Warriors, Kings: Hazai blamák

 

Detroit Pistons - Indiana Pacers 96 - 88

Az Indiana Pacers vezetőedzőjét, Frank Vogel-t nem keveset dicsértük a tavalyi rájátszás elején, amikor nagyon ráncba szedte az Indianát a Bulls elleni első körös sorozatra, amikor pedig kiderült, hogy idén már nem csak beugróként, hanem véglegesített első számú trénerként számítanak rá, akkor nem lepődtünk meg. Most kapott egy, az előző évinél jóval versenyképesebb keretet, amiből illene sokkal többet kihoznia, mint a 2011-es PO-ban, persze nem kell túlzásokba esni. A Pacers az első három meccsén veretlen maradt, de legutóbb a Cavs ellen már nagyon rezgett a léc, most Detroitban pedig le is verték. Mondani szokás, hogy jó munkához idő kell, ezért mi is türelmesek leszünk az új keleti hatalomnak várt gárdával, pláne, hogy idén a rövid felkészülési időszak alatt pláne nem volt elég lehetősége Vogel mesternek összeraknia a társaságot. Ami tény, hogy az Indiana nem igazán tudja eddig kihasználni új értékeit, West még mindig rozsdás a térdműtét után, George Hill pedig egyre több pontot szerez, de valamiért rengeteg butaságot követ el a parketten, olyanokat, melyeket Spurs mezben szinte sosem.

Ezen az estén a svéd Jonas Jerebko vezette a még nyeretlen Pistons-t, mely a második negyed közepére már egy elég magabiztosnak tűnő kétszámjegyű fórt dolgozott össze, a bedobó egyébként a nagyszünetben már 14 egységnél tartott, hatalmas missmatch volt a vendég védők számára, ráadásul a palánk alatt is jól dolgozott, 12 pattanót leszedve. A második félidő derekán eldőlt minden kérdés, amikor már 18-cal ment a hazai gárda, a 49 - 36-os lepattanózással gyakorlatilag szétszedték a detroitiak a Pacers-t, mely így begyűjtötte szezonbéli első vereségét. A Lawrence Frank trenírozta Pistons pedig három egészen kiábrándító mérkőzés után először diadalmaskodott az évadban, náluk Jerebko mellett érdemes kiemelnünk a fiatal centert, Monroe-t is, aki 19 pontos, 11 lepattanós dupla-duplával folytatta azt a jó sorozatot, amit 24 órával korábban a Boston ellen kezdett meg. Az újonc Knight most sem volt rossz (6 pont, 6 gólpassz a kispadól beállva), de Stuckey újabb remek estéje nem kicsit meglepő hosszú évek hullámvasutazása után. A Pacers-nek kezdenie kell valamit Granger borzasztó dobószázalékával, no meg azzal, hogy sikerüljön végre a sereg élére állítani a kulcsembereket.

A Pistons legjobbjai: Jerebko (20 pont, 4-ből 3 tripla, 12 lepattanó), Monroe (19 pont, 12-ből 8 mezőny, 11 lepattanó, 4 gólpassz, 4 eladott labda), Gordon (16 pont, 4-ből 2 tripla, 3 lepattanó, 4 gólpassz), Stuckey (15 pont, 7 lepattanó, 7 gólpassz), Prince (12 pont, 3-ból 2 tripla, 4 lepattanó, 3 eladott labda)

A Pacers legjobbjai: Hansbrough (16 pont, 5 lepattanó), Hill (16 pont, 5 lepattanó), Collison (15 pont, 3-ból 2 tripla, 5 lepattanó, 8 gólpassz), Granger (11 pont, 15-ből 4 mezőny, 3 lepattanó, 3 szerzett labda), West (10 pont, 5 lepattanó, 3 gólpassz)

 

