Playoff 2013: A második kör előzetese (2/4)

Az Indiana Pacersnél sem volt minden fenékig tejfel, de nekik jóval kevesebb médiafigyelem jutott, mivel az első kör legérdektelenebb csatájában az Atlanta Hawks ellen jutottak tovább 4-2-vel. Az első két meccsen nem is volt semmi gond, de Atlantában mintha kihúzták volna a dugót a csapatból, márpedig aki kétszer is ki tud olyan simán kapni a Hawks ellen, ahogy a Pacers tette, azt nehéz teljesen komolyan venni a második körben vagy esetleg a keleti döntőben - előzetesen oda várták sokan az Indianát. Az ötödik és hatodik meccsen aztán megmutatták, hogy ha nem is megy a játék, küzdéssel is képesek nyerni - ez lenne a fő profiljuk is -, úgyhogy valamivel jobb szájízzel és előjelekkel vágnak neki a második körnek.

Az alapszakaszban 2-2-re végeztek egymással a felek, mindkét együttes hozta a hazai mérkőzéseit. A Knicks az alapszakasz elején (november 18., 88-76) és a legvégén (április 14., 90-80) tudott diadalmaskodni, míg a Pacers nyerte a két közbülső meccset (január 10., 76-81 és február 20., 91-125)

A periméteren elképesztően jó matchupok alakulhatnak ki oda-vissza. Mindkét csapatnak erősségei voltak az első körben az irányítók, Raymond Felton és George Hill - előbbi konkrétan a Knicks legjobbja volt a Boston elleni párharc alkalmával. Hillnek nem lesz egyszerű dolga, hiszen védekezésben Feltont őrizni nem leányálom most, hogy a tavalyi évet nem kis túlsúlya miatt elrontó játékmester újra formában van, támadásban viszont nagy valószínűséggel megússza majd a New York-iak legjobb védőjét, az egyre inkább 100%-os formába kerülő Iman Shumpertet, így némileg fellégezhet - az argentin Pablo Prigioninál pedig jóval fizikálisabb kosárlabdát játszik.

Az előbb említett Shumpert támadásban is kezdi összeszedni magát, a Celtics ellen több fontos, sőt, emberrel együtt bedobott hármasa is volt, úgyhogy a vele szemben álló Lance Stephenson komoly feladat előtt áll, nem nagyon adhatja fel a Knicks kettesét, különben megbünteti őt Shumpert. Stephenson egyébként hasonlóan jó játékot mutat, két feltörekvő fiatal néz majd farkasszemet egymással - legalábbis a pálya egyik felén, a másikon nem lenne meglepő, ha Carmelo Anthony védekezne Born Ready-n, hogy ne neki kelljen őriznie a sokkal agilisebb Paul George-ot, ezzel csökkentve az esélyét faultgondjainak.

George megállítása valószínűleg Shumpert feladata lesz, aki fel tudja venni vele a versenyt mind gyorsaságban, mint fizikálisan. A Pacers fiatal üdvöskéje felemás teljesítményt nyújtott az első körben, hiszen all-around játékát ezúttal is hozta, dobásmutatói azonban nagyon gyengék voltak. Ő ebben a párharcban viszont akkor is nyerőember lehet, ha minden ugyanúgy marad, ahogy volt az első körben, Anthony első számú védője lesz ugyanis minden bizonnyal, a Knicks sztárjának 1-1-ben megfogásával, limitálásával, és ezzel a csapatjáték kikapcsolásával pedig az Indiana meg is nyerheti ezt a sorozatot - sőt, leginkább ez az egyik kulcs ahhoz, hogy ők jussanak be a keleti döntőbe.

A padról egyértelműen több jön a Knickstől. Az eltiltása óta abszolút elszálló Smith mellett a már említett Prigioni és a rutinos, de az első körben borzasztóan játszó Jason Kidd is többet tud hozzátenni, mint az Indiana padjáról DJ Augustin vagy Gerald Green. Jóval több embert tud forgatni Mike Woodson, és ez hosszútávon akkor is kijöhet, ha a Pacers sokkal fiatalabb csapat, sokkal nagyobb munkabírással és kevésbé sérülékenyek is George-ék.

A magasembereknél nagyon komoly problémái lehetnek a Knicksnek. David West és Roy Hibbert a liga legképzettebb palánk alatti játékosai közé tartoznak, bármikor bármelyikük képes 20 pontra - legutóbb ezt mindketten megdobták -, márpedig a New Yorknak nincs ennyi jó magasvédője. Nem lenne meglepő, ha Kenyon Martin kezdene Westen, de ő már nem bír 30-35 perceket, akármennyire akármennyire is hasznos volt a Knicksnek az első körben, illetve az alapszakaszban. Ami biztató a szempontjukból, hogy Tyson Chandler kezd magára találni, az ő Hibberttel folytatott csatájában nagyon fontos lesz, hogy ki mikor szedi be a személyi hibáit, bármelyikük faultgondja ugyanis döntő faktor lehet egy-egy meccs végkimenetelében.

A cseréknél is több jöhet a Pacers padjáról, hiszen Ian Mahinmit be lehet küldeni darálni, Tyler Hansbrough pedig pont az a stílusú energy guy, aki ellen senki nem szeret játszani, és aki miatt valószínűleg nem mehet le alacsonyabb szerkezetbe a Knicks - mert megbüntetné azt a palánk alatti pattanózással azonnal. Chris Copeland teljesen eltűnt az első körben, nagyon izgulósra vette az első meccseket, úgyhogy valószínűleg kikerült a rotációból, Marcus Camby pedig még csak ismerkedik a pályával, nagyon keveset játszott eddig sérülései miatt.

A harmadik meccsig valószínűleg nem lesz Amare Stoudemire, addig pedig nagyon kevesen vannak a New Yorknál a festékben, ezért megpróbálhatják a small-ballt is. Védekezésben abszolút halálos lehet számukra, ha Carmelo védekezik Westen, mert bár a súlya meglenne Anthony-nak a négyes poszton való védekezéshez, West a képzettségével megbüntetné és azonnal kivenné valószínűleg a játékból 1-2 kiharcolt faulttal. Támadásban ettől függetlenül meglehet az előnye, hiszen Anthony jóval mozgékonyabb, mint West - akit small-ballnál máson sem nagyon lehet bújtatni, annyira senki nem gyenge támadó a Knicksnél, hogy egy gyorsabb ember ne verje meg lábon vagy ne dobja át, ha nem megy ki rá teljesen -, ám kérdés, mennyire gondolkodik ebben Woodson mester, Tyler Hansbrough-val négyes poszton ez az előny támadásban el is tűnne, míg a palánk alatt a lepattanóknál komoly hátrányba kerülne a Knicks. Mindenesetre a három igazi magasember nagyon kevésnek tűnik így a kezdésre, mindenképpen nagy szüksége lenne a New Yorknak Stoudemire-re, már csak a darabszám miatt is.

Edzők: Mindkét tréner kitűnően honosította meg csapatánál azt a szellemiséget, amit szeretett volna és szeretik is őket a játékosok. Mike Woodsonnál az utóbbi egy hét lehet kínos, hiszen többen úgy elszálltak 3-0 után, hogy alig lehetett őket visszarángatni a földre, úgyhogy lesz dolga bőven, hogy elmagyarázza játékosainak: ez a Pacers legalább akkora küzdő, mint a Celtics, de jelenleg bennük több van, mint az 1-gyel ezelőtti ellenfélben, úgyhogy jobb, ha komolyan veszik őket. Frank Vogelnek nincs ilyen problémája, bár az első két atlantai meccs nagyon komoly foltot hagy a Pacers megítélésén, nekik is van mit bebizonyítani. Egész évben egyértelműen a Heat elleni párharcra készültek, ehhez viszont túl kell jutniuk előbb a Knicksen, amihez kiváló védekezés kell és maximális koncentráció kell, Vogel utóbbi elérésében elég jó munkát végez az utóbbi másfél évben.

Konklúzió: A két csapat erősségei teljesen máshol és másban vannak. A Pacers egy végletekig harcoló, güriző csapat, míg a Knicks sokkal több kosárlabdára képes, ugyanakkor ezt a játékosok tudják is és túlságosan elbizakodottak lesznek időnként. Amennyiben az Indiana képes lesz kikapcsolni a csapatjátékot, és 1-1-ekre kényszeríteni Anthony és Smith-t, akkor bőven lehet esélyük a továbbjutásra, főleg hogy Carmelo válla nem 100%-os, jó esély van arra, hogy ez a dobásán az egész sorozatban meg fog látszódni. A Knicksnek alázatra van szüksége, illetve arra, hogy felismerjék, sokkal több Felton kell a nehezebb helyzetekben, mert az irányító egészen kitűnő formát mutat - talán az utolsó Celtics ellenit leszámítva. A hazai pálya a New York mellett szól, az alapszakaszban komoly előnyben volt az otthon játszó együttes, de maximum ennyivel esélyesebb a Knicks, egy Madison Square Gardenben elveszített meccs azonban jó eséllyel jelenti a búcsút számukra.

Tipp: 4-3 a New York Knicks javára