Playoff-percek: Előjött a Heat legnagyobb problémája

Haywarddal kiegyenesedett a Boston

Sok PO-meccset játszott (jól) a Celtics azóta, hogy kidőlt Gordon Hayward, emiatt talán kicsit már elfelejtettük, hogy mit is tud ő hozzáadni: új szintre emeli a sokoldalúságot, vele megvan az ötödik ember, aki tud dobni, védelmet bontani, passzolni, védekezni, védekezésben váltani. Olyan plusz faktort jelent, amit a statiszitkák nem is feltétlenül mutatnak meg - most sem a pontjaival tűnt ki, de voltak remek passzai, labdaszerzései, az atletikusságát és az eszét elöl-hátul kamatoztatni tudták. Most a többiek közül is több volt a jó teljesítmény, de Haywarddal a rotáció is rendben volt és ettől egyszerűen kiegyenesedett a csapat - csak az volt vele kapcsolatban a kérdés, hogy mennyire lesz 100%-os, de mivel már most is 30+ percet tudott játszani, így ez hamar eldőlt. Egyébként pedig az ő "ragasztó" hatása miatt is sikerült négy csapattársának 20 pont fölé jutnia, amelyre a PO-ban utoljára 1986-ban, Larry Birdék voltak képesek Boston-mezben.

A festék a Celticsé volt

A mérkőzést abszolút a palánk környékén nyerte meg a Boston, egyrészt nagyon megnehezítették a Heat dolgát belül, másrészt pedig ők folyamatosan el tudtak menni a gyűrűig - vagy egy-egyezésből, vagy belépésből, de rendre ott találták magukat a festékben. A 60-36-os pontarány erről a területről abszolút döntő egy ilyen szoros párharcban, ráadásul ez az előző két mérkőzésen nem volt így: legutóbb 46-44-re nyert csak a Celtics, az első találkozón pedig fordított volt a helyzet, 48-26-ra a Heat tudott győzni. Ha azt nézzük, hogy ahhoz képest most közel háromszor annyi pontot szereztek a festékből Tatumék, akkor meg is van a siker receptje - ehhez jött a simán nyert lepattanózás (az első meccsen ez is fordítva volt) és az is, hogy ők dobtak több pontot leindításból. Hogy mennyire nagy dolog a 60 pont a festékből? Az utóbbi húsz rájátszás során senki nem dobott ennél többet egyetlen meccsen sem. Tegyük hozzá mindehhez a Miami 30% alatti triplázását és már meg is van, hogy miért nem volt kérdés...

Ezért kell javulnia a Heatnek

2-0 után is jeleztük, hogy a párharc inkább a Boston szájíze szerint alakult a játékot tekintve, két clutch hajrá és két bostoni leolvadás miatt vezetett a Miami - ez a harmadik mérkőzésen még világosabbá vált, úgyhogy fel van adva a lecke Erik Spoelstrának. Jimmy Butler elmondta, hogy tehetségben valószínűleg hátrányban vannak, ezért ezt sokkal keményebb játékkal, a részletekre való odafigyeléssel, nagyobb koncetrációval kell ellensúlyozniuk - ez viszont egyértelműen nincs meg, hiszen háromból háromszor kerültek jelentős hátrányba. Most már támadásban sem működtek, Goran Dragic az eddigi remeklése után most rengeteget hibázott, Jae Crowder a PO során először hűlt ki (ez már az előző meccsen is megindult), a kispadról Andre Iguodala és Kendrick Nunn gyakorlatilag semmit sem tudott hozzátenni és Jimmy Butler sem kapcsolt még feljebb - talán most már erre is szükség lesz, ha nem akarják kiengedni a kezükből a szériát.

Taktikailag eddig jól működött az, ahogy Dragicék megverték a Boston pick-and-roll védekezését, az agresszív "eléugrást" remekül verték meg azzal, hogy amint a labdás ember védője már a zárás megérkezése előtt elállta az utat, a labdás elindult a gyűrű felé a másik irányban, a zárást adó pedig csak imitálta a zárást és azonnal levált a festékben - innentől Theisék már kényszerpályán voltak, jöhetett a befejezés. Most viszont már ez sem működött, védekezésben a zóna egy győzelmet hozott, de ahogy írtuk is legutóbb, messze van a csodafegyvertől, így most Spoelstrán a sor, hogy variáljon - fejben is fel kell ráznia övéit (ebben azért valószínűleg számíthat Butlerre), illetve taktikailag is elő kell húznia valamit, hogy kicsit lelassítsák a Bostont, illetve hogy a túloldalon védekezésben legyen valami válaszuk. Hogy ez mi lehet, az jó kérdés - védekezésben már a Pacers ellen is akkor voltak gondban, amikor a labdás emberek agresszíven elkezdtek betörni és támadni a gyűrűt, mert egyénileg több gyenge védőjük is van és mindent Adebayo sem tud megoldani, a Celtics pedig ebből a szempontból a legrosszabb matchup számukra. Hayward visszatérésével öt olyan játékosuk van, aki bármikor le tudja ütni a labdát, megverni az emberét, elmenni a gyűrűig és ott vagy befejezni, vagy kiosztani - ezt Dragiccsal, Herróval, Robinsonnal nem nagyon lehet megfogni, most nagy szükség lenne Iguodala jó játékára, de tőle azt, ami most kell, talán utoljára GSW-mezben láttuk. Emellett támadásban is voltak gondjaik, de ezt talán egy jobb dobóforma, egy kicsit felszabadított Dragic, vagy egy agresszívebb Butler vállalhatóra mentheti - nem biztos, de az még mindig kezelhetőbbnek tűnik, mint ez a védekezés.

Spoelstrának most van egy plusz napja felkészülni és felkészíteni játékosait minderre - ha nem sikerül és a Celtics magabiztosan visszajön 2-2-re, akkor onnantól már alul lesz a Heat, ha viszont válaszolnak és meglépnek 3-1-re, vagy ha nem nyernek, de játékban meglesznek a megoldásaik, akkor bizakodhatnak.

Tatum LeBron, Herro pedig Kobe nyomában

Tyler Herro 16 pontot dobott csak a második negyedben, ez pedig 21 év alatti játékossal eddig egyszer fordult elő 1997 óta: Kobe Bryant 17-et szórt abban az évben a Jazz ellen, azóta senki nem csinált ilyet. Jayson Tatum pedig negyedszer jutott el 25 pontig, 10 lepattanóig és 5 gólpasszig a PO-ban, amire ilyen fiatalon csak LeBron James volt képes az NBA történetében.

Ami pedig a két csapat fiatalságát megmutatja: ezen a mérkőzésen négy olyan játékos is volt, aki még nincs 24 éves, de elérte a 20 pontos határt (Tatum, Brown, Adebayo és Herro), ez pedig még sosem fordult elő konferencia-döntőben.