ez lényegében nem is változott a hátralévő időben. Tegnap a Lakers nem tudott betalálni a triplavonalon túlról, ma ez majdnem átszállt a Blazersre, mindössze 2/19-es mutatót sikerült összehozniuk, ha csak a hármasokat nézzük. A sokkal több kihagyott dobás miatt a pattanócsatát is elvesztették, így aztán simán nyert az a Suns, amelynek hat játékosa is elérte a 10 pontot és hiába játszottak eddig visszafogottan (és akkor finoman fogalmaztunk), 3-4-gyel állnak és életben tartják PO reményeiket.

Suns: Dudley (18 pont), Nash (17 pont, 9 gólpassz, 7/7 mezőnyből), S.Brown (14 pont, 5 pattanó), M.Morris (13 pont, 9 pattanó), Gortat (12 pont, 8 pattanó), Warrick (12 pont)

Blazers: Aldridge (14 pont, 7 pattanó), Batum (12 pont, 4/13 mezőnyből), Ja.Crawford (10 pont, 3/14, 4 eladott labda)

 

Los Angeles Lakers – Golden State Warriors 97 – 90

A nap utolsó meccsén az egyre konstansabb teljesítményt nyújtó Lakers fogadta a sok sebből vérző Warriorst. A vendégeknél nem játszott az újabb bokasérülést szenvedő Stephen Curry (helyét Charles Jenkins vette át), míg a hazaiaknál továbbra is maródi a nagylábujját fájlaló Josh McRoberts. Los Angeles-i vezetéssel indult az első negyed, ám a játékrész végét sokkal jobban zárta le a Golden State két cserejátékosának, Klay Thompsonnak és Ekpe Udoh-nak köszönhetően (20-22). A második felvonásban semmi nem változott, fej-fej mellett haladtak a csapatok, de végig a vendégek vezettek, viszont mindössze 2-4 pontokkal. Ez a negyed nem hozott túl magas szintű kosárlabdát, mindössze 15, illetve 17 pont esett a két oldalon, így a nagyszünetben Ellisék vezettek négy egységgel.

Fordulás után még meg is duplázták gyorsan fórjukat, ám utána rendesen megzuhantak, 35-43 után egy 18-5-ös futást produkáltak Byranték, így már ők vezettek öttel és még alig voltunk túl a negyed felén. Kapaszkodott rendesen a Warriors, sikerült is nekik megragadniuk egy kosárnyi különbségen belül, de az utolsó másfél perc nagyon nem sikerült nekik, 8 pontot kaptak és egyet sem dobtak, így -9-cel mentek bele az utolsó 12 percbe. Kobe Bryant, a Lakers legnagyobb sztárja ekkor volt leginkább elemében, hiszen a fordításból és az előny kiépítéséből ő vette ki leginkább a részét 12 perc alatt dobott 17 pontjával, ekkor megállíthatatlan volt a Black Mamba. A záró felvonás első fele is a hazaiaké volt, 85-72-nél kialakult egy 13 pontos differencia, ami talán kicsit túlságosan megnyugtatta ekkor a Lakers kosarasait, pedig még több, mint 5 perc volt hátra a találkozóból. A Golden State másfél perc alatt háromra csökkentette a távolságot a két gárda között, újra meccs volt a Staplesben! Gasol és Barnes azonban jókor reagáltak és innen már hiába próbált meg visszajönni Mark Jackson csapata, egy támadáson belülre már nem tudták lefaragni a különbséget, a vége a büntetők miatt lett 97-90.

A győztesnél Kobe újfent jól teljesített, zsinórban harmadik meccse, amikor megfelelő százalékkal vállal sokat. Bynum ezúttal haloványabb volt, elmaradt a dupla-dupla, de így is leszedett 16 pattanót, Gasol mellé viszont Barnes nőtt fel ma, az ő teljesítménye kellemes meglepetés lehetet Mike Brownnak. A túloldalon Ellis mellett David Lee kiemelhető a dupla-duplájával, de 7 eladott labda is társult hozzá. Rajtuk kívül Thompson dicsérhető a padról, valamint Dorrell Wright, aki szezonbeli legjobb játékával rukkolt elő, ami sokat mond az eddigi meccseiről, hiszen ehhez ma 10 pont kellett. A Lakers lepattanókban és gólpasszokban is sokkal jobb volt, mint a Warriors, ráadásul 10-zel többször állhattak a büntetővonalra (ugyanennyivel több értékesített egypontosuk is van), úgyhogy némileg meglepő a viszonylag szoros végeredmény.

Lakers: Bryant (39 pont, 7 gólpassz), P. Gasol (17 pont, 11 pattanó), Barnes (16 pont), Bynum (9 pont, 16 pattanó)

Warriors: Ellis (18 pont, 10 gólpassz), Thompson (14 pont), Lee (15 pont, 11 pattanó, 7 eladott labda), K.Brown (13 pont, 6 pattanó), D.Wright (10 pont)

 

A nap hőse: Carmelo Anthony, aki 37 pontjával és a mindent eldöntő triplával mentette meg a Knickset a 2-5-től. Anthony sok tehetségbe került a New Yorknak, de az ilyen teljesítményekért igazolták őt.

A nap lúzere: A Toronto Raptors. A Marshon Brooks nélküli New Jersey Netstől sikerült úgy kikapniuk, hogy a Nets két legjobb játékosa is sérüléssel játszott. Összeesett Dwayne Casey legénysége hajnalban, ami egy New Jersey ellen megengedhetetlen (Avery Johnsonék eddigi egyetlen győzelme a ligautolsó Wizards ellen történt és az sem volt ennyire sima, mint ez).

Napi Top10: