Cseresorból az élre
A Sixers ma Milwaukee-ba látogat – ha nem is ez lesz a legnagyobb téttel bíró összecsapás, Louis Williams és Ricky Pierce révén a két csapat nem mindennapi párhuzamba állítható.
Ha szóba kerül a Philadelphia 76ers, akkor a csapatjáték és a fiatalság jut mindenkinek az eszébe. Emellett van azonban egy szokatlan jellegzetessége is az alakulatnak, ami annyira ’rendellenes’, hogy először és utoljára az 1989-90-es szezonban fordult elő az NBA történetében - éppen a Milwaukee Bucksban.
Louis Williams: 25 éves, idáig csak a Sixersben játszott, ez a 7. szezonja és 429 mérkőzésen csak 38 alkalommal kezdett (idén egyszer sem volt ott a feldobásnál) – ám ez nem akadályozza meg abban, hogy csapata legtöbb pontját ő szerezze (15.5 pont). Idénycsúcsa 25 pont, amit kétszer ért el, legutóbb (2012. március 2.) Wilt Chamberlain 100 pontos meccsének 50. évfordulóján. A rekord megdöntésétől kicsit messze volt, de nem volt rossz estéje, mint az est legjobb dobója. Végül a Sixersnek összejött az a 100 pont, ezzel is megemlékezve a „Gólyalábú” Wilt előtt. Ami még különlegesebb: a Sixers idei pontlistájának 3. helyén is egy csere, Thaddeus Young áll - nem véletlen, hogy a Sixers padját az egyik legerősebbnek tekintik a ligában.
A klub jelenleg a Keleti Konferencia 4. helyén áll (22:16), és jelenleg vezeti az Atlanti Csoportot is. Rég volt már ilyen! Legutoljára a 2000-01-es alapszakaszban Iversonék tudták így befejezni az idényt, és ők a Nagydöntőbe is bevánszorogtak. Tavaly ugyanekkor 15:23-mal álltak, most szinte megtáltosodtak, és 46,7%-kal teljesítenek jobban, amiben benne van Louis Williams keze is. Pontátlagától persze senkinek sem kell hanyatt dobnia magát, de az, hogy ő a Philly legponterősebb játékosa, az már kicsit meredek. Ha az idény így érne véget, akkor Louis csupán csak második lenne a liga történetében.
Ugyanis az 1989-90-es alapszakasz szezonban már történt ilyen a Milwaukee Bucks-szal, amikor is legjobb gólzsákjukat, Terry Cummings-szot és egy 1990-es második körös draftjogot 1989. május 28-án a San Antonio Spursbe cserélték Alvin Robertsonra, Greg Andersonra és 1989-es második körös draftcetlire. Ezzel a klub második leggólerősebb játékosa, Ricky Pierce előtt megnyílt a további pontgyártási lehetőség. Rickyt továbbra sem rakták be a kezdőötösbe – nem véletlen, az 1986-87-es idényben egyszer már volt liga Legjobb Hatodik Embere (ezt a trófeát kétszer csak ő, Kevin McHale és Detlef Schrempf tudta megszerezni). Talán meglepő, de a 80-as években a Bucks a 3. legjobb alapszakaszmutatóval rendelkezett a Lakers és a Celtics mögött.
1990-ig a cserejátékosok közötti legjobb pontátlag Eddie Johnson nevéhez fűződött, aki 21,5-tel tartotta a csúcsot, de klubjában nem ő volt a legjobb dobó. Pierce az előző idénybeli 17,6 pontról (27,7 perc alatt) 23,0-ra növelte (29 perc alatt) meccsenkénti átlagát 59 mérkőzésen, és kezdőként egyetlen egyszer sem lépett pályára. Ő lett az NBA történetének első olyan játékosa, aki egyrészt csapata legjobb dobója volt, és az NBA Legjobb Hatodik Embere címet is elnyerte.
A Legjobb Hatodik Ember Díjazottjai
A következő szezonban a helyzet mit sem változott. Pierce továbbra is csereként csapata vezére volt (22,5), és februárban beválogatták az All-Star gálára is. Valószínűleg ismételt volna ebben az évadban, ám amikor szerződésének meghosszabbításának ügyében a Bucks leült vele tárgyalni, nem tudtak megegyezni: Pierce plusz 5 évet akart, ellentétben klubja csak 2-t. Az All-Star után február 15-én elcserélték Seattle-be Dale Ellisért, ahol George Karl állandó kezdőként alkalmazta. Valami lehetett akkoriban Milwaukee levegőjében, mert Ellis folytatta Pierce ’ámokfutását’, és a cserepadról beállva 21 este folyamán a Bucks legtöbb pontját ő termelte (19,3).