Három generáció ünnepnapja
Három generáció kosaras képviselői is ünnepelnek ma. Anthony Bennett és Patrick Patterson mellett Stephen Currynek is ma van a születésnapja, de a korábbi nagyágyúk közül a "Nagyi", Larry Johnson, illetve a Washington egykori kiváló centere, Wes Unseld is ma lett papíron egy évvel öregebb. Isten éltesse mindannyiukat!
Wes Unseld 1946-ban született és az 1968-as draft 1/2-es helyén vitte el a Baltimore Bullets - ennél a franchise-nál töltötte teljes pályafutását. 201 centije ellenére a korszak egyik legjobban védekező centere volt. Rögtön első évében az Év Újonca cím mellett az alapszakasz legértékesesebb játékosának járó díj is az övé lett - ezt rajta kívül csak Wilt Chamberlain tudta megcsinálni az NBA történetében. Ebben az évben az All-Star gálára is meghívták és az All-NBA első csapatába is bekerült.
1970/71-ben jutott be csapata először az NBA döntőjébe, de az Oscar Robertson és Kareem Abdul-Jabbar fémjelezte Milwaukee Bucks kisöpörte őket. 1973/74-ben költözött a csapat Washingtonba - egy évig Capitol Bullets, majd Washington Bullets néven futottak egészen 1997-ig. Négyszer jutott még el az All-Star gálára első szezonját követően: 1971-től 1973-ig zsinórban háromszor, majd 1975-ben. Ebben a szezonban karrierje során másodjára is bejutottak a döntőbe, de elég komoly meglepetésre a Rick Barry-féle Golden State Warriors legyűrte őket, ráadásul megint söpréssel buktak.
A csapatsikerre három évet kellett még várni. 1978-ban aztán az Atlanta Hawks, a San Antonio Spurs és a Philadelphia Sixers testén keresztül bejutottak újra a fináléba, és meg is verték a Seattle SuperSonicsot, Unseld pedig a döntő MVP-je lett. Egy évvel később lett volna lehetősége a Bulletsnek a duplázásra, de a Lenny Wilkins vezette Sonics visszavágott, Unseld pedig karrierje vége felé érkezett.
Az 1980/81-es idény után fejezte be végleg a center, nem sokkal később pedig vissza is vonultatta a franchise 41-es számú mezét. Karrierje során 10.4 pontot és 14.0 pattanót átlagolt. A Hírességek Csarnokának 1988-ban lett a tagja, 1996-ban pedig az NBA valaha volt 50 legjobb játékosa közé is beszavazták. Aktív pályafutását követően előbb elnök volt, majd 1987-től 1994-ig vezetőedzőként dolgozott a klubnál, ezt követően pedig GM-i posztot is betöltött. A fővárosi klub egyik legnagyobb legendája.
Unseldhez képest 23 évvel később látta meg a napvilágot Larry Johnson, aki egyszerűen csak "Nagymama" becenévre hallgatott.
Johnson a UNLV egyetemen is óriási sztár volt már. Első két évében még a kevéssé ismert Odessa College játékosa volt, 1989-ben azonban átment a Las Vegas-i egyetemre. Minden idők egyik leggyorsabb kosárlabdáját játszotta a Runnin' Rebels és eredményesek is voltak: 1990-ben NCAA bajnokok lettek, egy évvel később pedig csak a döntőben kaptak ki a Duke-tól - az előtte való évben őket verték 30 ponttal.
Johnson az 1991-es draft 1/1-ese volt, a Charlotte Hornets választotta ki, és első évében rögtön az év újonca lett. Még ebben az idényben ott volt az All-Star gála zsákolóversenyén, de a bekötött szemmel tömő Cedric Ceballos mögött "csak" második lett. Második szezonja volt egyénileg a legjobb, hiszen 22 pont és 10 pattanó fölött átlagolt, All-Star lett - a Hornets történetének első játékosa volt, akit a kezdőbe szavaztak a szurkolók -, és az All-NBA második csapatába választották év végén.
1993-ban az akkori legzsírosabb szerződéshosszabbítást írta alá, 12 évre 84 millió dollárért szignózott - érdekesség, hogy 2001-ben visszavonult, de ezt követően még több mint 20 millió dollárt rakott zsebre... a New York Knickstől. A második idénye után hátsérülést szenvedett, ami teljes karrierjére rányomta innentől kezdve a bélyegét. 1994-ben ettől függetlenül ott volt a Dream Team II-ben, akikkel aranyérmet nyert a világbajnokságon.
Játéka sokoldalúbb, de kevésbé erőteljes lett, az 1995-ös All-Star gálára meg is hívták még, viszont Alonzo Mourninggal sem jött ki túlságosan a Hornetsnél, ezért mindkettejüket elcserélték: Mourningot 1995-ben, Johnsont pedig 1996 nyarán. A New York Knickshez került többek között Anthony Masonért cserébe. Az 1999-es keleti döntő harmadik meccsén úgy nyert 92-91-re csapata, hogy Johnson 5.7 másodperccel a vége előtt mutatott be 3+1-es akciót, a 4-3-ra megnyert, Indiana Pacers elleni párharcot követően azonban a döntőben kikaptak a San Antonio Spurstől.
Johnson 2000/01-ig játszott, a szezont követően folyamatos hátfájdalmai miatt visszavonult. 2012 áprilisában újra a Knicks szolgálatába állt: a játékosok fejlesztésével és üzleti ügyekkel is foglalkozott "munkaköri leírása" alapján.
A jelenleg Patman néven, Torontóban újjáéledő Patrick Patterson, vagy a pocsék kezdés után egyre inkább magához térő tavalyi 1/1-es, Anthony Bennett mellett a jelen generáció legfényesebb csillaga, aki március 14-én született, Stephen Curry. Az 1988-ban született irányító a 2009-es draft 1/7-es választása volt - a Minnesota Timberwolves Ricky Rubiót és Johnny Flynnt választotta közvetlenül előtte. Curry azóta a Warriors franchise arca lett, és az egyik legígéretesebb franchise alapembere, aki idén először az All-Star gálára is meghívást kapott. Isten éltesse mindannyiukat!