Playoff-percek: Gregg Popovich nem viccel

Popovich sokkolta a történelmet író Ginobilit - Fizdale nem csak a bírókat szidta, ültek a változtatásai - LeBron teljesítménye számokban - csak magának köszönheti a Pacers - Irving és Love "beárazva" - valami készül Milwaukee-ban - továbbra is érdekesen fújnak a Spurs-Grizzlies párharcban. 

Fizdale nem csak a bírókat szidta

Az általunk beharangozott 25 ezernél kicsivel többet, 30 ezer dolláros csekket kapott a Grizzlies edzője a második meccs utáni kifakadásáért (aminek a paródiáján egyébként szénné röhögtük magunkat: https://twitter.com/ringer/status/854314088591220737), és szóval tartotta a média képviselőit a harmadik összecsapás előtt is – közben viszont maradt ideje a csapattal is foglalkozni. Drasztikusat húzott, két helyen változtatta meg a kezdőötösét, ami fényesen bevált: a 21 pontot szóró Zach Randolph keménységére nagy szükség volt, Dedmont nem is nagyon lehetett fent tartani. A Spurs kénytelen volt az Aldridge-Gasol duót együtt játszatni, ami már az alapszakaszban sem nagyon működött, de most nem volt más választása Gregg Popovich-nak. Emellett magasított is Fizdale, a hátvéd Wayne Selden helyett a kiscsatár Tyler Ennis került be a kezdőötösbe, amit 12 ponttal és jó védekezéssel hálált meg. A kispadra kerülő JaMychal Green 8 ponttal, 6 pattanóval és szintén remek védőmunkával jelentkezett, Selden 10 pontot szórt, mondhatni, hogy tökéletesen sültek el a változtatások.

Mi lenne, ha…

Ha Tony Allen egészséges lenne, akkor Vince Carternek nem kellene 36 percet játszania, a cserepadról tudna plusz lendületet adni a gárdának, ahogyan azt tette az egész szezonban. Így is impresszív volt a Grizzlies, de ha a Spurs felszívja magát a negyedik meccsre, nagyon kellene még egy tapasztalt hátvéd…

Továbbra is érdekes a játékvezetés a Spurs-Grizzlies párharcban

Fentebb már említettük Fizdale kiakadását, az első félidőben úgy tűnt, hogy kontraproduktív volt az akció, mivel a Grizzlies összesen négy büntetőt dobhatott, a második negyedben pedig összesen 1 (!) faultot fújtak rá Spurs-játékosra. A második félidőben aztán már bőven kaptak büntetőket, viszont a harmadik negyed elején nem büntetőkkel, hanem parádés dobásokkal törték meg a San Antonio ellenállását.
 
Manu Ginobili újabb történelmi tette

1999-ben már figyeltek valamennyire az Európában játszó spílerekre, de az argentin csillag akkor éppen az olasz másodosztályból juttatta fel a Reggio Calabriát az első osztályba, erre azért kevesen kapják fel a fejüket még mostanában is (a szabályt erősítő kivétel a görög másodosztályból draftolt Giannis Antetokounmpo, bár őt Euroligás klubok is kerülgették a draft előtt). A Spurs európai megfigyelőrendszere viszont akkoriban évekkel a liga előtt járt, és az 1999-es draft utolsó előtti, 57. helyén lefoglalták az ismeretlen dél-amerikai játékos jogát. Ginobili a következő három évben kétszer volt az olasz liga, egyszer az Euroliga Final Four MVP-je, mindhárom sorozatot meg is nyerte a Virtus Bolognával, így már komoly pedigrével csatlakozhatott 2002 nyarán a Spurshöz. Azóta szolgálja a klubot, és már eddig is elképesztő eredménysora van: olimpiai bajnok, négyszeres NBA-bajnok, kétszeres All-Star, Legjobb Hatodik Ember – mostantól pedig az első játékos az NBA-történetében, aki második körös draftee-ként 200 playoff-meccsen lépett pályára.

Milwaukee-ban valami készül?

Fentebb már említettük Antetokounmpót, folytassuk vele és a csapatával. A második meccset szoros csatában vesztették el, már akkor is írtuk, hogy jó tanulópénz lehet ez nekik – az volt, megértették, hogy a rájátszásban nem lehet lazítani, ha valami komoly eredményt akarnak elérni. A harmadik meccsen megint előkapták az elsőn már bemutatott extra védekezést, és a Brogdon-Middleton-Snell-Antetokounmpo-Maker ötösre ismét nem tudott válaszolni a Raptors. Antetokounmpo megint mindenhol ott volt, Middleton nagyszerűen dobott és passzolt, Tony Snell pedig betömködte a lyukakat védekezésben. Meg kell említeni a két újoncot is: a második körben megszerzett Malcolm Brogdon ezúttal nem célzott pontosan, viszont 28 perc alatt 7 pattanóig és 9 (!!) gólpasszig jutott, Thon Maker pedig 11 pontot szórt. A kispadnak ilyen kezdőötös mellett nem volt nehéz dolga, Monroe és Dellavedova mellett Beasley is elérte a 10 pontot, és még a szintén nem öreg Rashad Vaughn is bepörkölt két triplát, jelezve, hogy nyugodtan becserélhetik, ha kell. Egyelőre nem úgy néz ki, hogy kell… Antetokoumnpo egyébként kiemelte, hogy a szurkolók nagyszerű hangulatot teremtettek – ez mondjuk nem véletlen, 2001 óta várnak arra, hogy párharcot nyerjen a csapatuk. Akkor a Sam Cassell, Ray Allen, idősebbik Glenn Robinson „Szentháromságra” épülő Milwaukee a főcsoportdöntőig menetelt. Itt még persze nem tartunk, de mindenképp lélektani határra érkezik lassan a fiatal Milwaukee, és ezt nagyon nehéz átlépni – erről éppen a Toronto húzóemberei tudnának mesélni…

DeRozan nem így akart történelmet írni

A Toronto hátvédje az első NBA-játékos, aki 0/3-at, vagy annál rosszabbat (0/8-cal zárt) dobott mezőnyből egy playoff-meccsen azok után, hogy az alapszakaszban 26 pont feletti átlagot produkált. Aligha így szeretett volna kiemelkedni ezúttal, de bár büntetőkből azért csipegetett pontokat, semmire sem ment a hosszú karok erdejében - ahogy egyébként Kyle Lowry és más sem, borzasztó rossz matchup nekik a Bucks és Middletonék védekezése. Ezt tetézi még az is, hogy 6-27-re állnak az idegenbeli playoff-meccseken, ami az NBA történetének második legrosszabb ilyen jellegű mutatója és úgy fest, hogy nem tudják átlépni saját árnyékukat - ők csak tavaly húsz playoff-meccset játszottak ebben a felállásban, míg a Bucks kezdőötösének összesen van 18 találkozója, de ez kicsit sem látszott, sőt...

Gregg Popovich érdekes húzása

Mindössze 4 pont volt a különbség a félidőben, ám a harmadik negyed elején beragadt a Spurs, és pillanatok alatt 58-46 lett az állás. Mindössze kettő perc és hat másodperc pörgött le a második félidőből, amikor Popovich időt kért, és a komplett kezdőötöst (!) lecserélte, benne Leonarddel, Aldridge-dzsal, Parkerrel… Parker nem is tudott mit mondani erre az újságíróknak, Ginobili viszont igen: „Engem lesokkolt. Pop nem először csinál ilyen váratlan húzást, és szerintem most úgy látta, hogy ez egy lecke, amit meg lehet tanulni ebben a szituációban, és lecserélte őket”. Popovich azt mondta az esetről, hogy egy perc alatt két labdát adtak el a játékosai és úgy viselkedtek, mintha valami pikniken lennének, majd teljesen elrontottak egy védekezést. Itt úgy látta, hogy kicsit elveszett a nyugalom és bizalom, és pihenőnek kell következnie. Akárhogyan is, ilyet még alapszakasz-meccseken sem lehet látni, az előszezonban szoktak komplett kezdőket lekapni az edzők…

LeBron lendületben

Az első két találkozón is remekelt a Cavs sztárja, vele nem tudtak mit kezdeni Paul George-ék, a harmadik összecsapás második felében viszont maximálisan leoktatta ellenfeleit a tavalyi döntő MVP-je. James ezzel karrierje 17. tripla-dupláját jegyezte a rájátszásban, amelynél többet csak Magic Johnson szerzett eddig, megelőzte Kobe Bryantet a playoffban dobott pontokat tekintve és sorozatban 20. elsőkörös meccsét nyerte meg - ezzel beállította az NBA-rekordot. Ezen felül is voltak érdekes számok vele és csapatával kapcsolatban, hiszen James összesen 73 pontot szerzett, vagy készített elő, ami egyéni csúcsa a rájátszásban és azután nyertek 25 pontos félidei hátrányból (amit még soha senki nem csinált meg a liga rájátszás-történetében), hogy a nagyszünetben 1,2% esélyt adtak a győzelmükre. Egyébként nem csak Russell Westbrook, de LeBron James is megdöntött egy Oscar Robertson-rekordot, ugyanis Big O nyolc, míg James most már kilenc alkalommal hozott 30+ pontos TD-t a playoffban. Szintén érdekesség, hogy Jamesen kívül soha senki nem csinált még Cavs-mezben 28 pontot, hat lepattanót és hét gólpasszt eladott labda nélkül, márpedig ő most ezt produkálta - a második félidőben... És még egy: zsinórban 27. playoff-párharcában nyert legalább egy idegenbeli meccset és ezen a listán James Jones a második 25-tel...

Nem kell Love és Irving sem

A találkozó utolsó bő 14 percét Kyrie Irving és Kevin Love nélkül játszotta le a Cleveland, ez a meccs alaposan beárazta a két sztárjátékost - mondhatnánk, hogy már nem először és valószínűleg nem is utoljára. Ez alatt a bő 14 perc alatt a Cavs 45-27-re verte meg az Indianát, 13/21-et dobott mezőnyből, míg a Pacerst 8/29-en tartotta - Deron Williams, Iman Shumpert, Kyle Korver és Channing Frye alkotta a "varázsötöst", de hozzátett JR Smith és Tristan Thompson is. Érdekesség: a második félidőben 1/20-at dobott az Indiana a James-Frye-Thompson trióval szemben, George például mind a négy kísérletét elrontotta, amikot Thompson került rá.

Elszúrta a Pacers

Három meccsből kettőt is megnyerhetett volna eddig az Indiana, helyette statisztikailag reménytelen helyzetbe hozta magát: a liga történetében 121 rájátszás-párharc állt 3-0-ra és még soha senki nem állt fel innen, sőt, 73 alkalommal söprés lett a vége. Azok után, hogy Paul George vezetésével domináltak egy félidőn keresztül, a fordulás után mintha egy teljesen más csapat futott volna ki a parkettre, a következő két negyed során 25,5%-kal dobtak mezőnyből, ebből a harmadik játékrészben 20% alatt zártak - a teljes második félidő alatt pontosan nulla (!) eladott labdát harcoltak ki és végignézték, ahogy James rommá veri őket. Két győzelem volt ott a kezükben, ehelyett rossz döntésekkel, mentális problémákkal és ilyen leolvadásokkal 0-3-ra állnak, holott alapvetően partiban vannak, nincs semmi látványos dolog, amibe Nate McMillannek bele kellene nyúlni. Csak az már a rájátszás, ahol ezek sem férnek bele...

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus