NBA Playoff 2022: Az első kör előzetese (4/8)

A Milwaukee Bucks és a Chicago Bulls párharcának mottója: képes lesz-e megállítani a zuhanását a Bulls, vagy az alapszakasz során magát kevésbé megerőltető címvédő átgázol rajtuk?

Milwaukee Bucks (3.) – Chicago Bulls (6.)
Első mérkőzés ideje: 2022. 04. 18. hétfő, 00:30

Mi történt eddig?

A Bucks a bajnoki cím bezsebelését követően a nyáron elengedte P.J. Tuckert, akit – legalábbis keménységben – Grayson Allen megszerzésével igyekeztek pótolni, illetve sikerült visszaigazolniuk Bobby Portist, aminek rögtön az alapszakasz első meccsét követően hatalmas jelentősége lett, mivel ezt követően Brook Lopez 67 meccset hagyott ki hátsérülés miatt. A nyári szerzemények közül Rodney Hood és Semi Ojeleye sem vált be igazán, viszont George Hill és a szezon közben leigazolt Wesley Matthews be tudta verekedni magát a csapat rotációjába, ahogyan a deadline után leigazolt Jevon Carter is hasznos kiegészítővé tudott válni. A cserehatáridő lejárta előtt a sérülését követően a formáját kereső Donte DiVincenzo, valamint azt a Bucksnál igazán sosem megtaláló Hood-Ojeleye kettős beáldozásával megszerezték Serge Ibakát is arra az esetre, ha Lopez nem épülne fel időben, de végül vissza tudott térni a kezdő center. Az alapszakasz viszonylag csendesen telt egyébként a Bucks számára, Giannis Antetokounmpo (29,9 pont, 11,6 lepattanó, 5,8 gólpassz) ismét MVP-szinten teljesített, és a 6-8-as kezdés után tudatosítani is tudták a ligával, hogy ennél több van bennük, volt egy nyolc, illetve két hatmeccses győzelmi sorozatuk is, és azt a luxust is megengedhették maguknak, hogy az utolsó játéknapon szándékosan kikapjanak, ezzel elkerülve egy potenciális Nets elleni első körös párharcot. Noha a Celtics és a 76ers is hozzájuk hasonlóan 51-31-es mérleggel zárt, a Bucks érdemelte ki a hőn áhított harmadik helyet keleten.

A Bulls kerete komoly átalakuláson ment keresztül a nyáron, távozott Lauri Markkanen, Thaddeus Young, Al-Farouq Aminu, Daniel Theis, Tomas Satoransky és Garrett Temple is, míg érkezett DeMar DeRozan, Lonzo Ball és Alex Caruso, a drafton Ayo Dosunmu személyében találtak egy csiszolatlan gyémántot, és akkor is jó döntést hoztak, amikor Javonte Green visszaigazolása mellett tették le a voksukat. Billy Donovan folytathatta az egy szezonnal korábban megkezdett munkáját, és az idény elején minden várakozást sikerült is felülmúlnia az új Bullsszal, 6-1-gyel kezdték az alapszakaszt, majd ezt követően az sem lassította őket, hogy több meccsüket el kellett halasztani a koronavírus miatt – december 20-án egy kilencmeccses győzelmi sorozatba kezdtek, aminek a végén 26-10-lel álltak. Az első komolyabb törés január közepén következett be, ekkor hét meccsből hatot vesztettek, és ezt követően ugyan volt még egy hatmeccses győzelmi sorozatuk, de egyre sűrűbben kezdték gyűjtögetni a vereségeket. A szezon elején mutatott védekezésük is kezdett szétesni, mert azt még ugyan el tudták bírni, hogy Patrick Williams az ötödik meccsen megsérült, de Alex Caruso és Lonzo Ball sérüléseit már kevésbé, ráadásul a szezon második felére már Zach LaVine is egyre többet szenvedett a térdével. A kivásárlási piacról érkezett ugyan Tristan Thompson, hogy legalább a cserecenter problémáját megoldják, de az alapszakasz végére már eluralkodtak a csapaton a sérülések okozta gondok, 7-15-ös mérleget hoztak a szezon végén, így hiába ácsingóztak sokáig a keleti elsőségre is, végül éppen csak be tudtak csúszni a hatodik helyre és elkerülni a play-in helyeket a 46-36-os mérlegükkel.

Az alapszakaszban a Bucks 4-0-ra kisöpörte ellenfelét, előbb két szorosabb, majd két simább győzelmet arattak. Január 22-én hazai pályán nyert 94-90-re a Bucks, és ez a meccs leginkább Grayson Allen megmozdulása miatt marad emlékezetes, a hátvéd ugyanis úgy szabálytalankodott Alex Caruso ellen, hogy eltört a csuklója is, és emiatt hosszú heteken át nem számíthatott rá a Bulls – a mérkőzés összképéhez tartozik, hogy a Bullsnál többek között LaVine és Ball sem állt rendelkezésre ezen a meccsen. Március 5-én a Bulls szurkolói legfeljebb annak örülhettek a 118-112-es hazai vereség után, hogy Derrick Jones Jr. elkövetett egy flagrantnek ítélt faultot Allennel szemben, bár bevallása szerint nem bosszúból cselekedett. Március 23-án Allen-incidens nélkül nyert 126-98-ra a Bucks, míg a söprést április 6-án tették teljessé az ismét LaVine (és továbbra is Ball) nélkül kiálló Bullsszal szemben, és ezúttal Nikola Vucevic ütött be egy kemény faultot Allennek, elmondása szerint ugyancsak nem bosszúvágyból.

Mi várható?

Már csak Grayson Allen személye miatt is pikáns hangulatra lehet számítani, ezen túl viszont a körülmények egyértelműen a Bucks számára a kedvezőbbek. Lonzo Ball a rájátszásra sem tudott felépülni a sérüléséből, Zach LaVine sem teljesen egészséges, és DeMar DeRozan lendülete is alábbhagyott az alapszakasz legvégére. Kezdjük az utóbbival, 32 évesen ugyanis olyannyira kivirágzott, hogy 27,9-es átlagával konkrétan pályafutása legponterősebb idényén van túl, ami mellett 5,2 lepattanót és 4,9 gólpasszt is átlagolt, ráadásul a 35,2%-os triplamutató is karriercsúcs az esetében, de az is igaz, hogy ezt 1,9 kísérletből hozta össze. A szezon végére azonban visszaesett DeRozan összhatékonysága, az első 56 pályára lépése alkalmával 60,4%-os True Shooting mutatóval szerezte a pontjait, míg az utolsó 20 meccsén ez 55,1%-ra esett. DeRozan varázslata különösen a negyedik negyedekre vált lenyűgözővé az alapszakasz során, ilyenkor ugyanis 8,4 pontot átlagol 54,6%-os mezőnymutatóval, és ezzel holtversenyben vezette is a ligát, ha a 26 meccsen pályára lépő Kyrie Irvingtől eltekintünk – a Bulls pechje, hogy DeRozan Antetokounmpóval áll itt holtversenyben, a Bucks sztárja ráadásul még nála is pontosabb, 55,9%-kal dob a negyedik negyedekben.

A Bulls problémái ott kezdődnek, hogy a keleten az élcsapatok közül nem csupán a Bucks söpörte ki őket, hanem a 76ers és a Heat is, és az őket megelőző öt keleti csapat ellen 4-15-re zártak, a nyugati top6 ellen is 4-8-at értek el, vagyis a komolyabb erőt képviselő, a rájátszásba alanyi jogon bejutó csapatok ellen többnyire meggyűlt a bajuk, gyalázatosan szerepeltek a rangadókon. Ebben persze szintén szerepet játszott, hogy folyamatosan sérülések hátráltatták őket, újabb és újabb problémákat kellett áthidalniuk, ugyanakkor az ellenfeleik sem voltak mindig problémamentesek, és a Bulls gondjai közül jó néhány a rájátszásra sem oldódott meg.

Ezzel szemben a Bucks oldalán kimondottan jó lehet a hangulat, Antetokounmpo, Middleton és Holiday is a szezon ezen szakaszához mérten egészségesen és jó formában várhatja a rájátszást, Lopezt is szépen elkezdték visszaépíteni, úgyhogy náluk az lesz a legnagyobb kérdés, hogy feljebb tudnak-e kapcsolni abból a helyenként lötyögősebb játékból, amit az alapszakasz egyes részeiben hoztak. Amennyiben náluk minden a helyén lesz, illene hozniuk ezt a párharcot.

Érdemes lesz arra is figyelni, hogy mi lesz a triplákkal, mivel a Bucks az előző években megszokott módon továbbra is azt a taktikát választja védekezésben, hogy preferáltan inkább a triplákat adják fel, és sokkal inkább a festék védésére koncentrálnak, ellenfeleik átlagosan 40,6 triplába is beleállnak meccsenként, ami messze a legtöbb a ligában, ugyanakkor a Bulls messze a legkevesebb hármassal próbálkozik a meccsenkénti 28,8 kísérletével. Ez is egy olyan pont, ahol kijön Ball hiánya, aki a sérüléséig 7,4 kísérletből 42,3%-kal dobott kintről, nélküle viszont szinte kizárólag LaVine és Coby White feladata az, hogy kellően széthúzzák a pályát – előbbi 7,1 kísérletből 38,9%-kal, utóbbi 5,8 próbálkozásból 38,5%-kal triplázott az alapszakaszban.

Eddig kerülgettük a legnyilvánvalóbb kérdést, ideje erre is kitérni: ki állítja meg Giannist? Egyénileg valószínűleg senki, feltételezhetően Vucevic, Thompson és Williams nyakába hárul majd ez a feladat, legalábbis az alapszakaszban nagyjából ugyanannyi időt töltöttek rajta mindhárman, de inkább az lesz a fontos, hogy csapatszinten mit tudnak kitalálni vele szemben, hogy legalább megnehezítsék a dolgát. Vucevic egyébként az alapszakaszban nem végzett rossz munkát azzal, hogy a testével lassítsa a görög szörnyet, vele szemben csak 8/20 dobását értékesítette, és 5 eladott labdába is belehajszolta, miközben csak 2 gólpasszt adott, úgyhogy itt egy halvány reménysugár a Bullsnak. A probléma egy másik része, hogy ott van még Holiday és Middleton is, akik ellen az alapszakaszban nem bizonyult összességében hatékonynak se Caruso, se Dosunmu, hiába próbálkoztak mindketten mindkét Bucks-játékossal szemben. Behúzhatunk egy újabb strigulát amellé, hogy Ball hiánya miért is nagy érvágás nekik.

A túloldalon is el lehet gondolkodni azon, hogy ki fogja leginkább lassítani DeRozan és LaVine párosát, amire a nyilvánvaló válasz, hogy egyiküket rendszerint Holiday, aki főleg DeRozan ellen tudott hatékonyan dolgozni az alapszakaszban, de rájuk lehet rotálni Middletont, Giannist, Allent, Wesley Matthewst, vagy ha valaki energikusabbra lenne szükségük pár percre a padról, akkor Jevon Carter is bevethető. A Bulls támadójátéka kiszámíthatóbb is, mert végső soron ennek a két embernek kell nagyon sok mindent megoldania, mellettük Vucevic és White közül vagy felnő valaki a feladathoz, vagy nem, az alapszakaszban mindkettejük esetében a nem volt a helyes megfejtés ebben a párharcban. A pálya mindkét oldalán a Bucks tűnik a mélyebbnek, Bobby Portistól vagy Pat Connaughtontól is bármikor jöhet egy extra meccs, de Lopez is a visszatérése óta épp a Bulls ellen játszotta az egyik legjobb meccsét.

A Bullsnak tán azt lenne érdemes erőltetnie, hogy megpróbálják minél többször elérni azt, hogy valamelyik pontfelelősükre rá kelljen váltania Lopeznek, majd ebből kreálni valamilyen előnyös helyzetet, emellett pedig az is fontos lenne a számukra, hogy a rájuk jellemzőnél több triplát vállaljanak, és azokat megfelelő hatékonysággal értékesítsék. Hogyha ezeket végre tudják hajtani, az sem biztos, hogy elegendő lesz az üdvösséghez, mert a Bucks egyszerűen előrébb jár náluk, elvégre náluk játszik a liga egyik legjobb játékosa (Antetokounmpo), a liga egyik legjobb második opciója (Middleton), és a liga egyik legjobb perimétervédője (Holiday) is. Itt említhetjük meg azt is, hogy a Bucks triója az első az NBA történetében, amelyik egyszerre tud legalább 18 pontot és 5 gólpasszt átlagolni egy csapatban.

Edzők

Mike Budenholzernek megvannak ugyan a maga hibái, hajlamos néha rossz döntéseket hozni, de csak képes volt bajnoki címig vezetni ezt a csapatot, vagy legalábbis egy ehhez nagyban hasonlítót. Az egyetlen taktikai lépés, ami esetlegesen előkerülhet, ha bajba kerülne a Bucks, hogy Antetokounmpo fellép centerbe, hogy gyorsabb és a váltásokat könnyebben elviselő ötöst tudjon fenntartani a pályán, de nem biztos, hogy idáig eljut az első körben. Billy Donovan kezei meg vannak kötve, legfeljebb azzal kísérletezhet, hogy megpróbál magasabb szerkezettel falat felhúzni Antetokounmpo megállítására, de az előző rájátszásban már ez sem volt elegendő a Bucks ellenfeleinek. A két csapat utolsó találkozóján meg is próbálkozott Vucevic és Thompson egyidejű kezdetésével is, de az akkor borzasztóan sült el, Thompsonnal a pályán 20 perc alatt -25-ben zártak, sokkal inkább kifizetődőbb lehet, ha Williamsszel próbálkozik inkább.

Összességében a Bucks egyértelmű esélyesnek tűnik, és nem csupán amiatt, hogy az alapszakaszban kisöpörték a Bullst, hanem amiatt is, hogy náluk a kulcsemberek egészségesek és nagyrészt jó formában is várhatják a párharcot, míg a túloldalon ez egyáltalán nem mondható el, Ball továbbra sincs, LaVine is sérüléssel küzd, és egy ideje zuhanórepülésben vannak már, aminek nem feltétlenül lett azzal vége, hogy az utolsó játéknapon megszakították a négymeccses vereségsorozatukat. A Bulls elcsíphet egy-két meccset, ha egyszerre nyújt extrát DeRozan és LaVine, ugyanakkor a Bucks jár annyival előrébb, hogy még ezt is ellensúlyozni tudják.

Tipp: 4-1 a Bucks javára.

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus