Dr. Jekyll és Mr. Hyde

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy Kobe Bryant volt a kedvenc játékosom, de azt hiszem, ebből eddig sem csináltam titkot. A 2002-es nyugati főcsoportdöntő után a Los Angeles Lakers nálam egy életre elvágta magát, annak az eseménysorozatnak pedig Kobe az egyik főszereplője volt (bár Darth Sidious szerepét akkor Shaquille O'Nealre osztottam). Ettől függetlenül nem lehet nem elismerni, hogy borzasztóan nagy hatása volt az NBA-re - olyan nyomott hagyott a ligán és még inkább az NBA-t követő társadalmon, amely szerintem jóval visszavonulása után is érezhető lesz, egy egész generációt határozott meg ugyanis a játékosok és a szurkolók között is.

Egyetlen olyan mozzanata sem volt szinte pályafutásának, amelyet ne magyaráztak volna két homlokegyenest ellenkező felhanggal az őt imádok és gyűlölők. "Shaq farvízén húzta be az első három bajnoki címet, Gasolnak köszönheti az utolsó kettőt" kontra "ez egy csapatsport, Gasoléknál pedig egyértelműen ő volt a vezér". Ugyanaz a meccs a hatereknél 6/24-gyel zárult, a homereknél pedig 15 pattanóként csapódott le. A denveri lányt vagy megerőszakolta, vagy a kiscsaj kikezdett vele és egyébként is magánügy. Shaqet az egyik forgatókönyv szerint ő üldözte el, mások szerint O'Nealt saját maga és a vezetőség fúrta ki a franchise-tól. Egyeseknél az önzőség mintaképe, másoknál pedig a csapathűségé. Számtalan pédát lehetne még hozni, pedig az igazság általában a kettő között volt.

Senki nem nyert jó társak nélkül bajnoki címet, de az első three-peatből kétszer Shaq egyértelműen vezér és jobb játékos volt. A 2010-es döntőben a 6/24-es mezőnymutatója és a 15 pattanója is az összképhez tartozik, előbbi nem lesz jó dobásmutató, utóbbi pedig nem lesz kevés mezőnymunka a másik stat miatt - a lényeg ott van, hogy nyertek. Valószínűleg nem kellett lekötözni azt a bizonyos denveri lányt egy kis légyotthoz, de manapság ha a hasonló ügyeknek nincs alapja, abból nem lesz peren kívüli megegyezés és kifizetés. O'Neal saját maga is sokat tett a Lakerstől való elcserélése érdekében, de Bryant is alápakolt az akkori ellenséges hangulatnak, mindketten főszerepet játszottak abban, hogy abból a csapatból nem lett akkora dinasztia, amekkora lehetett volna. Pályafutása jelentős részében nem volt extra hatékony pontszerző, finoman szólva sem vállalt keveset, de a 32.683 jelenlegi pontját nem a szél fújta össze. 20 esztendőt lehúzott egy franchise-nál, de kért cserét is a vezetőségtől.

Mindennek két oldala volt, de egy dolog volt mindig biztos: a két tábor soha nem értett egyet semmiben, és az, hogy megközelítőleg nem folyt ennyi vita másokról (talán összesen sem), mint róla. Amellett, hogy minden idők egyik legnagyobb játékosa, a liga történetének egyik legellentmondásosabb figurája is, aki szerintem mindenkinek hiányozni fog.

A homerek oldalát nem kell magyarázni, négy éve tudom, mit jelent, mikor valaki elveszíti a saját Peja Sztojakovicsát, az embert, aki miatt megszerette vagy éppen hosszú ideig kitartott a sport mellett. Kobe milliók kedvence volt, nagyon sokan a mostani NBA-ből is miatta kezdtek el kosárlabdázni, a játékán nőttek fel, ami ha nem is volt olyan hatékony, mint Michael Jordané, látványban tudta ugyanazt nyújtani, és ezzel le tudott ültetni mindenkit a TV elé, rá tudott venni sokakat, hogy menjenek ki a pályára és ők akarjanak a következő Kobe-k lenni. A haterek az állandó céltáblát bukják el visszavonulásával, hiszen az utolsó idénye számukra egy igazi Kánaán. Kobe a sokszor zseniális játékától függetlenül egyébként is rengeteg alapot adott arra, hogy megtalálják azok, akik nem kedvelik, de ezeknek az időknek is vége lassan - talán nem a szezon végén, nyáron a "ki a jobb" viták aranykorát szoktuk élni, de egyre ritkábbak lesznek a megszokott "összecsapások".

Számomra sem közömbös a lelépése, mert a liga egyik legjobb, legérdekesebb karakterét veszítjük el, amelyből nagyon kevés van már: azt a hőst/antihőst, aki teljesen meg tudja osztani a kosárlabda társadalmat. Rajta kívül LeBron James és talán James Harden, valamint Russell Westbrook maradtak ebben a kategóriában, de ebből a fajta játékosból mindenki hatalmas űrt hagy maga után. Azokat a játékosokat nem nagyon lehet ugyanis pótolni, akiket két naponta tudnál piedesztálra emelni, majd a mélybe taszítani, és fordítva. A mai liga tele van ismeretlen "átutazókkal", hasznos kiegészítőkkel, bohócokkal és közkedvelt sztárokkal is, de az igazán megosztó ikonok hiányoznak és számuk a szezon végén tovább csökken.

Írni sem volt mindennapi róla, és nemcsak a játéka, de a körülötte kialakult légkör, a homerek és a haterek miatt sem. Arról az "első pályán" le kellett például szokni, hogy olyat akarjon írni az ember róla, ami nem kap folyamatos savazást hol az egyik, hol a másik oldalról, csak így léphettem a "kettes szintre", úgyhogy bár ez valószínűleg nem állt szándékában, de nekem személy szerint borzasztóan sokat segített a "hogyan kezeljünk reakciókat és embereket" témakörben. Nem kedveltem, ezért egy-egy elismerő bólintásnál "kétszínű áruló" voltam, vagy éppen megkaptam, hogy "na, kellett valami jót is írni már, mi?". A másik esetben természetesen a hater kifejezés került elő az őt kedvelőktől, de annyi mindig biztos volt, hogy az érveimtől függetlenül valamelyik eset a kettő közül bejön.

Bár pár napja Reggie Jackson nevetségessé tette kicsit ezt a frázist, de Kobe a tökéletes példája annak, hogy ha valaki ennyi embert megmozgat, és teszi ezt rendszeres jelleggel, az valamit letett az asztalra. Az teljesen egyértelmű szerintem, hogy a visszavonulása bejelentésétől függetlenül is folytatódik a harc a két tábor között, hiszen a múlt nem változik azért, mert valaki lelép a színpadról, esetében pedig régóta nemcsak az aktuális játéka a téma, hanem 5-10-15 évvel ezelőtti dolgok is. A 81 pont, az All-Time pontlista harmadik helye, a számtalan meccsnyerő dobás vagy az 5 bajnoki cím és James 2/6-ja ugyanúgy elő fog még kerülni, mint a hatékonysága, a számtalan kihagyott meccsnyerő kísérlete, és az, hogy a közhiedelemmel ellentétben közel sem ő volt a legjobb clutch játékos, vagy a mentalitásából adódó hátrányok.

Egy valamiben nem lehet szerintem vita: az NBA kevesebb lesz Kobe Bryant nélkül, és a megítélésétől függetlenül számomra egy játékos ennél többet nem érhet el, mint hogy ezt nyugodt szívvel ki lehet róla jelenteni.