Westbrook elsőzött, Paul George villogott

 

Visszajátszás c. videós rovatunk itt elérhető!

Philadelphia 76ers - Boston Celtics 102-110

Más volt a bostoni kezdő. Ezúttal nem Aron Baynes volt a Celtics kezdő centere, hanem Al Horford és egy érdekes alacsony szerkezetet rakott össze Brad Stevens: Kyrie Irving mellett Gordon Hayward, Jaylen Brown, az újonc Jayson Tatum és az említett Horford nyitotta a meccset. Ugyan egy-két közeli dobást elrontottak, de nem kezdtek rosszul, Tatum az első három kísérletét beemelte, de mégsem sikerült fölénybe kerülniük, a tartalékos Philly tartotta a lépést, sőt, inkább Redickék jártak előrébb. A második negyedben aztán Hayward (7 pont, 1 gólpassz ekkor) vezetésével futottak egy 9-2-t és fordítottak, innentől pedig kisebb-nagyobb előnnyel végig ők voltak felül - kiemelendő a 21 pontos (5/7 tripla) Kyrie Irving, valamint a kiválóan beszálló cseresor, Baynes, Rozier és Smart is remekelt a padról érkezve.

Ez még nem az a Philly. Joel Embiid, Dario Saric és az újonc Markelle Fultz sem lépett pályára a Sixersnél, egyedül Ben Simmons volt ott a vezérnek szánt fiatalok közül, de egy-két szép passzt leszámítva nem igazán brillírozott: nyolc pontja (3/8 mezőnyből) mellett öt gólpasszal, három szerzett és öt eladott labdával zárt. A Philly támadójátéka alapvetően mégis olajozottan működött, bevertek 14 hármast Redickék, kiosztottak 28 gólpasszt és végig tartották a lépést a Bostonnal - a vereség okait a 24 eladott labdában és a 14 kihagyott büntetőben lehet keresni. 

A 76ers legjobb dobói: Bayless 15/9, A. Johnson 12/6, Redick 12/9
A Celtics legjobb dobói: Irving 21/15, Rozier 13/3, Baynes 12

Detroit Pistons - Atlanta Hawks 109-87

Egy félidő jutott a Hawksnak. Az egyébként is meggyengült atlantai keretből ezúttal hiányzott Dennis Schröder, Kent Bazemore és Marco Belinelli is, ennek ellenére egy félidőn át partiban volt az együttes. Delaney rögtön három gólpasszal nyitott, majd a pontgyártásba is bekapcsolódott, de az alkalmi kezdő minden tagja elvégezte a dolgát - a padról azért már nehezebb volt érdemi teljesítményeket előhúzni, de csak a harmadik negyed elején, egy 14-2-es detroiti futással nyílt szét az olló. Egyénileg nem nagyon lehet kiemelni senkit, az újonc John Collinst érdemes megemlíteni, aki húsz perc alatt tíz ponttal és hat lepattanóval jelentkezett jó védekezés mellett, de a nagyon csúnyán elveszített lepattanózás (37-57) miatt nem volt esélyük már a második félidőben.

Javult a Pistons. Ugyan Reggie Jackson mellett Andre Drummond sem játszott a Detroitnál, mégis voltak pozitívumok a mérkőzésben a győzelmen felül is számukra. Egyrészt Stanley Johnson jóval magabiztosabbnak tűnik, mint az előző szezonban, másrészt Henry Ellenson kiválóan játszott (remekül védekezett négyesben Leuer mellett, elöl pedig 17 perc alatt 16 pontot szórt), ezen a poszton pedig egészen erős lehet a csapat - Harris, Tolliver, Ellenson, Leuer is jól megoldja, ráadásul különböző szerkezetekben mindannyian tudnak más poszton is játszani, ez nagy fegyverük lehet. Kiemelendő még a hátvédsor, ahol Ish Smith ezúttal megbecsülte a labdát és csak egyszer adta el nyolc gólpassza és tizenöt pontja mellett, a friss igazolás Avery Bradley pedig 18 ponttal csapata legeredményesebb dobójaként zárt.