Houston Rockets - Atlanta Hawks 95 - 84

Az Atlanta veretlensége is a 2011-es év utolsó napjáig tartott, hiszen Houstonban egy nagyon egyértelmű meccsen kaptak ki Josh Smith-ék. A beharangozónkat erre a mérkőzésre azzal kezdtük, hogy a Lowry, Martin, Scola triótól extra kell, hogy sikerüljön két vállra fektetni az Atlantát, nos ez meg is volt és az eredmény sem maradt el. Klye Lowry egészen fantasztikus, 18(!) gólpasszos karriercsúcs-beállítással jelentkezett, valamint kiosztotta a meccs legnagyobb blokkját. A szezont pocsékul kezdő Kevin Martin megtalálta a dobókezét, 27-et hintett, 6-szor a triplavonalon túlról talált be, az argentin nagyember pedig 21 egységig jutott, s 7 lepattanót is lekapott. Ez éppen elegendő volt ahhoz, hogy a kiemelkedő produkciókat nélkülöző Hawks elbukjon Texasban. Végig megvolt a legalább 6-8 pontos differencia a mérkőzés közben, ma egyszerűen hiányzott az az átütőerő a keleti gárdánál, ami megvolt az eddigi találkozóikon, de így sem kell szégyenkezniük, Houstonban még nagyon sokan buknak el idén a jobb csapatok közül is. Kevin McHale eddig ránézésre elég jó munkát végez a Rocket-szal, melynek reális célja lehet idén a rájátszásba jutás.

A Rockets legjobbjai: Martin (27 pont, 11-ből 6 tripla, 3 lepattanó, 3 gólpassz), Scola (21 pont, 7 lepattanó, 2 szerzett labda, 3 eladott labda), Budinger (10-ből 7 mezőny, 4-ből 3 tripla), Hill (11 pont, 15 lepattanó), Lowry (2 pont, 6 lepattanó, 18 gólpassz, 2 szerzett labda, 6 eladott labda)

A Hawks legjobbjai: Horford (15 pont, 6 lepattanó), Johnson (15 pont, 4 lepattanó, 3 gólpassz, 3 blokk), McGrady (13 pont, 6 lepattanó), Smith (12 pont, 7 lepattanó)

 

Oklahoma City Thunder - Phoenix Suns 107 - 97

Az OKC az első csapat, mely már 5 győzelemnél tart a 2011 - 2012-es alapszakaszban, természetesen ez makulátlan mérleget jelent számukra. Most egy limitált Kevin Durant is elég volt ahhoz, hogy 3 negyed alatt lemossa a hazai gárda a karrierje 1000. hárompontosát értékesítő Steve Nash vezette Suns-t. A vendégek kezdőötöse egy elég halovány produkcióval állt elő, csak a padról beálló Warrick, Morris duó dicsérhető a Phoenix-nél. Ezzel szemben a Thunder-nél nagyon szép kollektív csapatmunkát láthattunk, ráadásul Westbrook-nak ma sikerült kordában tartania energiatöbbletét és azt szinte teljesen a csapat szolgálatába állítani. Fantasztikus szerzett labdái voltak ezen az estén, melyek után hatalmas zsákolásokkal fejezte be az akciókat. Sefolosha egyre inkább tényező támadásban is, ma sem állt meg 12 pont alatt, neki nagyon jót tett ez a kis európai kitérő a Lockout alatt. A találkozó valahol ott dőlt el, amikor Cook 4 triplát vert be szinte egymás után a második játékrészben, a Suns már csak kozmetikázott a különbségen az utolsó felvonásban. 9-en jutottak el legalább 7 pontig az OKC-nél, ez pedig szinte garantálja a sima sikert bárhol, bárki ellen.

A Thunder legjobbjai: Westbrook (18 pont, 4 gólpassz), Durant (12 pont, 3-ból 2 tripla, 6 lepattanó, 3 gólpassz, 2 szerzett labda, 5 eladott labda), Sefolosha (12 pont, 3-ból 2 tripla), Cook (12 pont, 5-ből 4 tripla, 3 lepattanó), Collison (11 pont, 4 lepattanó), Harden (10 pont, 8-ból 8 büntető, 7 lepattanó, 8 gólpassz, 2 szerzett labda)

A Suns legjobbjai: Morris (15 pont, 4-ből 3 tripla, 6 lepattanó), Warrick (15 pont, 3 gólpassz), Dudley (14 pont, 2 szerzett labda), Gortat (12 pont, 6 lepattanó, 4 gólpassz, 2 blokk, 4 eladott labda)

 

Sacramento Kings - New York Knicks 92 - 114

A Kings egy érthetetlenül nagy buktába szaladt bele hazai pályán a bokasérülése miatt Amare Stoudemire-t nélkülöző Knicks ellen, mely alapvetően irányító nélkül játszik Baron Davis hosszabb kényszerpihenője alatt, ráadásul Iman Shumpert még most sem állhatott D'Antoni mester rendelkezésére. Az utóbbi két mérkőzésén elég gyengén muzsikáló New York-iak mára kollektíven feltámadtak, igazi örömjátékot mutattak be Sacramento városában, már az első negyedben 35 pontot zúdítottak rá a vendéglátók gyengécske védelmére. Tyreke Evans-szel továbbra sem tudni, mi a gond, de nagyon látszik rajta, hogy valami fejben nem stimmel nála, gyakorlatilag csak egy-egy támadás alatt lehet ráismerni arra a vagány, fantasztikusan játszó kisemberre, aki két éve a legjobb újonc volt a ligában 20 pont feletti átlaggal és nagyon jó további mutatókkal. Most Cousins is a legrosszabbik arcát mutatta, mezőnyből csak tüzelt, de csupán elvétve talált. A Knicks-nél eközben Fields 20 felett termelt, Douglas szórta a pontokat és még 8 gólpasszt is kiosztott, az eddig haloványabb Chandler pedig egy gyakorlatilag hibátlan performansszal jelentkezett. Mivel Anthony is megtette a magáét, az újonc Harrellson pedig 14, 12-es dupla-duplával bizonyított kezdőként, nem is lehetett kérdéses, hogy a New York most megszerzi első idegenbeli győzelmét. Ha nem ennyire a pillanatnyi (dobó)formáén múlnának a dolgok a Nagy Alma kedvenceinél, akkor még nagy dolgok véghezvitelére is esélyesnek tartanánk őket, de van még mit bizonyítaniuk a következő hetekben.

A Kings legjobbjai: Thonrton (14 pont, 5 lepattanó, 3 szerzett labda, 3 eladott labda), Evans (13 pont, 5 lepattanó, 3 gólpassz), Thompson (13 pont, 7 lepattanó), Greene (10 pont), Cousins (11 pont, 10-ből 2 mezőny, 11 lepattanó, 4 gólpassz, 2 szerzett labda, 3 eladott labda)

A Knicks legjobbjai: Anthony (23 pont, 13-ból 11 büntető, 7 lepattanó, 5 gólpassz), Chandler (22 pont, 8-ból 6 mezőny, 10-ből 10 büntető, 7 lepattanó, 3 blokk, 3 eladott labda), Fileds (21 pont, 16-ból 10 mezőny, 5 lepattanó), Douglas (17 pont, 6-ból 4 tripla, 8 gólpassz, 2 szerzett labda), Harrellson (14 pont, 8-ból 4 tripla, 12 lepattanó), Walker (11 pont, 4 lepattanó, 6 gólpassz)

 

San Antonio Spurs - Utah Jazz 104 - 89

A Spurs egy meccs "pihenő" után újra maximális fordulatszámon pörgött és Manu Ginobili, valamint az újfent remeklő Blair vezetésével mindenféle nehézség nélkül intézték el a Jazz-t. A vendégeknél továbbra is érthetetlen, amit Corbin edző csinál Alec Burks-szel, most az utolsó 3 percre engedte pályára a szépreményű újoncot, aki csak annyi idő alatt is bebizonyította, hogy szakvezető valami orbitálisan nagy hibát követ el az ő jegelésével, ennyi idő alatt is szerzett 4 pontot. Bár, ha azt nézzük, hogy idén annál jobb a Utah-nak, minél kevesebb győzelme lesz a szezon végére... Korán vagyunk még, tehát reménykedhetünk, hogy idővel változik a helyzet a fiatal hátvéd játszatását tekintve. Al Jefferson megint bekerült a kezdőbe, miután legutóbb nem játszhatott kisebb sérülése miatt, tehát a beharangozott Kanter - Favors páros most sem volt ott egyszerre a feldobásnál, sőt, mindketten a padra kerültek és Millsap is újra az első ötössel ment fel a pályára. A török center számára még most sem jött el az áttörés, persze neki még valószínűleg sok-sok idő kell, hogy játékba lendüljön ennyi "kihagyás" után. Egyedül a 18 pontos, 7 lepattanós Josh Howard újbóli értékelhető produkciója biztató, a veterán bedobóra láthatóan jó hatással volt az újabb környezetváltozás. A SAS mestere, Greg Popovich a 800. győzelmét szerzete meg, ezzel a 14. vezetőedző lett a ligában, akinek ez sikerült, gratulálunk! A Spurs úgy fest, hogy akár egy, a tavalyihoz hasonló alapszakaszt is futhat, legalábbis a játékuk körülbelül ugyanazon a szinten van, mint egy éve, de ugye emlékszünk, hogy ez még nem feltétlenül elég ahhoz, hogy a rájátszásban is arassanak, de hol van még 2012 májusa...

A Spurs legjobbjai: Ginobili (23 pont, 10-ből 9 mezőny, 6-ból 5 tripla, 3 eladott labda), Blair (17 pont, 10 lepattanó, 2 szerzett labda, 3 eladott labda), Parker (14 pont, 10-ből 3 mezőny, 8-ból 8 büntető, 8 gólpassz), Duncan (12 pont, 13-ból 4 mezőny, 9 lepattanó)

A Jazz legjobbjai: Jefferson (21 pont, 11 lepattanó, 2 blokk), Howard (18 pont, 7 lepattanó, 2 szerzett labda), Millsap (8 pont, 7 lepattanó, 3 szerzett labda)

 

Golden State Warriors - Philadelphia 76ers 79 - 107

Monta Ellis nagymamája temetése miatt kihagyta a mai találkozót, de Steph Curry visszatért, így joggal reménykedhettek Oaklandben, hogy a Warriors újabb skalpot gyűjthet be, végül viszont egy alapos verésbe futottak bele. Ugyan féltünk attól, hogy Klay Thompson-nak majd sok idő, illetve rádobás kell ahhoz, hogy akklimatizálódjon az NBA-ben és tehetségéhez mérten jól tudjon teljesíteni, hát most kaptunk is egy kis ízelítőt abból, hogy ez a projekt még mennyire csak kezdetleges állapotban van... Kezdőként Ellis helyén 3 pontot és 3 gólpasszt hozott össze az újonc, 3 labdát is eladott 26 játékperc alatt és most Brandon Rush-tól sem jött az extra plusz, így hiába Curry és Lee átlagon felüli produkciója, a stabilan játszó Sixers alaposan móresre tanította a GSW-t. A vendégeknél a Williams - Young páros a cserepadról beállva szedte szét az eddig egész jól működő Golden State védelmet, ketten együtt 41 pontot termeltek. Ami még figyelemreméltó, az Spencer Hawes újabb dupla-duplája (14 pont, 12 lepattanó), a nem éppen az agresszivitásáról ismert nagyember eddig kifogástalanul játszik ebben a szezonban és nagy erőssége a Philadelphiának, mely végre nyerni tudott két bukta után a sűrű nyugati túra során.

A Warriors legjobbjai: Curry (21 pont, 4 lepattanó, 4 gólpassz, 5 eladott labda), Lee (19 pont, 8 lepattanó), I. Smith (9 pont, 3 lepattanó, 5 gólpassz, 2 szerzett labda)

A Sixers legjobbjai: Williams (23 pont, 4-ből 4 tripla, 3 lepattanó, 3 gólpassz, 2 szerzett labda), Young (18 pont, 6 lepattanó, 2 szerzett labda), Hawes (14 pont, 9-ből 7 mezőny, 12 lepattanó), Iguodala (14 pont, 5-ből 3 tripla, 8 lepattanó, 7 gólpassz), Holiday (12 pont, 3 lepattanó, 4 gólpassz)

 

A nap hőse: Andrew Bynum - A Lakers nagyembere 4 meccsnyi eltiltás után léphetett pályára először a szezonban és a Denver elleni rangadón máris kezdőként pályára lépve 29 pontos, 13 lepattanós performansszal igyekezett javítani renoméján, mely tavaly nem volt épp a legjobb, főleg az idényzárás és a PO-kiesés környékén. Az idei LAL játéka sokkal inkább épülhet a centerre, mint bármikor korábban, Bynum jelezte, hogy képes vállalni ezt az extra terhet.

A nap lúzere: A Sacramento Kings - Ahogy említettük napi beharangozónkban is, a fiatal Kings-ben benne van az iszonyatos betli, hát most ez ki is jött hazai pályán a Knicks ellen, ráadásul a védekezésük is éppen olyan kritikán aluli volt a periméteren, mint ahogy azt sok-sok szakértő jósolja az Evans, Thornton, Fredette hátvédrotáció összeállásakor.

A játéknap legszebb jelenetei: