A legjobb és legrosszabb döntések a szabadügynökpiacon

A jó döntések

Khris Middleton - Milwaukee Bucks, 5 év, 70 millió dollár

A 3&D játékosok szerződései közül ez tetszett a legjobban. Middleton a liga legjobb védői között van SG és SF poszton is, ráadásul 40% fölött triplázik - ezért évi 14 millió dollár főleg úgy nem sok, hogy tudjuk, jövőre nagyjából 20 millió dollárral nő a sapka, 2017 nyarára pedig a mostani nagyjából másfélszerese lesz. Middleton egyébként szinte pótolhatatlan tagja a csapatnak, mert amellett, hogy a keret egyik legjobb védője, majdnemhogy az egyetlen, aki jól és stabilan dob kintről - nélküle a Bucks támadójátéka erősen ölhető azzal, ha az ellenfél inkább a festékre koncetrál csak. Mindemellett mindössze 23 éves még csak és minden egyes szezonjában jelentősen javult a játék legtöbb elemében - töretlennek tűnik fejlődése, így a hosszútávú befektetést bőven megéri szerintem.

Greg Monroe - Milwaukee Bucks, 3 év, 50 millió dollár

Ha maximum szerződésekről beszélünk, akkor szerintem Monroe választása volt a legjobb, a csapat és a játékos szempontjából is tökéletes ez a párosítás. Kicsit lehet elégedetlenkedni, hogy miért nem lett 4 vagy 5 év, de a Bucksnak óriási eredmény az is, hogy a Lakers és a Knicks elöl el tudta happolni a magasembert. Monroe a Milwaukee eddig azért nem túl erőteljes palánk alatti játékát erősítheti meg, ráadásul a festékből irányíthat. Ha Antetokounmpo és Parker tényleg ráfeküdtek a triplázásra a nyár folyamán, Monroe annyi területet csinál majd nekik, hogy könnyen bizonyíthatják is ezt, Middleton pedig valószínűleg még inkább profitálni fog a magasember jelenlétéből. Monroe számára a Bucks a tökéletes csapat, hiszen kisebb lesz rajta a nyomás, mégis ő lehet a gárda vezére támadásban, ráadásul egy olyan alakulatnál, amely simán esélyes a rájátszásra - minden kívánsága egyszerre teljesült ezzel, hiszen még a pénzét is megkapja.

Patrick Beverley - Houston Rockets, 4 év, 25 millió dollár

Bár Ty Lawson érkezésével az is erősen elképzelhetővé vált, hogy Beverley csak csere lesz, szerintem ez a szerződés még így is ajándék kategória a Rocketsnek, hiszen nagyjából 6 millió dollárt fizetnek a liga egyik legjobb egyes posztos védőjének. Mindenki tudja, hogy Beverley sérülékeny, de 35% fölött dobja a triplát is és a legjobb egyeseket is képes leradírozni a pályáról - ha a sapka emelkedését is beleszámítjuk, potom összegért maradt a Houstonnál a játékmester. Lawson érkezése egyébként a sérülékenységi gondokat meg is oldhatja, valószínűleg nem lesz annyit pályán, mint korábban, de szerintem a tudásához képest még így is alul lett fizetve jelentősen.

David West - San Antonio Spurs, 1 év, 1.5 millió dollár
Tim Duncan - San Antonio Spurs, 2 év, 10 millió dollár

Minimum szerződések alapvetően nem lehetnek rosszak, de West ezek közül is messze kiemelkedik, hiszen még az előző, sérülésektől sújtott szezonjában is átlagolt 11.7 pontot és 6.8 pattanót. Azért vettem össze őket a szintén borzasztóan alulfizetett, tavaly még 13.9 pontot és 9.1 pattanót átlagoló, All-Defensive második és All-NBA harmadik csapatba választott, ennek ellenére mindössze évi 5 milliót kereső Duncannel, mert ők egyértelműen LaMarcus Aldridge érkezése miatt írtak alá ennyiért. Duncan LMA szerződtetése érdekében mondott le jelentős összegről, West pedig 12.1 milliós játékosopcióját a bajnoki cím reményében dobta el.

Arron Afflalo - New York Knicks, 2 év, 16 millió dollár

Szerintem Duncanéket leszámítva a legjobb szerződést vele kötötte új csapata, gyakorlatilag rizikó nélkül húztak be egy hullámzó, de bizonyítottan jó teljesítményre képes, többposztos és nagyon sokoldalú swingmant. Pocsék szezont futott a Middletonhoz hasonlóan 3&D prototípus kosaras, de Carmelo Anthony mellett valószínűleg egyértelműen második opcióként használják majd. A világosabb szerepkörben megtalálhatja a helyét, hiszen se túl nagy teher, se túl nagy figyelem nem hárul rá, mégis nagyobb szerepe lesz, mint volt legutóbb a teljesen szétesett Denverben vagy annál a Portlandnél, ahol legalább 3-4 ember volt előtte. Jó esély van arra, hogy egy jobb produkció után kilép majd jövő nyáron szerződéséből, de ettől függetlenül esetében Phil Jackson kifejezetten okosan költötte el a sapka alatti helyet.

 

A rossz döntések

Al-Farouq Aminu - Portland TrailBlazers, 4 év, 30 millió dollár

A szabadügynökpiac nyitását követő első három megegyezésben ott volt a Blazers Aminuval kötött megállapodása is, amit őszintén szólva nem értettem. Jó védő, a posztján kiváló pattanózó, na de ezt az évi 7.5 milliót egy olyan idény alapján kapta, amelyben egyrészt 5.6 pontot és 4.6 pattanót átlagolt, de ami fontosabb, hogy 18.5 percet játszott meccsenként. Hiába jó védő, borzasztóan fakezű, az első szezonját leszámítva 27.7% volt a legjobb mutatója a triplavonalon túlról, így teljesen megöli a spacinget hármas poszton. Szerintem még az új sapkát beleszámítva is borzasztóan sok pénz ez egy 15-20 perces role playernek, ráadásul azt sem igazán látom, kivel versenyzett a Blazers, hogy ennyi pénzzel "ki kellett emelni" az első nyitásnál az ellenfeleket - a Dallasszal például biztosan nem, ők minimumért örültek volna a megtartásának nagyjából.

Aron Baynes - Detroit Pistons, 3 év, 20 millió dollár

Amit Aminunál megkérdeztünk, itt is meg lehet: kit kellett túllicitálnia a Pistonsnak, hogy Baynest megszerezzék? 16.5 perces, 6.6 pontos és 4.5 pattanós átlagra kapott évi 6.7 millió dolláros szerződést az ausztrál középjátékos, szerintem masszívan túl lett fizetve. Stan Van Gundy szerint azért igazolták le Baynest, mert nagy szükségük volt egy jól büntetőző magasemberre. Ez egyrészt két dolgot jelenthet: Baynest vagy Drummond mellett, vagy Drummond helyett látjuk majd sokat a végjátékokban - különben a jó büntetőzésének azért olyan rettenetesen nagy szerepe nem lesz. Másrészt 86.5%-kal dobta ugyan a büntetőket Baynes, de ez meccsenként 1.5 próbálkozásból 1.3 bedobott egypontost jelentett nála - jó a keze az ausztrálnak, de ez nem az a minta, amiből komolyabb következtetést lehet levonni.

Kyle Singler - Oklahoma City Thunder, 5 év, 25 millió dollár

Csak azért nem tartom a legnagyobb butaságnak, mert nem akkora az összeg, hogy fel lehessen érte gyújtani a Thunder-székházat. Sam Presti lépése ettől függetlenül szerintem megmagyarázhatatlan két dolog miatt is. Perry Jones III és Steve Novak került eladósorba, miután Singlerrel hosszabbított Presti. Jones III szerintem kategóriákkal tehetségesebb játékos az ex-Duke-osnál, de azt még el lehet fogadni, ha kettejük között Singlerre esik a választás: teljesen más típusú játékosok, és bár Singler NBA-szinten nagyjából semmihez nem ért elég jól a triplázáson kívül, abban tényleg használható (39.8%-kal dobta a hármasokat az előző idényben). Ha viszont tripladobó kellett, akkor Novak ebben egészen biztosan sokkal jobb még most is Singlernél, a liga egyik legjobb kezű játékosa "István". Ebből aztán az lett, hogy Singler kapott egy évi 5 milliós szerződést, a teljesen azonos profilú Novak maradt, Jones III pedig a Boston Celticshez került a semmiért (egy Top55 védett második körös draftjogért).

Reggie Jackson - Detroit Pistons, 5 év, 80 millió dollár

A Thundernél nem volt sok esélye Jacksonnak a bizonyításra, de a Pistonsnál lehúzott 27 meccse is maximum a reményt csillantotta fel - ehhez képest 5 évre garantált nagy pénzt kapott. A detroiti 27 meccsén 17.6 pontot átlagolt, de csak 51.1%-os TS-sel, ami a pontszerzését azonnal ki is lövi a pozitívumok közül, és kintről sem dob jól. 9.2 gólpasszra csak 3.5 eladott labdája volt, ez már egy olyan adat, amire lehetne építeni, de a Pistons minden évben eljátssza ezt Chauncey Billupsék elcserélése óta: amikor a liga fele már direkt veszít, a másik pedig próbálja elkerülni a sérüléseket, ők begyűjtenek pár győzelmet, mindenki elhiszi róluk, hogy jók lehetnek a következő idényben, majd kiderül, hogy amint komolyan veszik őket és a többi csapat is teljes erőbedobással játszik, ugyanoda süllyednek vissza, mint korábban. Az ilyen év végi szakaszokban felépített statisztikák nagyon kevés valóságtartalommal bírnak esetükben, a Pistons pedig semmivel nem védte be magát - ellenben legalább három magyarázatot hallottunk Van Gundytól, miért kapott ilyen sok pénzt a játékmester, egyszer pedig el is ismerte, túlfizették Jacksont.

Enes Kanter - Oklahoma City Thunder, 4 év, 70 millió dollár

A török játékost a Portland kínálta meg egy ilyen szerződéssel, a Thunder pedig tartotta. Ha több évet nézünk egyben, nagyon szomorú az összkép, hiszen James Hardent spórolás miatt engedték el három éve, ehhez képest most Kantert kitömték, ettől függetlenül önmagában sem nagyon értem, hogy Kanter ennyiért miért éri meg az OKC-nek. Kiváló támadópattanózó a török, aki Russell Westbrookék elhibázott dobásaiból szépen megélhet, megélt az előző fél szezonban is, de összességében nézve több vele a gond, mint amennyi hasznot hajt - a liga talán legrosszabb védője ugyanis posztján, félelmetesen lassú lábmunkája van, csak az nem veri meg, aki nem akarja. Serge Ibakával párban talán el lehet fedni ezt a gyengeségét, de Steve Adams tudja ezt olcsóbban is, amit ő, és hiába képzett támadásban Kanter, ezt meg a Thundernél Kevin Duranték mellett nem nagyon fogják kihasználni.

*Tristan Thompson - Cleveland Cavaliers, 5 év, 80-85 millió dollár

Erősen csillagos ez még, ugyanis simán el tudom képzelni, hogy végül a QO-ért egy évre aláír az erőcsatár - jövő nyáron sokkal szűkösebb lesz a felhozatal, mint idén, viszont minden csapat sapkája 20 millió dollárral nő, szinte biztosan kitömnék Thompsont, ha csak nem sérül le nagyon súlyosan. Ha viszont aláír most 80-85 millió dollár között valahol, az sem lesz sokkal kisebb túlfizetés, mint Kanternél. Hasznos játékos a kanadai, mert nem elit, de jó védő és a liga legjobb támadópattanózói között van. Támadórepertoárja viszont ki is merül az ezekből a helyzetekből visszatett pontokban, alley-oop zsákolásokban, így a majdnem maximum szerződés esetében rettenetesen sok lenne. Dan Gilbert jelenleg is próbálja már a luxusadót minél kevesebbre venni például Matthew Dellavedova esetében, később ez még inkább így lesz, Thompson szerződése pedig ott fog ülni a nyakukon jó ideig.

