Playoff-percek: A támadójáték kifogyott, védekezés nem is volt

A második félidőben könyörtelen volt a Raptors

Amíg az első félidőben szinte csak Kawhi Leonard tudott stabilan pontot szerezni a vendégeknél, addig a másodikban fordult a kocka, ennek oka pedig elsősorban az volt, hogy elkezdték bedobálni az üres helyzeteiket. Az ESPN statisztikái szerint az első két negyedben 5/20-at dobtak mezőnyből és 1/13-at a triplavonalon túlról akkor, ha az adott dobást hivatalosan "zavartalannak" lehetett elkönyvelni, ellenben a harmadik-negyedik játékrészben 12/16 ilyen kísérletük beesett, közte 5/7 hármas - a harmadik negyedben konkrétan nem hibáztak ilyen lehetőséget. Beszédes adat, hogy az első félidőben 85,7, a másodikban 140 (!) volt a Raptors offensive ratingje...

Leonard történelmi vonatkozásai

Kawhi Leonard a rájátszás során eddig 89%-kal büntetőzik, ami mindössze 0,5%-kal marad el Dirk Nowitzki csúcsától: a német legenda a 2006-os playoff során ilyen arányban értékesítette a büntetőit, legalább 200 kísérletből senki meg sem közelítette eddig ezt a hatékonyságot egy rájátszásra vetítve. Ez egyébként már a 14. olyan meccse volt ebben a playoffban, amikor legalább 30 pontot szórt, ilyen teljesítményre eddig csak Michael Jordan, Hakeem Olajuwon, Allen Iverson, Kobe Bryant és LeBron James volt képes az NBA történetében. Ami még érdekesebb: ebből a 14-ből 8 is idegenben született (például ugye a legutóbbi kettő), ennél pedig csak Kobe Bryant hozott többet egyetlen egyszer, 2009-ben kilencszer érte el ezt a határt vendégként.

És még egy dolog a Leonard-történelem témához: kétségünk se legyen afelől, hogy amennyiben nem rontja el ezt a párharcot és bajnok lesz a Raptors, Leonard az idők végezetéig a csapat, a város, az ország hőse marad.

A támadójáték kifogyott, védekezés nem is volt

Az egész szezon során téma volt a Golden State-tel kapcsolatban, hogy a korábbi években elit védekezés milyen pocsékul nézett ki az alapszakaszban és bár ezt a playoffra valamelyest sikerült javítani, ezen a szinten látszik, hogy kevés - nyilván Kevin Durant hiánya óriási lyuk a történetben, de a Portland és átmenetileg a Houston ellen még ezt is sikerült kezelniük. Egyszerűen nincs meg a fizikai eszköztár ahhoz, hogy ezt a Torontót kordában tudják tartani, a small-ball egyértelműen kevés a rendkívül okosan és tudatosan játszó Raptorsszal szemben - ma hajnalban is sokszor lehetett látni, hogy a vendégek szépen megkeresték a mismatcheket és amikor az üres kinti dobások nem estek be, gond nélkül kihasználták Serge Ibaka fölényét a festékben, az alacsonyabb Livingstonék egyszerűen nem tudtak vele mit kezdeni. Gyakorlatilag az egész párharcban az a helyzet, hogy nem tudják lelassítani a Torontót, amikor a Raptorsnak igazán kell valami, akkor azt meg is szerzi, Leonardék könnyedén alakítanak ki jó dobóhelyzeteket és ez az, ami miatt most sem volt visszaút a Warriorsnak a tíz pont feletti hátrányból - nincsenek meg az olyan percek, amikor mindig megállítják a Torontót, nem tudnak egymás után több labdabirtoklást kivédekezni, így nem tudnak komolyabb futást sem vezetni. Egy ilyen időszakuk volt az egész párharcban, a második meccs harmadik negyedének első bő öt perce, azon felül csak kaparnak hátul, nem túl eredményesen.

Persze ez a védekezés még mindig elég lehetne ennél jóval többre, ha lenne érdemi támadójátékuk (a Blazers ellen négyből négyszer érték el a 110 dobott pontot). Ez azonban nincs: ma hajnalban Steph Curryn is érezhető volt a fáradtság, hezitált dobás közben, a betöréseinél nem tudta a megszokott módon kezelni a labdát, nem volt meg a megszokott sebessége, Draymond Greent pedig a gólpasszai (a 12 assisztja a legtöbb az NBA-döntők történetében, amit egy meccsen egy olyan játékos osztott ki, akit hivatalosan erőcsatárként kezelünk) ellenére tulajdonképpen szintén limitálnak a kanadaiak - nem tud folyamatosan veszélyt jelenteni, nem tud úgy dominálni, mint például a Portland ellen bizonyos időszakokban. Akárhogy szépítjük, hosszabb távon nincs meg az egyensúly, nem jelentenek komoly veszélyt a festékből és a triplájuk sem közelíti meg a tőlük régebben megszokott szintet, ma hajnalban például csak a Splash Brothers talált be kintről, de Curry közülük is gyengén célzott. Amíg a Rockets, vagy a Blazers ellen még megvolt a ritmus és a Curry-Green pick-and-rollokból rendszeresen megvoltak az előnyök, eleinte még Iguodala hármasai is beestek, addig a Raptors védekezése ellen ez már kevés - gyakorlatilag csak a második meccsen dobtak viszonylag jól, azt meg is nyerték, a többin ebben a faktorban is elmaradnak ellenfelüktől.

Persze kétség sem férhet hozzá, hogy Kevin Durant mindkét problémát meg tudná oldani, ha bevethető lenne - védekezésben ő lenne az a magas játékos, aki védené a festéket, védené a gyűrűt, szedné a lepattanókat és akár Leonard életét is megkeseríthetné (őt nem dobná át ilyen könnyen középtávolról sem, de Siakamnak is sokkal nehezebb dolga lenne), míg támadásban egyrészt hozzátenni a plusz kinti tűzerőt, másrészt az ilyen meccseken egyszerűen menne befelé és megverné az emberét, megbontaná az ellenfelet. Ő viszont nincs, jó eséllyel nem is lesz már - nélküle pedig a négy meccs alapján nem nagyon látni, hogy mi van még a Golden State keretében.

A Raptors érvényesíti az akaratát

Négy mérkőzés után már kimondhatjuk, hogy a nagydöntő képét, ritmusát az határozza meg, amit a Toronto akar, úgy zajlik a játék, ahogy azt Nick Nurse-ék elképzelik - a dobások eshetnek, vagy kimaradhatnak, de ettől még gyakorlatilag folyamatosan az történik a pályán, amit a kanadaiak szeretnének. Nyilván kivétel a fentebb már említett öt perc, amivel el is ment egy mérkőzésük, de védekezésben rákényszerítik akaratukat a Warriorsra, olyan dobásokat adnak fel, amilyenek nekik tetszenek, támadásban pedig folyamatosan sakkban tartják Curryéket - ha az kell, akkor megsorozzák ellenfelüket kintről, ha viszont az, akkor előhúzzák mondjuk Serge Ibakát a festékben, aki 2013 és Ray Allen óta az első cserejátékos lett, aki egy NBA-nagydöntőben, idegenben eljutott húsz pontig.

Leonard annyit és akkor vállal, amennyit és amikor kell (amikor lehetett, simán háttérbe húzódott és gyakorlatilag egy shooter lett, amikor viszont a többiek lefagytak és 1/13-at dobtak a mai első negyedben, akkor egymaga tartotta meccsben csapatát), ha arra van szükség, akkor odaadják a labdát Lowry kezébe és még egy fontos faktort meg kell itt említenünk: a tempót is ők diktálják. A döntő előtt sokan arra számítottak, hogy a Raptors majd lassítani fogja a játékot, hogy elvegye a Golden State ritmusát, ehelyett nagyon jó érzékkel rohannak át ellenfelükön és konkrétan az ő játékuk miatt fáradt el a Warriors. Ugyanis...

Elfáradt a GSW

Sorozatban hetedik playoff-mérkőzésén került tíz pont feletti hátrányba a Warriors, óriási munkát kell végezniük minden találkozón azért, hogy meccsben maradjanak, vagy visszajöjjenek, ráadásul mentálisan is kimerítő az, hogy Durant nélkül milyen alacsony a hibahatáruk - mindezt tetézik a kisebb-nagyobb sérülések és már egy lépéssel lassabbnak is tűnik a társaság az ellenfélhez képest. Ez ma hajnalban is látszott, támadásban sem volt meg a kellő ritmus, de főleg a védekezés az, ahol egyszerűen kimerültnek látszottak Curryék: rengeteg rossz váltásuk, rossz döntésük, rossz besegítésük volt, ha az első akciót levédték, akkor sokszor megálltak, majd a következőből egy egyszerű játékkal, egy egyszerű mismatch-kihasználással kosarat szerzett a Raptors. Nem értek oda a dobásokra, a festékben puhák voltak és egyénileg sem tudták megoldani a betöréseket, amit megfejeltek azzal, hogy ismét elnéztek több leindítást is - nem nagyon látni, hogy hogyan lesz nekik ebből visszaút.

Az idei playoff során egyébként most először fordult elő a Golden State-tel, hogy száz dobott pont alatt maradt és a csapat még nem nyert meccset a nagydöntőben a Steve Kerr-érában, ha nem érte el ezt a határt (0-6). Emellett ez az első olyan rájátszása a társaságnak ebben az időszakban, hogy négy hazai mérkőzést is elveszített, azt pedig már tényleg csak zárójelben tesszük hozzá, hogy mivel a Raptors az alapszakaszban is nyert ebben a csarnokban, idén 3-0-ra áll itt - az még egyetlen csapattal sem fordult elő a Kerr-érában, hogy zsinórban háromszor győzzön a GSW vendégeként.