Pac-12 konferencia beharangozó

November első felében kezdődik az NCAA 2011-12-es kosárlabda-idénye. Itt az ideje, hogy elkezdjünk aktualitásokkal foglalkozni és felmérni, hogy mit is várhatunk az előttünk álló szezontól. Beharangozó sorozatunkban igyekszünk bemutatni a legnagyobb nevekből álló, legsikeresebb, legnépszerűbb konferenciákat, ahol azokat a csapatokat találjuk, akiktől majd a bajnoki címet lehet várni. Harmadik ilyen beharangozónkban ismerkedjenek meg az Egyesült Államok egyik legerősebb konferenciájával és annak csapataival. Jöjjön hát az újjáalakuló Pacific konferencia. 



Arizona Wildcats
 

Sean Miller még csak két éve irányítja a vadmacskákat, de tavaly már egészen az Elit Eight (legjobb nyolc) mezőnyébe vezette a csapatát, ahol aztán a későbbi bajnok UConn állta az útjukat, ráadásul csak egy kosárnyival maradtak alul. Ez mindenképpen bizakodásra adhat okot a számukra. Az Arizona idén elsősorban az Joshia Turner és Nick Johnson újoncduó játékára fog támaszkodni, akik egyből kezdőben fogják magukat találni. Hiába, hogy ötcsillagos minősítést kaptak - szóval óriási tehetségek-, ettől függetlenül nekik sem lesz bérelt helyük, ugyanis abban a szerencsés helyzetben van a Wildcats, hogy bármikor előléphet akár a végzős Kyle Fogg vagy a másodéves Jordin Mayes, aki 45,3 %-al dobta a hárompontosokat, ráadásul a Pac 10 konferencia legjobb újonc ötösébe is beválasztották. Solomon Hill és Jesse Perry a megtestesítője a tapasztalt, veterán frontcourt-nak. Hill az egyetlen olyan visszatérő, aki a tavalyi összes, szám szerint 38 Arizona Wildcats mérkőzésen pályára lépett. A harmadéves Kevin Parrom is nagy hasznára lesz a csapatnak, abban az esetben, ha sikeresen felépül, ugyanis meglőtték a szülővárosában, New York-ban. Állítólag jól van és játszani fog, ha minden jól megy már a szezon elejétől.  Kíváncsian várjuk, hogy miként éli meg az új Arizona, az NBA Drafton második helyen elkélő Derrick Williams hiányát. Az biztos, hogy hiányozni fog az agresszív játéka a támadásoknál, a tavalyi Pac-10 év játékosa cím nyertese bárhonnan hiányozna. Rajta kívül fájó veszteség még Momo Jones és Jamelle Horne távozása is. A fontos távozók ellenéré ütőképes csapat lesz az Arizona, arra is képesek lehetnek, hogy a tavalyi teljesítményüket megismételjék, sőt. Visszatért a csapathoz három kezdőjátékosuk, két országos szinten is kimagasló újonccal karöltve, szóval minden adott. Az Arizona a tavalyi szezonban 17-0-al zárt hazai pályán, immáron 19 mérkőzése bevehetetlen az arizonai McKale Center. Igazi oroszlánbarlang a vadmacskák otthona. Annak ellenére, hogy nehéz konferencián kívüli sorsolást kaptak, - játszaniuk kell többek között a St.John’s, San Diego State, Florida, Gonzaga egyetemekkel- harcban lesznek a konferencia bajnokának járó elismerésért és az NCAA-tornában is menetelni fognak egy darabig.

A csapat legjobbja: Kyle Fogg

Arizona State Sun Devils

A csapat tavalyi legeredményesebb játékosa, Trent Lockett 13,4 ponttal és 5,3 lepattanójával, na és a kiegyensúlyozott játékával érdemelte ki, hogy évvégén bekerüljön a Pac-10 második legjobb ötösébe. Ő lesz az, aki összefogja a fiatal és nagyon tehetséges játékosokkal kitöltött alacsony posztokat. A másodéves Keala King és az újonc Jahii Carson alkotta backcourt sokra hivatott. Carson az ESPNU szerint az idei osztály legjobb 8 újonc irányítója között van és az is csak a tehetségét bizonyítja, hogy az U19-es világbajnokságon egyedüli idei újoncként volt jelent az Egyesült Államok válogatottjában. A másodéves Kyle Cain vezette a csapat lepattanózó listáját, ő az Arizona State történelmének ötödik legjobban lepattanózó újonca. Picit, ha támadásban felfejlődne, akkor óriási lépés lenne az neki és a csapatának is. A csapat magja fiatal, inkább úgy érdemes emlegetni őket, mint a jövő csapatát. Ahhoz, hogy idén legalább a középmezőnyt elérjék, az kellene, hogy Lockett mellé valaki más is felnőjön pontszerzésben. Egyedüli Pac-10 csapatként nekik nincs végzős játékosuk a keretükben, így tehát a tapasztalatlan játékosokra fognak támaszkodni idén, ami soha nem jó előjel.  Úgy érzem, hogy a konferencia vége felé fognak tanyázni. Ahhoz, hogy a legalább a középmezőnyt elérjék, az kellene, hogy Lockett mellé valaki más is felnőjön pontszerzésben. Nagy kérdés, hogy miként fogják pótolni a Ty Abbot, Rihards Kuksiks és Jamelle McMillan távozásával elpárolgó 186 hárompontost, amit ez a három srác szerzett együttesen. Szerintem sehogy.

A csapat legjobbja: Trent Lockett

California Golden Bears

Amíg a legtöbb Pac-10 csapat a fiatalokra épít idén, addig a California a végzős Jorge Gutierrez és Harper Kamp játékára fog alapozni. Gutierrez és Kamp All-Pac-10 elismerésben részesült tavaly, ők voltak a csapat legjobb pontszerzői, de továbbra is a californiai egyetem csapatát erősíti a csapat harmadik legjobb pontszerzője is, a másodéves guard, Allen Crabbe is. Crabbe az előző szezonban a konferencia legjobb újoncának járó elismerést is megkapta, 13,4 pontot és 5,3 lepattanót átlagolt, emellé 62 hárompontost beszórt 40%-os hatékonysággal. A csapat nyáron Skandináviában túrázott, ahol 4 győzelemmel és 1 vereséggel zártak. Mindenképpen meg kell említeni a vezetőedzőt, Mike Montgomery-t, aki 29 éve van a szakmában és ezalatt 247 Pac-10 győzelmet aratott. Ezzel olyan neves legendák közé csatlakozott mint az arizonai Lute Olson, a UCLA király, John Wooden vagy az Oregon State egyetemen dolgozó Slats Gill. A Golden Bears idén elvesztette a végzős Markhuri Sanders-Frison-t, aki a csapat magasan legjobb lepattanózója volt, az ő helyét fogja átvenni a tavaly is már jól teljesítő, másodéves Richard Solomon, aki Sanders-Frison árnyékában is kiosztott 27 blokkot. Mint látjuk évről-évre, az egyetemi kosárlabdában a tapasztalat nagyon fontos dolog, úgy érzem idén már 20 győzelem felett fognak termelni. Sajnálom, hogy nem sikerült erősíteniük valamirevaló újoncokkal, de így is veszélyesek lesznek bárkire.

A csapat legjobbja: Jorge Gutierrez

Colorado Buffaloes

A Colorado a Pac konferencia egyik új tagja. Tad Boyle edző a tavaly 24 győzelmes szezonjával a Buffaloes történelmének legjobb teljesítményét produkálta, egészen a NIT-torna elődöntőjéig meneteltek. A csapat meggyengült, csupán két kezdőjátékosuk tért vissza az idei évre.  Boyle az újjáépített csapatot a másodéves André Roberson-ra fogja építeni. Újonc szezonjában ő volt a csapat legjobb lepattanózója, labdaszerzője és blokkolója, már első évében 22,3 percet átlagolt meccsenként. A párja a backcourt-ban a végzős Nate Tomlinson lesz, ő az egyik visszatérő kezdő, a másik visszatérő pedig a csatár Austin Default. A csapathoz csatlakozott két tehetséges, top 150-be sorolt újonc irányító, Askia Booker és Spencer Dinwiddie személyében. Boyle minden bizonnyal sok lehetőséget fog nekik biztosítani. Lesz is kit pótolnia a maradó és újonnan érkező játékosoknak, ugyanis a csapat legjobb négy pontszerzője már nincs a csapatban, ezzel a tavalyi pontjaik 75%-át, na meg az NBA Drafton 12. helyen választott Alec Burks-ot kell helyettesíteni. Ez a Roberson és Default által vezetett csapatnak nem fog menni. Visszaesésre számítok tőlük, szerintem mindenképpen alsóházban lesznek.

A csapat legjobbja: André Roberson

Oregon Ducks

Sok edző visszautasította az Oregon Ducks csapatát, mielőtt Dana Altman 2010-ben aláírta a 7 éves, évi kétmillió dolláros szerződését. Az egyetem nívója az elmúlt években a béke feneke alatt volt, de úgy néz ki, hogy Altman új életet visz a kosárlabdaprogramba. Először is más csapatok körül körbenézett és jelentős transzfereket ütött nyélbe, melyeknek keretein belül Tony Woods, Deboe Joseph, Olu Ashaolu is a csapathoz került, mindegyikük azonnal kezdő lehet. Óriási erősítést fog jelenteni még a négycsillagos újonc dobóhátvéd, Jabari Brown is. Az Oregon egy nyár alatt szürke csapatból, sokoldalú és mély paddal rendelkező csapat lett. A tavalyi évben a legnagyobb hiányosságuk az volt, hogy nem voltak ponterős, támadásban is kifejezetten hasznos játékosaik. Az új szerzemények javítani fognak a csapat támadójátékán, de egyikük sem igazi első opció. Az újonc Jabari Brown képes lehet ezt a szerepet betölteni, de egyelőre korai lenne ezt elvárni tőle, mindenesetre, ha idén nem is, jövőre már mindenképpen kiemelkedő játékosa lesz a Ducks-nak. A másik nagy erősítés Olu Ashaolu, aki a Louisiana Tech színeiben 14,2 pontot és 9,4 lepattanót átlagolt. Ő egy kifejezetten erős, igazi fizikai játékos, aki segíthet abban az oregoniaknak, hogy a palánk alatt is ütőképesek legyenek. Három kezdőjük tért vissza az egyetemre. A nagyon ponterős harmadéves E.J.Singler mellett két végzős, Garrett Sim és Johnathan Loyd játékára is számíthat idén Altman vezetőedző. A sok érkező és maradó mellett viszont vannak fájó pontok, ugyanis elballagott a csapat legjobb pontszerzője és lepattanózója, Joevan Catron, aki jelenleg a Wollongong Hawk ausztrál első osztályú csapatban pattogtat. Jeremy Jacob-nak kellene pótolni, aki az előző szezon felét sérültlistán töltötte. Az 15 fős keretből 9-en újoncok. Öt transzfer és 4 gólya. Jelentősen újjáépültek tehát, nehéz ezért bármit is jósolni, de szerinte az elmúlt öt év gyenge évei után idén végre mutatnak is valamit.  A konferencián belül a legjobb ötbe várom őket.

A csapat legjobbja: E.J. Singler

Oregon State Breavers

A hódok vezére idén minden bizonnyal a harmadéves guard, Jared Cunningham lesz, aki másodéves idényében beválasztották az All-Pac-10 második legjobb csapatába és a konferencia legjobb védőcsapatába egyaránt. Ezt a kitüntetést a 14,2 pontjának, 3,1 lepattanójának és a konferencia legjobb labdalopási mutatójának (2,83 steal meccsenként) köszönheti. Cunningham-en kívül másik három kezdő is visszatért a csapathoz. A harmadéves Joe Burton, a szintén harmadéves Agnus Brandt és a másodéves Devon Collier fogja megadni a magasabb posztok szilárdságát. Alacsony posztokon Ahmad Starks és Roberto Nelson fogja segíteni Craig Robinson csapatát. Starks a csapat legjobb távoli dobója volt az előző szezonban. 11 visszatérő játékos mellett csupán három új szerzeménye van a hódoknak, szóval egy összeszokott és tapasztalt csapat lesz idén az Oregon State. Magas posztokon eléggé mély a keretük, viszont alacsonyabb posztokon meggyengültek, Calvin Haynes és Lathen Wallace játéka nagyon hiányozni fog nekik, ahogyan Omari Johnson, a csapat legjobb lepattanózójának elvesztése is nagy érvágás. A csapat tapasztalt és alig alakult át, viszont nincsenek jó újoncaik, a backcourt eléggé egyszemélyes, úgy érzem, hogy idén sem lesznek képesek a Pac-10 élmezőnyében végezni.

A csapat legjobbja: Jared Cunningham

Stanford Cardinal

A Cardinal három kezdő játékosa is visszatért az egyetemre. A legfontosabb visszatérő vita nélkül a végzős forward, Josh Owens. Ő egyszemélyben a legjobb pontszerző és lepattanózó aki maradt a csapatnál. (11,6 pont és 6,5 lepattanó).  A Stanford a tavalyi szezonban a megbízható elsőéveseire építkezett. A második évébe lépő csatár, Dwight Powell és a szintén másodéves guard, Anthony Brown a tavalyi szezon végén a Pac-10 legjobb újonc csapatába is beválasztásra kerültek, idén előrelépést várunk tőlük. Chasson Randle személyében egy olyan újonc is csatlakozott hozzájuk, akit az ide freshman felhozatal 20 legjobban védekező játékosa között tartanak számon. A csapat Spanyolországban túrázott a nyáron, Madrid, Totana, Alicante és Barcelona voltak a csapat állomáshelyei. A távozók közül mindenképpen ki kell emelnünk Jeremy Green személyét, aki 16,7 pontot átlagolt tavaly és 43%-al dobta a hárompontosokat. A Cardinal íven túlról szerzett pontjainak majdnem felét ő szállította. A csapatot borzalmasan büntetőző játékosok alkotják, a visszatérő játékosok tavalyi összesített statisztikája szerint 63%-al értékesítették a büntetőket. A csapathoz nem érkezett jelentősebb vérfrissítés, ráadásul az elsőszámú scorer is távozott a csapattól, ez semmi jót sem vetít előre, hiába, hogy nem kevesebb, mint 12 visszatérő játékosuk van. Ha a másodévesek képesek lesznek a következő szintre lépni, akkor nem elérhetetlen cél számukra a középmezőny.

A csapat legjobbja: Josh Owens

UCLA Bruins

Magas emberek tekintetében a legjobban talán a UCLA áll az egész konferenciában. A harmadéves Reeves Nelson 14 pontot és 9 lepattanót átlagolt tavaly, a másodéves Joshua Smith pedig csodás újonc szezonnal mutatkozott be, 10,9 pontot és 6,3 lepattanót átlagolt, ráadásul 34 blokkot is kiosztott. Ezzel kiérdemelte, hogy a konferencia legjobb újoncai közé beválasszák. Tavaly már tudni lehetett, hogy a 6-10 láb magas Wear ikrek (Davis és Travis) átiratkoznak a North Carolina intézményéből a UCLA egyetemre, de az NCAA transzfer szabályai miatt a tavalyi szezont kénytelenek voltak kihagyni. Nagy erősítést jelentenek, felbecsülhetetlen mélységet fognak adni a csapatnak. Alacsony posztokon a Lazeric Jones, Jerima Anderson páros jól menedzseli a játékot, de nincs mögöttük megfelelő beugrós, cserék terén rosszul állnak, talán egyedül Norman Powell lehet erősítés a padról. A kispad borzalmasan teljesített tavaly, a csapat pontjaik 84%-át a kezdő ötös valamelyik tagja szerezte. Idén sem várhatunk túl nagy fejlődést ezen a téren, ugyanis az olyan visszatérő játékosaik közül, akik cserék voltak a tavalyi szezonban, egyedül Jerima Anderson volt képes arra, hogy három pontnál többet átlagoljon. Két olyan játékosuk is távozott Tyler Honeycutt és Malcolm Lee személyében, akik kulcsjátékosai voltak a Bruins-nak. Mindketten az NBA Draft felé vették az irányt. Mindketten bekerültek a Pac-10 év csapatába, Lee-t a legjobb Pac-10 védőcsapatba is beválasztották. Ők ketten annyira fognak hiányozni, hogy idén nem lesznek képesek megismételni a tavalyi teljesítményüket, hiába lesznek nagyon masszívak a palánkok alatt. Középmezőny.