 

A döntések, amik elég komoly kérdéseket vetnek fel jelenleg

Wesley Matthews - Dallas Mavericks, 4 év, 70 millió dollár

Egy egészséges Matthewsnál nem zárom ki, hogy meg fogja szolgálni ezt a pénzt. A liga legjobb 3&D játékosának tartottam (Klay Thompson mellett), aki jó védekezése mellett 150-200 hármast 39-40%-kal dobott szezononként. Volt azonban egy Achilles-szakadása februárban, ami után szerintem ez a szerződés egy pörgetés a szerencsekerékkel, amelynek legalább a felén csőd felirat van. Az eredeti, 4 éves, 57 millió dolláros ajánlattal is volt gondom (a 4 év inkább, mint az összeg), de az mégis évi több mint 3 millióval kevesebb, mint a mostani kontraktusa. Ha teljesen fel tud épülni, megszolgálhatja a pénzt, ha viszont nem, akkor Mark Cuban elhamarkodottan jutalmazta +13 millió dollárral azt, hogy ő DeAndre Jordannel ellentétben nem változtatta meg döntését.

DeMarre Carroll - Toronto Raptors, 4 év, 60 millió dollár

Alapvetően az összeg is egy kicsit húzós, de Carroll az utóbbi két évben óriási fejlődésen ment keresztül, az egyik legjobb 3&D játékos lett a ligában. A probléma az, hogy a Torontónak jelenleg nem nagyon van kezdő szintű négyese - Patrick Patterson és Luis Scola vannak a keretben -, így félő, hogy Carroll erőcsatárt fog játszani, ott pedig szerintem közel sem lesz annyira jó védő, mint volt idén hármas poszton. Másrészt a triplái is kérdésesek szerintem, mert a liga egyik legfolyékonyabb, legönzetlenebb csapatjátékot játszó társulatától a folyamatos egyéni villogásra építő Raptorshoz került a kiscsatár. Mivel nagyban átalakult a keret, láthatóan a védekezésre helyezték a hangsúlyt, így nem zárom ki, hogy támadásban is lesz változás Dwane Casey-éknél, de ez egyelőre még csak elképzelés - a tavalyi free-flow offense-ben Carroll egészen biztosan meg sem közelítette volna azt a teljesítményt, amit Atlantában.

Brandon Knight - Phoenix Suns, 5 év, 70 millió dollár

Nagy dilemma volt, hogy berakjam-e a rossz szerződések közé, de ha meg tudják oldani úgy a labdamegosztást a Sunsnál, ahogy megoldottak például 2013/14-ben Goran Dragic és Eric Bledsoe között, akkor még működhet is ez a páros. Ha Knightból Bledsoe "mögé" akarnak opciót csinálni, akkor szerintem ez egy bukás lesz, Knightnak ugyanis kell a labda a kezébe, akkor tud viszonylag hatékonyan pontot szerezni - mint tette például a Bucksnál, ahol ő volt a támadások központja -, catch-and-shoot triplázóként vagy második szándékból védelmet megbontó játékosként szerintem nem hatékony, akkor pedig ez a pénz borzasztóan sok érte. Abban az esetben is az, ha leültetik a padra, 14 millió dollárért egy cserehátvéd még az új sapkánál is luxus lesz.

Cory Joseph - Toronto Raptors, 4 év, 30 millió dollár

A kanadai válogatott csapatkapitánya hazatért, elég aktív és jó védő is, nem volt meglepő a megszerzése, de azért szerintem kicsit túl lett árazva ezzel ez évi 7.5 millió dollárral. Nagyot kell villantania szerintem támadásban ahhoz, hogy megérje ezt a pénzt, főleg mert draftolt a Raptors egy védekezésben ugyanígy megbízható, elég megfontolt, támadásban a társakat kiszolgáló játékmestert, Delon Wrightot, márpedig kettejük játékát egyelőre nem látni egymás mellett - elég kicsik ahhoz, hogy ketteseken védekezzen bármelyikük is. Az biztos, hogy Kyle Lowry mögött ő lesz a második számú irányító kezdetben, de Wright miatt idővel könnyen egy "Patty Mills-féle" szituációba is keveredhet. Többen is szerették volna megszerezni, de most lesz is bizonyítanivalója, mert kicsit soknak tűnik ez a szerződés jelen pillanatban.

