Az életben hagyott dinoszaurusz

Bosh Dwyane Wade-del együtt írt alá 2010 júliusának legelején és a körülmények miatt nem lehet egyértelműen rossz húzásnak tekinteni az ő leigazolását. A hírek szerint ugyanis Wade csak akkor maradt volna Floridában, ha egy top erőcsatár érkezik a franchise-hoz és ez még akkor is hihető, ha a rossz nyelvek szerint a Heat triója már a 2008-as pekingi olimpiai játékokon megegyeztek arról, hogy egy csapatban folytatják (ez a csapat lehetett volna akár a Chicago Bulls vagy extrém esetben a New York Knicks is). Leigazolása tehát prioritás volt, az akkor elérhető legnevesebb PF-et zsákolták be Riley-ék, így Wade maradt, a többi pedig már történelem.

A mentségeket egy elég rövid bekezdésben össze is foglaltuk, a negatív oldalon viszont jóval több minden sorakozik. Azt ma már senki nem vitatja, hogy az egykori torontói csillag masszívan túlfizetett, mivel jelenleg ugyanannyit keres, mint LeBron James és valamivel többet, mint Wade. A szezonból az is világosan kiderült, hogy a Wade-James tengely mellett ő maximum epizódszereplő lehet, és ha nem is viharos sebességgel, de szépen lassan elindult Rashard Lewis útján, hogy maximum két-három éven belül átlényegüljön egy jump-shooterré. Ez még akkor is óriási visszaesés, ha az már a Raptorsnál is bebizonyosodott róla, nem elég jó ő ahhoz, hogy szellemi és játékbeli vezére legyen egy csapatnak, franchise-playernek kevés. Ettől függetlenül egyoldalú használata miatt játéka idővel „butulni” fog, akkor pedig fizetése még inkább szembetűnő lesz.

Pro:

1. Jelenlegi fizetése ugyan nem lényeges, ám a hard cap bevezetésének időpontjában (2013-2014) a Heat hat emberre fog költeni 71.15 (47.67 a 33%-os fizetésmegvonás után) millió dollárt. Továbbra sincsenek információink arról, hova szándékoznak belőni a határt, de ebből az összegből Bosh 19 (12.77) milliót vinne el, ami óriási luxus. Miami az esélyegyenlőség korszakában is mindig a szabadügynökök egyik legkedveltebb célpontja lesz. Egyrészt amíg korunk két ikonikus alakja is ott játszik, addig az idősebbek mindig itt látják majd a legnagyobb esélyt egy potyagyűrű megszerzésére, másrészt nem titok, hogy a floridai adószabályok Amerikán belül az egyik legkedvezőbbek, jóval többet ér az ott megkeresett pénz, mint a többi államban. Ekkora felszabaduló pénzből minőségi kiegészítőket lehetne venni és ez különösen fontos egy olyan csapatnál, ahol három poszton a klasszis kezdők mögött még a cserék is kiválóak, a maradék két poszton a liga leggyengébb rotációjával rendelkeznek. viszont

2. A posztján játszik Udonis Haslem, aki majdnem a teljes idényt kihagyta sérülés miatt, de sokkal rámenősebb játékos a sokszor meghunyászkodó Bosh-nál. A tehetsége ugyan az ex-Raptornak jóval nagyobb, de Haslem nem ismer elveszett labdát és minden meccsen 100%-ot ad a játékba, emellett sokkal jobb védő is és támadásban pont azt tudja, amire Bosh szerepe leszűkült az idén: a tempódobásokat. Az ő 2013-2014-es keresete 4.34 (2.9) millió dollár, tudásához képes szinte haveri alapon pattogtat.

3. Bár ezt előre is lehetett sejteni, de a három sztár közül messze ő bukta a legnagyobbat statisztikákban és megítélésben is. Nemcsak játéka, de erőkifejtése is elmarad a várttól, nagyobb primadonna lett, mint volt. Arról nem tehet, hogy támadásban úgy használják, ahogy, arról viszont igen, hogy cserébe semmilyen hasznos dolgot nem tud felmutatni sem elöl, sem hátul. Ha még volt olyan, aki adott neki egy kis esélyt, hogy akár el is tud vezetni egy franchise-t, már az is lemondott róla. Egyértelműen második opciós játékos (már egy sikeres csapatban) és még ez is gond ebben a környezetben, hiszen ketten egyértelműen előtte vannak, harmadik opcióként pedig már halovány.

Kontra:

1. Az első lényeges pont ugyanaz, ami a Bullsnál is megjelent. Egy ilyen kaliberű és fizetésű játékos elküldése egyenlő a beismeréssel, hogy a vezetőség hibázott. Egyrészt ez presztízskérdés, másrészt pedig 79 millió dollár Bosh fizetésének utolsó négy éve, ennek a kifizetése egyik tulajnak sem az álma.

2. Cserélhető. Ez az az érv, ami a legfontosabb olyankor, amikor egy kosaras kivásárlásáról értekezünk, és azt gondolom, Bosh még éppen átviszi a lécet. Egy-két csapat mindig lesz a ligában, akik lemaradnak a legnagyobb sztárokról és a következő vonalba tartozókból akarnak válogatni, ebben az esetben pedig Bosh lesz az első, akit meg fognak keresni, amennyiben a Miami is úgy van vele, hogy távozhat.

Döntés: marad!

Bár a kivásárlás mellett több érv áll, az ellene felhozottak jóval hangsúlyosabbak. Nem valószínű, hogy a tulajdonos, Micky Arison kidob 79 millió dollárt azért, hogy cserébe csak annyit kap, hogy újra elköltheti ezt az összeget. Másrészt viszont az előbb említett csere időpontját nagyon okosan kell megválasztaniuk. Ha marad ez a felállás csapaton belül, márpedig nagyon valószínű, hogy marad, akkor Bosh előbb-utóbb el fog indulni a cikk elején említett Rashard Lewis-i úton. Ennek időpontját meghatározni lehetetlen, de ha valakit csak egy valamire használnak, akkor egy idő után csak azt fogja tudni, minden mást „elfelejt”. Fiatalabb olvasóinknak például hiába magyaráznánk, hogy Lewis tud mást is hármas dobáson kívül, teljes joggal kételkednének benne, mert ma már sajnos nem ez a helyzet. Márpedig a hard cap rendszerben egy 15 milliót kereső, egy dimenziós, akaratgyenge játékos cserélhetetlen, úgyhogy még ennek bekövetkezése előtt postázniuk kell Bosh-t. Több gárda számára is érdekes lehet (a Houston évek óta hajkurássza, ahogy az Indianába is beférne erőcsatárnak), de csak a jelenlegi állapotában, nem a lebutított verzióban.

Ezek miatt úgy gondolom, hogy 1-2 évet még adni kell neki, de utána az első lehetőségnél meg kell tőle szabadulni csere útján, főleg ha addig nem nyer bajnoki címet a Heat, hiszen akkor a sztárok összeállása egyértelmű bukásként értékelhető. Ha nyernek, a pénzügyi helyzet akkor is szorítani fogja őket, jelen esetben viszont még bizalmat szavaznék neki, Riley és Arison helyében jelenleg nem vásárolnám ki.

Forrás: nba.blog.nepsport.hu