A csapat legjobbja: Reeves Nelson

USC Trojans

Kevin O’Neill nagy feladat előtt áll, újra kell építenie a csapatot, persze ez a folyamat nem ismeretlen számára, nagy rebuilder hírében áll. Egyetlen tavalyi kezdője tért vissza idén a másodéves Maurice Jones személyében. Jones-t a Pac-10 legjobb újoncai közé választották és beállította a USC egyetem freshman labdaszerzés rekordját 69 labdalopással, kirobbanó másodéves szezonra számítunk tőle. A másodéves Garrett Jackson a másik olyan visszatérő, aki a tavalyi szezonban legalább 6 percet játszott meccsenként. Transzferrel érkezett a csapathoz Dewayne Dedmon (7-0 láb magas) és James Blasczyk (7-1 láb magas). Dedmon a magassága ellenére meglehetősen gyors és a festéken kívülről is képes betalálni. Szintén új játékos a festékből nagyon hatékony Aaron Fuller is, akinek ráadásul a közép-távolija is ül. Magas posztokon nem lesz gond a pontszerzéssel. A lepattanózás már más tészta. A legjobb visszatérő lepattanózójuk a 5-7 láb magas Maurice Jones a maga 2,6 lepattanójával. Nikola Vucevic és Alex Stepheson távozásával egy 10 és egy 9 lepattanós játékost veszítettek el, szóval az újaknak azonnal jól kellene teljesíteniük ahhoz, hogy az újjáépülési első évében is veszélyes csapatnak számítsanak. Ebben azért a hét láb feletti új tornyok (Dedmon és Blasczyk) segíteni fognak. Óriási csapát a Trojans számára, hogy a nyári brazil turnéjuk során a legtöbbre tartott játékosuk, Jio Fontan térdsérülést szenvedett, amelynek következtében arra kényszerül, hogy kihagyja előreláthatólag az egész szezont. Nagy kérdőjel tehát az idei Trojans, kétlem, hogy nagyon összeállnának a szezonra.

A csapat legjobbja: Maurice Jones

Utah Utep

A Utah a változás nagy évébe lépett idén. A csapat újonc a konferenciában, ráadásul Larry Krystkowiak személyében egy új edzővel kezdenek neki az új korszaknak. Krystkowiak a New Jersey Nets segédedzője volt a 2010-2011-es NBA szezonban, de előtte a Milwaukee Bucks csapatánál dolgozott már segédedző és vezetőedző beosztásban is, szóval egy szakmailag sokat látott, de egyetemi szinten még csak három évet edzősködött. A Pac-12 csapatai nem ismeretlenek számukra, a történelmük során a Pac ellenfeleik elleni mérkőzéseik 74%-át megnyerték (92 győzelem- 32 vereség). Az újjáépülő csapatnak csupán két tavalyi kezdője van jelenleg is a keretben. Az egyik a végzős irányító, Josh Watkins (14,5 pontot és 3,5 gólpasszt átlagolt tavaly), a másik pedig a 7-3 láb magas center, David Foster, aki a divízió 1 egyik legjobb blokkolója. Az újonccal vágnak neki a 2011-2012-es szezonnak, elsősorban George Matthews és Anthony Odunsi fog azonnal jelentősebb játéklehetőséget kapni, de ne várjuk tőlük, hogy megváltsák a világot. A Utes 15 fős keretéből 11 játékos új a csapatnál, tehát a csapat tagjainak 73%-a még nem játszott tétmeccsen a jelenlegi csapatában. Ez óriási változásnak számít, kizárt, hogy idén pozitív mérleggel zárjanak, valamelyik alsóházi helyezés lesz az övék. Kisebb érdekesség, hogy az otthonukban, a Jon M. Huntsman Centerben vívott meccseik 80%-át megnyerték a történelmük során, ez azért félelmetes.

A csapat legjobbja: Josh Watkins

Washington Huskies

A tavalyi szezonban súlyos ACL szakadást szenvedő Abdul Gaddy újra játékra alkalmas állapotban van. Ő vezette a konferenciát a gólpassz-labdaeladás arányban mielőtt megsérült a szezon 13. mérkőzésén, nem is tért vissza a szezon hátralévő részében. Vele kiegészülve félelmetes távoli tüzérsége lesz a washingtoni egyetemnek. A végzős Scott Suggs (7,4 pont) és a másodéves guardok CJ Wilcox (8,1 pont) ill. Terrence Ross (8,0 pont) összesen 156 hárompontost süllyesztettek el, 40%-os hatékonysággal. Egy ötcsillagos újonc irányítóval is kiegészül a Washington kerete, Tony Wroten az idei újonc felhozatal egyik legjobb játékmestere, de a szintén újonc Hikeem Stewart és Martin Breunig is erősítést jelent a Huskies csapatának. A tavalyi szezonban félelmetes 83,1 pontot átlagoló csapat három 10 ponton felül termelő meghatározó játékosa is távozott. A guard Isaiah Thomas (16,8 pont, 6,1 lepattanó), a domináns magas ember, Matthew Bryan-Amaning (15,3 pont, 8 lepattanó, 54 blokk) és Justin Holiday (10,5 pont és 5,2 lepattanó) nagyon fog hiányozni. Thomas a tavaly NBA Draft második körében került a Sacramento Kings csapatához, Bryan-Amaning és Holiday pedig a tengerentúlon folytatja karrierjét.  Ennek ellenére azt merem mondani, hogy a Huskies nem gyengült meg annyira, hogy ne tudnák hozni a tavalyi teljesítményüket, mindenképpen a konferencia egyik legjobb csapata lesznek.

A csapat legjobbja: Abdul Gaddy

Washington State Cougars

A washingtoni állami egyetemre visszatért három tavalyi kezdőjátékosuk is. A harmadéves Reggie Moore, a sokoldalú végzős Marcus Capers és a végzős Abe Lodwick vezették a csapatot a NIT-torna elődöntőjébe. Ez lesz, Ken Bone harmadik éve a Cougars edzőjeként, ez idő folyamatos fejlődést mutat a csapatával, nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy jó munkát végez. 5 év alatt ez volt a csapat harmadik 20 győzelmen felüli szezonja. DeVonté Lacey személyében egy top 50-es irányító csatlakozott a csapathoz, aki előreláthatólag sok játéklehetőséget fog kapni. A Cougars alacsony posztokon egészen jól áll, az újonc srácon kívül Moore, Capers és a végzős Faisal Aden is megbízható játékra képes. Aden a visszatérő játékosok közül talán a legjobb pontszerző, ráadásul tavaly 1,4 labdaszerzést átlagolt. Magasabb posztokon, akit érdemes megemlíteni az a másodéves Brock Motum aki tavaly csupán 19 percet kapott meccsenként. Klay Thompson és DeAngelo Casto távozásával nagy veszteség érte a Cougarst. Thompson 21,6 pontot, 5,2 lepattanót, 3,7 gólpasszt és 1,6 labdaszerzést áltagolt, nem csoda, hogy az NBA Draft első körében kiválasztotta a Golden State. Casto 12, pontot, 6,8 lepattanót és 59 blokkolt dobást termelt, jelenleg Törökországban kosárlabdázik. Ez a két srác hozta a csapat pontjainak 45%-át és a lepattanók 33%-át is ők szedték le. A csapat nagyon rutinos, ez lehet az elsőszámú fegyverük, de én őszintén szólva kétlem, hogy a javuló tendenciát tovább tudja folytatni a Cougary, középmezőny körüli helyezést várok tőlük.

A csapat legjobbja: Marcus Capers

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus