Bajnok a Heat!
Többször is megrogyasztotta ellenfelét a Heat és a harmadik negyedben bemutatott 19-1-es rohanás elég is volt ahhoz, hogy teljesen padlóra küldjék a Thundert, ezzel a Miami 2006-ot követően másodjára lett bajnok. A nap kiemelt figurája egyértelműen LeBron James, aki első bajnoki címét ünnepelhette egy tripla-duplával és a döntő legértékesebb játékosának is őt választották.
Az észak-amerikai profi kosárlabdaligában mára virradóra rendezték meg a nagydöntő ötödik találkozóját Miamiban. A képlet a negyedik meccset követően egyszerű volt: ha a Heat nyer, akkor bajnok, ha az Oklahoma, akkor a Thunder otthonában fejeződik be az idei NBA szezon. Az összecsapás aztán a vártaknak nagyjából megfelelően alakult, a vendégek képtelenek voltak végig koncentráltak maradni, így a 26 pont, 13 gólpassz, 11 pattanós tripla-duplát jegyző LeBron James vezérletével bajnok a Miami Heat. Wade és Bosh is hozták a tőlük elvárhatót, a mai X-faktor pedig Mike Miller volt, aki 23 egységig jutott úgy, hogy nyolc hármaskísérletéből összesen egyet hibázott el. Nézzük, hogyan alakult a mai összecsapás!
Miami Heat-Oklahoma City Thunder 121-106 (31-26, 28-23, 36-22, 26-35)
MIAMI: Chalmers 10/6, Wade 20, L. James 26, Battier 11/9, Bosh 24/3. Cs: M. Miller 23/21, Haslem 1, Cole 3/3, J. Jones -, J. Howard -, Turiaf -, Te. Harris 3.
OKLAHOMA CITY: Westbrook 19, Sefolosha -, Durant 32/9, Ibaka 9, Perkins 2. Cs: Harden 19/9, N. Collison 2, Fisher 11/9, D. Cook 2, Aldrich 2, L. Hayward 2, Ivey 6/6.
Egyik edző sem változtatott korábban megszokott felállásán, így a szokásos kezdőötösökkel lépett pályára mindkét fél. A meccs fő csapásiránya már az első negyedben kiütközött, hiszen az első négy és fél percet leszámítva végig a Miami vezetett. Mike Miller két hármasa után két perccel a negyed vége előtt már kilenc egység is volt a különbség (28-19), de a negyed végére sikerült visszajönnie valamelyest a vendégeknek, így az állás 31-26 volt 12 perc játék után. Az egyik oldalon igazi csapatjáték volt, hiszen öt perc sem kellett hozzá, hogy minden kezdő pontot dobjon, a negyed végén pedig James 7 ponttal volt a legeredményesebb Wade 4-gyel viszont csak a negyedik helyen állt. A túloldalon a szokásos kettős hozta magát, Durant 9 pontjához Westbrook tette hozzá a magát 8-át, a többiek csak elvétve szereztek pontot.
A második felvonás elején még kapaszkodott a Thunder Westbrook 2+1-e és Fisher triplája után, ám ezt követően hat és fél percig mindössze egy Fisher kettest és két Harden büntetőt sikerül beírni a nevük mellé, így négy és fél perccel a nagyszünet előtt nem kevesebb, mint 17 pontos fórban volt már a hazai együttes, itt tűnt úgy először, hogy vége is lehet a meccsnek. Az Oklahoma azonban nem adta fel és előbb Harden pörgette fel őket pár büntetővel, majd Durant vezetésével elkezdtek visszakapaszkodni, a félidőben 10 volt közte még (59-49). A negyed első két harmadában bemutatott blokkolás a teljes vendég gárdát elérte, gyakorlatilag senki nem volt, aki feljebb tudott volna lépni, míg a Heatnél tovább folytatódott az önzetlen játék és a magas szintű teljesítmény mindenkitől, kivétel nélkül.
Fordulás után azonban tovább zárkózott a Thunder és pillanatok alatt feljöttek öt pontra (54-59). Durantnek ebben a szakaszban akadt legalább segítője (Serge Ibaka) és ez meg is látszódott az eredményen. Hullámzott ezután a különbség, négy és fél perc játékot követően még mindig ott lógott ellenfele nyakán az OKC, amikor Erik Spoelstra időt kért 69-62-nél is itt valami nagyon megváltozott. A következő négy és fél percben ugyanis egy 19-1-es futás érkezett Wade-éktől és három perccel az utolsó negyed előtt 88-63 volt az állás, ekkor már nagyjából sejteni lehetett, hogy bajnokavatás következik. A Heat nem tudott hibázni, bedobtak minden hármast, minden 2+1-et, gyakorlatilag felborult a pálya ebben a szakaszban és újfent nem nagyon lehet kiemelni egy embert, hiszen a támadások állandó motorja, James mellett ekkor Bosh is kiemelkedő volt a befejezéseknél. Durant és Westbrook ugyan próbálkoztak, de ekkor már hitehagyottnak tűnt a fiatal Oklahoma és megint elővették az egyéni játékot, mindenki csak egy-egyezett, ez pedig nem vezetett, nem vezethetett eredményre. Nem is nagyon változott a különbség, 95-71-gyel fordultak az utolsó negyedre.
A záró felvonás már örömjátékot hozott a hazai oldalon, míg fölösleges szenvedést a másikon. A Thunder nagyjából öt perccel a vége előtt adta fel teljesen, mikor Duranték lejöttek a pályáról és bekerültek az aktív rotáción kívül esők, míg a Heatnél ugyanez a pillanat három perccel a lefújás előtt érkezett el. Hogy a pályán mi történt a végén, arra talán senki nem emlékszik, mert a lényeg a kispadokon történt. James és Wade önfeledten ünnepeltették magukat, egymást és a csapatot, míg Westbrook előbb vigasztalhatatlannak tűnt, aztán viszont ő volt az, akinek volt mindenkihez egy-két jó szava, akin látta, hogy jobban a padlón van. A gratulációkat követően David Stern bejelentette, hogy a Finals MVP-t LeBron Jamesnek hívják, a bajnok pedig a Miami Heat! Innen is gratulálunk nekik, teljesen megérdemelten vihették haza idén a trófeát.
A párharc végeredménye: 4–1 a Miami Heat javára
A nap hőse: LeBron James és Mike Miller. Utóbbi volt a nap kiegészítője, ezúttal ő tudott feljebb lépni a Heatnél, 23 pontját többek között 7/8-as triplamutatóval érte el. A nap tündérmeséje azonban LeBron Jamesé, aki a kilencedik szezonjában Döntő MVP-ként tudott felérni a csúcsra és egész éves teljesítményével megfelelni azoknak az elvárásoknak, amik őt körülveszik pályafutása kezdete óta.
A nap lúzere: Scott Brooks. Nehéz lúzert találni, mert az egész Thunder feladta szinte lélekben ezt a találkozót már, de emiatt lett az edző ennek a "kitüntetésnek" a nyertese, nem igazán tudta felkészíteni csapatát fejben erre az összecsapásra.