 

És akiknek a szerződésében nagy lehetőségek lehetnek

Ed Davis - Portland TralBlazers, 3 év, 20 millió dollár

Alapvetően is nagyon olcsó volt szerintem, főleg ha azt nézzük, hogy ennyit kapott például Aron Baynes, de úgy, hogy a konkurencia miatt nem nagyon kell azért önbizalmát veszítenie, még jobbnak tűnik ez a megállapodás. A Lakersből jött, ahol azért nem volt nehéz kitűnni védekezésben, de kifejezetten jól mozgott hátul, nagyon hatékonyan dobott és jól is pattanózott. Egyáltalán nem zárnám ki annak a lehetőségét, hogy Noah Vonleh-val ők lesznek belátható időn belül a Blazers kezdő magasember párosa - Meyers Leonardnél szerintem nagyobb lehetőségek vannak benne, Chris Kamannél és Mason Plumlee-nál pedig egészen biztosan. Ha legit kezdő tud lenni - egyelőre annyit tudunk, hogy csereként, 20-25 percre hasznos lehet -, akkor igazi steal lehet, de sok kockáztat nincs benne,  mert ha nem válik be kezdőként, a padra ennyiért akkor is el fog férni.

Deron Williams - Dallas Mavericks, 2 év, 10 millió dollár

Talán csak azért írtam be, mert anno nagyon kedveltem, de ha Williamsnek tényleg komoly gondjai voltak a nagyvárosi, New York-i élettel, akkor Dallasban, saját otthonában legalább fejben rendbe teheti magát. Fizikailag így sem lesz jobb állapotban, de ha az egészséges meccseit nem alibizi el és maximálisan odateszi magát, már jól járt a Dallas. Top formájában ennyi pénzért igazi ajándék D-Will, de közel sem biztos - sőt, sokkal nagyobb az esély az ellenkezőjére -, hogy vissza tud még térni valaha annak a szintnek akár csak a közelébe is, ahol anno volt, mikor Chris Paullal együtt a liga legjobb irányítójának tartották. A bokáival mindenképpen foglalkozni kell, de nyomás sincs már rajta fizetése miatt, szerintem jobb szezon várható tőle, mint amiket a legutóbbi években láthattunk.

Lou Williams - Los Angeles Lakers, 3 év, 21 millió dollár

Egyelőre túl nagy a kavarodás a Lakersnél és több labda kell nekik, mint ahány játékost nevezni lehet egyszerre a keretbe. Ebben a közegben (Russell, Kobe, Nick Young) és Los Angelesben könnyen kicsúszhat szerintem a talaj Williams lába alól, nagyon könnyen elképzelhető, hogy ebben a labdaigényes, shot-happy keretben meg sem közelíti előző években nyújtott produkcióját, akkor pedig hiába nem került sokba, ablakon kidobott pénz lesz az ő szerződése (is). Ha viszont sikerül hasonlóan jól játszania, mint mondjuk a Raptorsnél - ehhez szerintem azért a Lakersnél kellene egy-két komolyabb lépés, mert jelenleg egymás elöl dobálják majd el a labdákat -, akkor ez az igazolás könnyen feliratkozhat a legjobb szerződések közé is, mert alapvetően egy legjobb hatodik embernek választott játékosért ennyi pénz, főleg a jövő évi és azt követő sapkát is nézve semmi.

Nemanja Bjelica - Minnesota Timberwolves, 3 év, 11.7 millió dollár

Úgy szerezte meg az Euroliga MVP-t a Timberwolves, hogy még 4 millió dollárt sem fizetnek neki, ez a sapkaemelkedéssel együtt azt jelenti, hogy Bjelica gyakorlatilag ingyen érkezett, kockázat nélkül próbálhatják ki úgy, hogy le is van kötve egy időre, ha beválna. Azt nem tudni még, hol fogják játszatni, de sokoldalúsága miatt posztfüggetlenül több szerepkörben is ott lehet. Nagyon kell ennek a Wolvesnak egy olyan játékos, aki már legalább nemzetközi szinten sok tapasztalatot gyűjtött és nemcsak tehetséges, de már tudja azt is, mit jelent és hogyan kell hatékonyan kosárlabdázni. Bjelica szerintem nagyon sok Wolves játékossal kitűnő fit lehet, de ami talán a legfontosabb: Wiggins és Towns közé is jól illik.