2016/17: Top10 irányító

10. Mike Conley (Memphis Grizzlies)

Nem volt olyan rettenetesen nagy éve (15.3 pont, 53.8% TS), viszont még mindig az egyik leglabdabiztosabb irányító (6.1 gólpassz, 1.5 eladott labda), és az egyik legjobb védő a poszton. Sokat volt sérült tavaly, ki is hagyta az idény végét, de a hírek szerint teljesen rendbe jött - a támadójátéka nem elég már ahhoz, hogy fentebb rakjam, idén a védekezést ezen a poszton kevésbé hangsúlyozom, mert a csapat eredményessége szempontjából annyit nem számít, mint mondjuk egy center hátul mutatott teljesítménye, viszont igazi vezér, és még ha csendesebb is, de hatékonyabb játékos, mint mondjuk a kimaradók közül Jackson.

9. John Wall (Washington Wizards)

Kiváló boxscore-statisztikái voltak tavaly (19.9 pont, 10.2 gólpassz, 4.9 pattanó, 4.1 eladott labda, ami az asszisztjaihoz mérten elfogadható), de egy dekával nem lett jobb scorer, sőt (51% TS), annak ellenére sem, hogy jelentősen javult a tripladobása (35.1%, 1.4 bedobott hármas meccsenként). Védekezésben is több mint vállalható, de a játékánál nagyobb gond nekem a hozzáállása. Az egy dolog, hogy tavaly kiakadt Reggie Jackson pénzére, és ezért ráhúzták a vizes lepedőt idén is (simán elképzelhető, hogy amiatt a nyilatkozata miatt fogták rá, hogy Beal új szerződésére is rossz szemmel néz, meg az is, hogy tényleg besértődött újra), de ő maga nyilatkozta le, hogy néha utálják egymást a pályán Beallel. Egy jobb szezonnal kerülhetne feljebb is, de ha ez a gyerekes viselkedés folytatódik a két FP-nek kikiáltott játékos között, akkor a 10-ben sincs helye - Thomas sokkal kevésbé megosztó (már a csapaton belüli egység szempontjából) és jóval jobb scorer, igaz, jelentősen gyengébb védő, Walkerre viszont ez utóbbi sem igaz, ezért (is) került ennyire hátra.

8. Isaiah Thomas (Boston Celtics)

Thomas hatékony volt tavaly is, megint 20 pont fölött átlagolt, 2013/14 után másodjára (22.2 pont, 56.2% TS, 6.2 gólpassz, 2.7 eladott labda), és a Celtics vezére volt. Szerintem ez sokban nem fog változni a szerepe és a statisztikái sem Al Horford érkezésével, mutatókban akár még előre is léphet a magasember érkezésével, mivel nem lesz akkora teher rajta, mint eddig. Hetedik helynél szerintem fentebb nem kerülhet, de Walker nem sokkal hozott gyengébb számokat amellett, hogy sokkal-sokkal jobb védő, így még ha utóbbit idén kevésbé is veszem számításba, nálam ezzel "csúszik" a nyolcadik helyre Thomas.

7. Kemba Walker (Charlotte Hornets)

Valamivel gyengébb, de labdabiztosabb támadójátékos, mint az előbb tárgyalt "Kelta" (20.9 pont, 55.4% TS, 5.2 gólpassz, 2.1 eladott labda), viszont rengeteget lépett előre támadásban, van külső dobása is, nem is gyenge (37.1% tripla, 2.0 bedobott hármas meccsenként), védekezésben pedig elég komoly különbség van közte és Thomas között. Meglepett Walker, mert nem néztem ki belőle, hogy ha tud is javulni, azt ilyen szintre tudja megtenni - nagyjából ugyanezt várom a most következő szezonban is tőle, hiszen a Hornets játéka sokat nem fog távozni Courtney Lee, Jeremy Lin vagy Al Jefferson távozása miatt, utóbbi tény még akár jót is tehet Walkernek és a gárdának.

6. Kyrie Irving (Cleveland Cavaliers)

Irving tavalyi alapszakaszától nem dobott hátast valószínűleg senki (19.6, 54% TS, 32.1% tripla, 4.7 gólpassz, 2.3 eladott labda), ráadásul voltak arról hírek, hogy túl sokat önzőzik a csapattársak szerint is. Nála azonban egyrészt nem szabad kifelejteni, hogy sérülten kezdte az idényt, másrészt azt sem, hogy volt egy PO is, ahol teljesen más összképet mutatott (25.2 pont, 57.4% TS, 44% tripla 2.4 bedobott hármassal meccsenként), pláne hogy a döntőben a fordításban is oroszlánrészt vállalt, plusz övé volt a végső győzelmet jelentő kosár is. Egész szezonon keresztül szerintem nem tudja ezt hozni, eddig még soha nem volt rá példa, hogy ezt a rájászásban nyújtott teljesítményét megközelítse, de LeBron James egyre inkább szeretné átadni neki a stafétabotot, próbál belőle jobb vezért faragni. Jobb védő mondjuk ettől nem lesz (abban az egész évet nézve gyenge Irving), de a 2014/15-ös teljesítményét hozhatja bőven (21.5 pont, 58.3% TS, 41.5% tripla, 5.2 gólpassz)

5. Damian Lillard (Portland TrailBlazers)

Lillard ligaelit támadójátékos lett teljesen vállalható hatékonysággal (25.1 pont, 56% TS, 37.5% tripla 3.1 bedobott hármassal meccsenként, 6.8 gólpassz, 3.2 eladott labda, 4.0 pattanó). Azt nem nagyon tudom, hol van neki a határ, mert azért sokkal több labdája szerintem nem lesz a most következő idényben, de egyelőre majdnem minden évben tudott fejlődni, most sem lehet kijelenteni, hogy kimaxolta magát. Irvingnél összességében szerintem valamivel jobb játékos, még ha nincs is sok közöttük (őt még sajnos döntőben nem láthattuk), viszont feljebb nem kerülhet nálam, mert közte és az előtte lévő két játékos között majdnem az összes egyes ott van védekezésben, borzalmas hátul egyelőre Lillard - ha valahol megteheti a következő lépést fejlődésben, akkor az itt van.

4. Kyle Lowry (Toronto Raptors)

Lowrynak nagyon jót tett, hogy lefogyott, amivel egy másik dimenzióba lépett az előző szezonban, kategóriákat ugrott pontátlaga és hatékonysága is (21.2 pont, 57.8% TS, 38.8% tripla 2.8 bedobott hármassal meccsenként, 6.4 gólpassz, 2.9 eladott labda, 4.7 pattanó). Szürkébb támadójátékos valamivel, mint Lillard, viszont ligaelit védő minden alacsonyabb (2.1 szerzett labda) és magasabb szintű statisztika alapján is - köztük akkora a differencia, hogy nálam ezzel előzi a kanadai a portlandit. Hajlanék arra a verzióra, hogy nem tudja megismételni az előző szezont (bár most került a legjobb korba, 30 éves, és a fogyása volt az alapja a teljesítménjavulásának, és most sem lett kövérebb), de szerződése utolsó évébe lép, jövő nyáron kiléphet évi 12 milliós kontraktusából, úgyhogy szerintem idén mindent ki fog adni magából, hogy az utolsó nagy pénzt zsebre rakhassa.

3. Chris Paul (Los Angeles Clippers)

Nincs nagyon új a nap alatt, még mindig ő a liga legjobb pass-first, klasszikus irányítója, ráadásul hiába esett hatékonysága, még scorerként is egészen kiváló (19.5 pont, 57.5% TS, 37.1% tripla 1.6 bedobott hármassal meccsenként, 10.0 gólpassz, 2.6 eladott labda, 4.2 pattanó). A legjobb védő volt a posztján az előző idényben, úgyhogy még mindig pazar játékos - a harmadik helye nem lenézés, egyszerűen két "állat" van előtte, akik rosszabb védők, de nem sokkal (ezen a poszton pedig ez egyébként sem annyira mérvadó), viszont az egyikük történelmi hatékonyságú támadójátékos, a másikkal meg a most következő idényben nem nagyon akar senki szembekerülni.

2. Russell Westbrook (Oklahoma City Thunder)

A tavalyi számai alapján nem lenne itt a helye (23.5 pont, de csak 55.5% TS, 10.4 gólpassz, 4.3 eladott labda, 7.8 pattanó), hiába van ott védekezésben ő is az élmezőnyben. Triplát nem fog megtanulni dobni, azt kár már várni (zsinórban két szezon 30% alatt, ehhez mérten az összhatékonysága még parádés is), viszont egy Duranttel kevesebb lesz idén mellette. Ez egyrészt korlátlan mennyiségű labdát jelent a kezébe, másrészt azt, hogy ha tartja hatékonyságát, az már jónak minősül, harmadrészt viszont azt, hogy várhatóan egészen évben mást se fogunk látni, csak a dühös, "csakazértis" Westbrookot (Durant nélkül átlagolt 28.1 pontot is egy évvel korábban, hasonló várható most is). Azért a 30-10-10-es átlagot még nem vizionálnám nála, mert ha túlpörög, az kifejezetten káros is lehet, nála pedig ez is bőven benne van a pakliban, plusz ő alapvetően folyamatosan magas fordulatszámon pörgött eddig is, de van arra esély, hogy az MVP-címtől idén csak az menti majd meg, hogy az OKC nem lesz ott a nyugati Top3-ban (vagy inkább 2-ben kellene, és erre van esély, nem is kevés). Brutális számsorokat fog hozni Westy, de hatékonyságban akkora a különbség közte és Curry között, ami rengeteg, és jó eséllyel az is marad (Currytől némi visszaesést várok TS alapján, de Westbrooktól is).

1. Steph Curry (Golden State Warriors)

Curry egészen elmebeteg számai (30.1 pont, 66.9% TS) mellett nagyon jól is védekezett (hatodik helyen végzett a posztján a Defensive Real Plus Minus statisztikában, megnyerte a labdaszerzés kategóriát). Maga az irányítása erősen közepes a többiekhez képest (6.7 gólpassz, 3.3 eladott labda), igaz, ez a pontszerzői és shooteri képességei miatt teljesen másodlagos összességében. A Golden State-nél lesz egy új sztár Kevin Durant személyében, és bár szerintem ezt leginkább Klay Thompson fogja megsínyleni, azért Currynek is alkalmazkodnia kell majd, várhatóan neki is lejjebb kell majd adnia az előző szezonban ráhajított 20.2 meccsenkénti mezőnykísérletéből. Hiába lehet több tere is Durant miatt, az előző idényben hozott hatékonyságát tartani is csoda lenne, nemhogy még javítani, én ebben is visszaesést várok tőle. Bár többen choke-királynak hívják a háta mögött... a két döntőben mutatott teljesítménye miatt, én még nem törnék fölötte pálcát az idei sérülése miatt ebből a szempontból sem (mondjuk ettől függetlenül 2015-ben sem volt meggyőző, pedig ott semmi baja nem volt). A hatékonyságával marad első nálam (amiben nagyon sok kategória a különbség), hiába fog várhatóan sokkal "töltöttebb" statisztikai lapokat hozni Westbrook.

Akik lemaradtak

George Hill: A Jazzbe egészen kiválóan fog illeszkedni a védekezésével és a tripladobásával, kitűnő igazolásnak tartom, de Wallt mindenképpen be akartam rakni a Top10-be, mert a pénzfeldobás jobbik esetében bőven oda tartozik, Conley-t a tripladobása ellenére is hasznosabbnak tartom nála, a többieknél meg annyival szürkébb támadó, hogy oda már nem fért volna be. Utah-ban sokan nem fog változni a szerepe, úgyhogy nagyjából hasonló statisztikát várok tőle, mint Indianában (12.1 pont, 55.5% TS, 40.8% tripla, 4.0 pattanó, 3.5 gólpassz)

Jeff Teague: Legit Top10 lehet idén, amennyiben nemcsak szinten tartja magát (15.7 pont, 55.1% TS, 40% tripla, 5.9 gólpassz), és erre van bőven esély, miután új csapathoz került. Állítólag sérült is volt az előző idényben, a térdében szakadt szalaggal játszotta végig a szezont, és ha az teljesen rendbe jött, javulhat. Védekezésben van hova fejlődnie, de Pat Burke rendszerében nem biztos, hogy ennek olyan rettenetesen nagy jelentősége lesz - ha Wall hülye lesz, vagy ha Conley nem bírja ki az idényt, a helyükre bőven beférhet.

Dennis Schröder: Schröderrel kapcsolatban sokat még nem lehet jósolni, mivel cseréből lesz majd kezdő, ő kerül Teague helyére az Atlantánál, a Hawks játéka pedig a Howard-Horford-csere miatt is alakulni fog. Mindenesetre a "kis-Rondóban" megvan, hogy simán vegye az akadályt az "árnyékból való kilépés" versenyszámban, de szerintem elsőre még Walkerék, Thomasék szintjét nem fogja elérni.

Goran Dragic: A szlovénnek nem sikerült túl jóra az előző idénye, és akkor még finoman fogalmaztunk (14.1 pont, 53.7% TS, 31.2% tripla, 5.8 gólpassz, 2.6 eladott labda), hiába volt egészen jó védekezésben. Erre rájön az, hogy a Heat finoman szólva sem kelti összeszedett franchise benyomását az utóbbi hetekben, hónapokban. Wade távozásából akár még nyerhet is, de Bosh nagyon kellene neki vissza a hatékony 2-2-khöz, amire meg egyáltalán nem lehet mérget venni, sőt... Ha Whiteside-dal is sikerül összecsiszolni, lehet egyébként jó szezonja, mert Wade távozásával sokat lépett előre a ranglétrán.

Reggie Jackson: Épphogy kicsúszott nálam a Top10-ből, miután nagyjából azt hozza, amit Isaiah Thomas, csak egy fokkal gyengébben, Walkernél gyengébb, Conley-nál sokkal-sokkal gyengébb védő, és utóbbihoz képest gyengébb kiszolgáló is. Főleg hatékonyságán kellene alakítani, mert a 18.8 pont meg a 6.2 gólpassz nem rossz számok, de a 35.3%-os tripla, az 53.5%-os TS és a 6.2 assziszthoz járuló 2.8 eladott labda azért jónak nem nevezhetőek.

D'Angelo Russell: Russellnél egyelőre ez egy megelőlegezett valami, hogy egyáltalán a "futottak még" kategóriába belefért, mert egyébként a tavalyi statisztikáival nem nagyon kellett volna megemlíteni sem. A Byron Scott - Luke Walton váltás viszont szerintem főleg az ő szempontjából fog nagyon jól elsülni - Top10-be persze nem raknám be látatlanban, a Lakers meg nem lesz azonnal PO-csapat, de jelentős javulást várok tőle minden téren (statisztikák, hatékonyság), tekintve hogy várhatóan sokkal nagyobb szerepe lesz, és nem fogják direkt csicskáztatni a padon csak azért, mert.

Ricky Rubio: A liga egyik legjobb védője Paul és Lowry mellett ezen a poszton, 8.7 gólpasszára a 2.5 eladott labda egészen kitűnő stat, de a dobása rengeteget levesz a játékából és a Wolveséból is. Nem tudom, mennyire lehet még reménykedni nála a javulásban, mert alig-alig adta ennek a jelét (tavaly javult 5%-ot, de így is 32.6%-on áll a triplák terén), de már az is nagy dolog lenne, ha nem 51.7%-kal fejezné be a gyűrűközeli helyzeteit, azzal tudna magán és csapatán is segíteni.

Rajon Rondo: A 11.9 pont, 11.7 gólpassz (3.9 eladott labda), 6.0 pattanó egészen kiváló számsor, de védekezésben vasár- és ünnepnaponként teszi oda magát (bár inkább csak utóbbi), a hatékonysága még a 36.5%-ra javuló triplájával is bűn rossz (50.6% TS, és ennek azért nem a legnagyobb részét teszi ki az 58%-os büntetőzés, tekintve hogy alig mehet a vonalra), emellett pedig egy egymás mellé kicsit sem illő Rondo-Wade párosba került a Bullsnál. Azt már Wade-nél is leírtam, hogy én ebben a duóban egyáltalán nem hiszek, főleg hogy Jimmy Butler van mellettük (nulla spacing, mindenkinek kellene a labda), de az előző idénybeli teljesítménye alapján sem nagyon kerülne be a Top10-be.