A Pistons legjobb dobói: Bradley 18, Harris 17/9, Ellenson 16/6
A Hawks legjobb dobói: Delaney 15/6, Prince 10/6, Collins 10

Washington Wizards - New York Knicks 104-100

Porzingis nélkül is meccsben volt a Knicks. Ezúttal nem lépett pályára a New York klasszis magasembere, ott volt viszont a kezdőben Enes Kanter, aki rögtön meg is adta a meccs alaphangját: bő öt perc alatt nyolc pontot jegyzett több támadópattanó mellett, ráadásul a szintén kezdő Michael Beasley is jól kezdett, így tartotta a lépést az együttes. Kanter végül 16 ponttal és 4 támadópattanóval zárta a meccset, Beasley elöl-hátul aktív volt, a Lee-Hardaway páros pedig 6/11 triplát süllyesztett el, így rendben is volt a kezdőcsapat. Szoros volt a mérkőzés az utolsó pillanatokig, a harmadik negyed végén még a Knicks vezetett, de a záró etapban egy 7-0-s Wizards-futás döntőnek bizonyult.

Csak Morris hiányzott. Az erőcsatárt leszámítva mindenki ott volt a Wizardsnál, aki számít, a kezdőcsapat a négyesként bekerülő Jason Smith-t leszámítva 22-24 percet játszott és a Wall-Beal páros hozta is az elvárt pontmennyiséget - az irányító a 19 egysége mellett hat gólpasszt is kiosztott, mégsem tudtak a Knicks fölé nőni. Kellett a padról Oubre, Mahinmi és Satoransky játéka is, a cseresor összességében jelesre vizsgázott, de a siker nagyrészt annak köszönhető, hogy a New York 29 (!) labdát adott el, míg ők csak 13-at, ekkora különbséget nem lehet mivel ellensúlyozni.

A Wizards legjobb dobói: Wall 19/3, Oubre 14/6, Beal 13/3
A Knicks legjobb dobói: Kanter 16, Hardaway Jr. 15/6, Lee 12/12

Cleveland Cavaliers - Indiana Pacers 102-106

Kiválóan kezdett a Cavs. LeBron James végül ezúttal sem lépett pályára, így maradt a Rose-Wade-Smith-Crowder-Love kezdő a keleti bajnoknál és ez ismét remekül működött támadásban, illetve védekezésben is. Wade (10/15 mezőnyből, 20 pont) és Rose (14 perc, 15 pont, 3 gólpassz, 2/2 tripla) bontotta a védekezést, Crowder bedobálta a hármasokat, Love pedig mindenhol ott volt (9 pont, 7 lepattanó, 5 gólpassz, 3 labdaszerzés), így már az első negyedben produkáltak egy 19-1-es (!) futást hat perc alatt, lesöpörték a pályáról az Indianát. Aztán a cserék érkezésével megtört a varázs, feljebb kapaszkodott a Pacers, majd a folytatásban át is vette az irányítást. Az mindenesetre látszik, hogy az új igazolásokkal akkor is veszélyes a gárda, ha nincs a pályán James (és Isaiah Thomas), a Rose-Wade párost ennyi időre védekezésben is elbírták, támadásban pedig extrát játszottak - ha ezt tudják hozni az alapszakaszban is, akkor nagyon jól járt a Cavs.

A Pacers-pad fordított. Meglepően jó teljesítmények érkeztek az Indiana második sorából, Domantas Sabonis (17 pont, 7 lepattanó) és TJ Leaf (18 pont, 6 lepattanó, 4/5 tripla) mellett a többiek is elvégezték a feladatukat, így bár nem dobtak extrán, a második félidőben, pontosabban végül a negyedik negyedben meg tudták fordítani a derbit. Itt már persze nem a Cavs-kezdő volt az ellenfél, de a cserék teljesítményének értékét ez nem csökkenti, az már kicsit aggasztóbb a Pacers számára, hogy a kezdőötös milyen vérszegény volt - Bogdanovic egyáltalán nem találta a helyét, nem volt kinti dobásuk és védekezésben is teljesen súlytalannak bizonyultak.

A Cavaliers legjobb dobói: Wade 20, Crowder 17/9, Rose 15/6
A Pacers legjobb dobói: Leaf 18/12, Sabonis 17/3, Oladipo 14/3

Chicago Bulls - Milwaukee Bucks 114-101

Kris Dunn megsérült. A kezdő egyes posztért Jerian Grant és Kris Dunn küzd egymással a Chicagónál, de a harcnak most egy időre vége, ugyanis utóbbi ujjsérülést szenvedett az utolsó negyedben, így minimum két hétig harcképtelen lesz - pedig Fred Hoiberg nagyon dicsérte, főleg a védekezését. Összességében egyébként az egész Bulls dicsérhető, jó védekezés, tudatos, türelmes támadójáték és kiváló kinti dobóforma volt jellemző a gárdára ezen az estén - 17/34 hármast süllyesztettek el, ebből 10/13-at a Holiday-Valentine kettős vállalt magára. Most jól játszott Mirotic, remekelt Portis és a második negyedtől a Chicago irányította a meccset, de nem lehetnek teljesen elégedettek Dunn sérülése miatt.

Antetokounmpo bemutatkozott. Először lépett pályára az előszezon során a gyászoló görög klasszis és rögtön kiemelkedő produkciót nyújtott: 23 perce alatt 24 pontig (7/10 mezőnyből, 9/13 büntető) jutott, melyből 14 az első negyedben érkezett, nagyrészt miatta nyerte meg azt a játékrészt a Bucks. A folytatásban azonban nem tudtak mit kezdeni a Bulls gyors, ugyanakkor türelmes játékával, rendszeresen lemaradtak a kinti dobókról, így a két középső negyedben eldőlt a meccs, igaz, Jabari Parker és Thon Maker továbbra sem volt bevethető.

A Bulls legjobb dobói: Holiday 21/15, Mirotic 15/9, Portis 15/6, Valentine 15/15
A Bucks legjobb dobói: Antetokounmpo 24/3, Middleton 14/3, Monroe 10

Oklahoma City Thunder - New Orleans Pelicans 102-91

Westbrook elsőzött, George villogott. Először láthattuk együtt a pályán a Russell Westbrook-Paul George-Carmelo Anthony triót, igaz, csak néhány percig, az viszont elég látványosra sikerült. Westbrook most lépett pályára először az előszezonban és tíz percet játszott, ez alatt kilenc pontig, illetve öt gólpasszig jutott, Carmelo Anthony 17 perc alatt dobott kilenc pontot, a show-t azonban mégis George vitte, aki ezúttal 25 pontot rámolt be - kintről, bentről, büntetőből, mindenhonnan hatékonyan dolgozott. Dominálni azért nem tudott ez a nagy hármas sem, szorosan alakult az első negyed, később került érdemi előnybe az OKC, de még a tanulási folyamat elején jár a csapat, a rotációt is próbálgatta Billy Donovan (Anthony jött le először, majd tért vissza a cseresorral, George szólózott a harmadik negyedben) - az biztos, hogy lesz mit nézni Oklahoma Cityben idén.

Nem sokat kapott a kezdő. Ugyanazzal az ötössel nyitott a Pelicans, mint legutóbb, de Dante Cunningham ezúttal sem nagyon találta a helyét, Rajon Rondo összesen hét percet játszhatott, illetve Davis és Cousins is csak az első félidőben lehetett pályán. Ezúttal elsősorban a cseresor próbálgatásán volt a hangsúly a csapatnál és bár végül kikaptak, akadtak feljegyzendő teljesítmények, Ian Clark, vagy a két Jones (Perry és Jalen) is megemlíthető. Egyébként amíg a kezdő volt fent, addig simán tartották a lépést a Thunder nagy hármasával is és csak a második negyedben lépett el tíz ponttal az OKC, erre lehet építeni.

A Thunder legjobb dobói: George 25/9, Anthony 9/3, Westbrook 9, Ferguson 9/3
A Pelicans legjobb dobói: Davis 14, Cousins 13/3, Holiday 11/9, Clark 11/6

San Antonio Spurs - Sacramento Kings 113-93

Egy szörnyű, három kiváló. Borzasztó első negyedet produkált a Spurs, kihagyott dobások, eladott labdák, védekezési hibák tömkelegét követte el a társaság és hátrányba is került, ám a folytatásban megváltozott a képlet és jelentősen feljavultak a texasiak - a maradék három játékrészben 29 ponttal múlták felül ellenfelüket. Ebben nagy szerepe volt a parádésan dobó Danny Greennek (20 pont, 8/13 mezőnyből, 4/7 tripla), a padról remekül beszálló Joffrey Lauvergne-nek (17 perc, 7 pont, 10 lepattanó, 4 gólpassz, rengeteg jó passz), valamint Patty Millsnek (15 pont, 4 lepattanó, 6 gólpassz) is, míg a kezdők jó része (Murray, Gay, Aldridge, Gasol) ezúttat sem játszott jól - ez egyelőre belefér, de túl sok optimizmusra azért nem ad okot. 

Éljenek a fiatalok. Legutóbb egy "senior" kezdővel állt fel a Kings, most viszont előtérbe kerültek azok, akiknek előtérbe kell kerülniük: az újonc De'Aaron Fox mellett Buddy Hield, Malachi Richardson, Skal Labissiere és Willie Cauley-Stein alkotta az első ötöst, míg George Hill, Zach Randolph, Vince Carter és Kosta Koufos pályára sem került. Richardsont leszámítva mindenki jól is játszott ebből az ötösből és a padról is az újonc Justin Jackson és Bogdan Bogdanovics, valamint a görög Georgios Papagiannis kapta a legtöbb játékpercet - most ezen volt a hangsúly és remélhetőleg az alapszakaszban is ezen lesz a csapatnál. 

A Spurs legjobb dobói: Green 20/12, Mills 15/9, Aldridge 10
A Kings legjobb dobói: Cauley-Stein 14, Labissiere 13/3, Hield 12/3, Fox 12/3

Utah Jazz - Phoenix Suns 112-101

Warren megsérült. Agyrázkódást szenvedett a Suns játékosa, TJ Warren, miután az első félidőben olyan szorosan védekezett egy tripladobásnál, hogy ütközött a támadóval - öt töltéssel kellett összevarrni a fejbőrét és a csapat szerint az agyrázkódási protokoll vár rá. Viszont így is van minek örülni a Phoenixnél, a kezdőben az újonc Josh Jackson 11 ponttal és 8 lepattanóval jelentkezett, a padról pedig egészen kiváló teljesítmények érkeztek: Alex Len (18 pont, 9 lepattanó, 2 blokk) a palánk alatt, Tyler Ulis (14 pont, 6 gólpassz) irányítóként, Troy Daniels (18 pont, 5/6 tripla) pedig dobógépként tündökölt. A sok eladott labda és a gyenge lepattanózás miatt győzniük így sem sikerült, de van mibe kapaszkodniuk.

A palánk alatt a Jazz dominált. Rögtön két Gobert-duplával nyitotta a meccset a Utah, majd két Favors-kettessel folytatta, már ekkor látszott, hogy a gyűrű alatt fölényben lehet a társaság: végül 50-32-re nyert a festékből és 53-39-re húzta be a lepattanózást, ezen a területen ellenfele fölé nőtt. Mivel ezt sikerült kiegészíteni két jó kinti dobóformával (Hood és Burks együtt összesen 6/7 hármast, 38 pontot dobott), így meg tudta nyerni a meccset a társaság, bár nem ment egyszerűen a Suns kiváló cseresora miatt - a második negyedben kiharcolt 21 pontos fór elolvadt a fordulás után és szorosan alakult a záró etap. 

A Jazz legjobb dobói: Hood 19/9, Burks 19/9, Favors 12, Bolomboy 12/3
A Suns legjobb dobói: Len 18, Daniels 18/15, Ulis 14/6