Playoff-percek: JR Smith csúcsokat döntöget

JR Smith: Életem rájátszása

Rekordokat halmozott a keleti döntő első mérkőzésén JR Smith, elévülhetetlen érdemeket szerzett a Cleveland idegenbeli győzelméből. Elsőként említsük meg, hogy a Lovagok cserejátékosai 28 pontot szereztek, s ezt mind Smith szállította. Tette mindezt úgy, hogy 8 bedobott hárompontosával beállította Curry idei playoff-csúcsát, mely egyben franchise-rekordot is jelent, a 28 egység pedig playoff-karriercsúcs a dobóhátvéd számára. Pályafutása 14. olyan mérkőzését hozta le, ahol legalább 8 triplát értékesített, ilyen tettre még nem volt példa az NBA történelmében.  A harmadik negyedben a színvonal nem verdeste az eget, támadásban nem villogott egyik csapat sem. A játékrész utolsó hét percében a Hawks 1/10-et, a Cavs fennmaradó játékosai 0/5-öt, míg Smith 3/6-ot dobott mezőnyből, viszont az utolsó három percben 8 pontot tett a közösbe, amivel megalapozta a Cavs nagy előnyét, melyet a záró negyed elején terjesztett ki épp ő, két triplával. Vitán felüli, hogy a lepattanózásbeli magabiztosságot és a James által nyitott teret maximálisan kihasználta és fontos sikerhez vezette az ohiói gárdát. Az már csak hab a tortán, hogy a középtávoli dobások tekintetében leghatékonyabb (62,5%) rájátszását produkálja JR Smith, a hárompontosakat pedig 40%-os hatékonysággal váltja pontokra. A Cavs egyébként történelmet írt, ugyanis első alkalommal tudták megnyerni egy idegenben kezdett párharc első mérkőzését, az előző 14 alkalommal vesztesen hagyták el a parkettet.

LeBron James előzött

Bár a negyedik negyedben hatékonysága erősen visszaesett, mégis ő verte vissza a Hawks utolsó felzárkózásai kísérletét azzal, hogy megszerezte az egyetlen mezőnykosarat, melyet csapata az utolsó 7 (!) percben jegyzett. A záró játékrészben 2/8 –cal végzett mezőnyből, 1/5-tel pedig a festékből. Viszont előtte megállíthatatlannak bizonyult, a szigorított területen belülről 8/12-vel dobott az első három negyedben. Karrierje során 52. alkalommal hozott rájátszásbeli mérkőzésen legalább 30 pontot, 5 lepattanót és 5 gólpasszt, ezzel pedig megelőzte az örökranglistán Michael Jordant, aki 51 ilyen találkozót jegyzett pályafutása során.

Irving lába egyre rosszabb, de most belefért

Kyrie Irving egészségi állapota nem javult a pihenő alatt, sőt, egy rossz lépés után még inkább húzni kezdte – egyre inkább úgy tűnik, hogy túlélő üzemmódban van. LeBron Jamesnek ez ismerős lehet, hiszen nagyjából három szezonon keresztül nézte ezt végig Wade-del kapcsolatban – viszont a Miami ikonja a nagydöntőkben mindig összekapta magát és a vezérszerepe, rutinja „fél lábbal” is sokat ért. Kevin Love kidőlése után a BIG3 második tagja is egyre gyengébb (ma csak négy betörést kísérelt meg, végül tíz ponttal zárt) és bár most JR Smith triplaesője feledtette ezt, az irányító problémái még jobban előtérbe kerülhetnek a folytatásban. Jeff Teague így is folyamatosan támadta, 18 alkalommal tört be, amiből csapata húsz pontot szerzett – Irvinget védekezésben sem lehet bújtatni…

Nélkülözi legjobbját a Hawks?

Ha nem bizonyult volna elegendő negatívumnak a hazaiak számára, hogy nagy hátrányból vágtak neki a végjátéknak, tovább borzolta a kedélyeket, hogy öt perccel a lefújás előtt megsérült Carroll bal térde egy ütközés során. Nagy fájdalmak közepette támogatták le a játékost a pályáról, pontosat állapotáról majd csak az MRI vizsgálatot követően tudnak mondani. Az biztos, hogy a gárda egyik, ha nem a legfontosabb láncszembe vált ki, lehetséges, hogy hosszabb időre. Ha bejön a legrosszabb forgatókönyv, akkor ez a veszteség akár a párharcba is kerülhet a Hawks-nak. Hogy mennyire fontos Carroll az Atlanta számára? 100 labdabirtoklásra vetítve 12 ponttal többet szerez a Hawks, amikor a kiscsatár pályán van, a legutóbbi 12 mérkőzésből 6 alkalommal ő végzett a legeredményesebbként. Emellett rá vár – várt volna – a feladat, hogy semlegesítse LeBron James-t.

Csak 0-1, de mibe kapaszkodjon az Atlanta?

Ugyan még csak a széria első találkozóján vagyunk túl, máris a szakadék szélére került a keleti első kiemelt – elveszítette a pályaelőnyét és talán a legfontosabb játékosát is. További probléma, hogy Sefolosha hiányában nincs is olyan ember, aki érdemben pótolni tudná Carrollt, esetleg Bazemore jöhet szóba, de nyilván ő sem ez a kategória. Az alapszakaszban letisztult és tökéletesített játék a teljes rájátszás során akadozott, most pedig az egyik alapkő kidőlésével könnyen össze is omolhat – márpedig nem hogy megtartani, de javítani is kéne a rendszert. A többször látott, de az előző két sorozatban Horford által mindig megfordított palánk alatti hátrány most is erősen jelentkezett, Tristan Thompsonék uralkodtak a lepattanók terén, emellett a kinti dobóforma továbbra sem közelíti meg a korábban megszokottat – hiába vannak gondjai a Clevelandnek, az nagyon kevés, ha csak Jeff Teague játszik jól. Több mindent kellene kijavítani úgy, hogy jó eséllyel egy komoly úr keletkezik a gárdában – mégpedig azonnal, mert ha a második meccset is elviszi a Cavs, már csak matematikai esélye lesz az Atlantának a nagydöntőre.