Playoff-percek: welcome back, Kevin Love

Kevin Love is megérkezett

Borzasztóan szenvedett eddig a playoffban a Cavs erőcsatára, a Pacers elleni hét meccsből háromszor a tíz pontot sem érte el és mindössze 33%-kal dobott mezőnyből, teljesen elveszett Myles Turnerék szorításában. Aztán a Raptors elleni első összecsapáson is ugyanez folytatódott, hét pontot erőlködött ki magából 3/13-as mezőnymutatóval, egyedül a lepattanózása volt rendben rendszeresen, bár ez többször ment a védekezés rovására. 

Most azonban ráérzett arra, hogy nem csak kifelé érdemes lépni a zárások után, hogy a Raptors magasembereit könnyedén megveri befelé, hogy folyamatosan büntetni tud pozícióból. Ezúttal rendszeresen befelé indult, megkapta a labdát a festékben és meg is oldotta, 31 pontjából csak hatot szerzett kintről, a többit a festékben, remekül használva - James is érezte, hogy ez most működik, a harmadik negyedben folyamatosan tömte is labdával. Egy ilyen agresszív, gondolkodó Love-val elég nehéz mit kezdeni, csak nagyon ritkán látjuk (utoljára karácsonykor, a GSW ellen jutott 30 pont fölé), pedig ha így játszik, akkor valóban van még egy All-Starja a Clevelandnek és egészen másképp néz ki a folyamatosan ekézett támadójáték...

Ibaka összeomlott

Kiválóan kezdte az idei rájátszást a Raptors magasembere, a Wizards elleni első meccsen kulcsfigura volt 23 pontjával, 12 lepattanójával és két blokkjával, még a második mérkőzésen is nagyon hasznosnak bizonyult, azt követően viszont fokozatosan elfogyott - volt azért hatása a játékra, de támadásban nem nagyon jutott el hozzá a labda. A Cavs elleni szériában pedig ez a folyamat folytatódott: az első meccsen ugyan dobott kilenc pontot nyolc kísérletből, de csak két lepattanót szedett le, most pedig Dwane Casey meg is unta a szenvedését: Ibaka rögtön egy eladott labdával és egy rontott dobással nyitotta a második félidőt, itt véget és ért számára a meccs, végül csak 12 percet játszott, az alatt 0/5-öt dobott mezőnyből és hátul is csak nézte, ahogy Love és James bohócot csinál belőle. Nélküle aztán még annyira sem működött a dolog hátul, látszik, hogy egy jó Ibakára óriási szüksége lenne Casey-nek, hogy legyen taktikai variációja, magasember-rotációja, vagy akár csak kintről veszélyes magasa...

Napi James

LeBron James teljesítményét nem részletezzük most jobban, nincs értelme, meg egyébként sem találjuk a szavakat, úgyhogy csak annyit írunk, hogy 34,4 pontos átlaga van eddig a playoffban 9,9 lepattanóval, 9 gólpasszal, illetve a hajnali volt a negyedik 40+ pontos találkozója ebben a rájátszásban. És természetesen mára is jutott egy Jordan-rekord, amit megdöntött: ez volt a 16. olyan playoff-meccse, amelyen legalább 30 pontot és legalább 10 gólpasszt ért el, az eddigi csúcsot Michael Jordan tartotta 15-tel.

Ja meg még egy dolog: hét "fadeaway" dobást süllyesztett el hajnalban, a 2001/2002 óta íróddó statisztika szerint ennél többre senki nem volt még képes egy playoff-meccsen, ugyanennyire viszont már igen, Klay Thompson 2015-ben.

Számok, számok

Sorozatban nyolcadik alkalommal verte meg a Raptorst playoff-meccsen a Cleveland, még a két évvel ezelőtti keleti döntőben sikerült 2-0 után 2-2-re visszajönnie a Torontónak, de az 5-6. meccsen akkor is lesimázta Lowryékat a Cavs. A Raptors egyébként zsinórban négyszer nyert playoff-párharcban második meccset, most ez sem sikerült, sőt, a franchise története során most vesztett másodszor második meccset hazai pályán. Az egész szezont tekintve most bukott először egymás után két hazai meccset a Casey-legénység, utoljára éppen a Cavs elleni tavalyi playoff-szériában történt ez meg vele. 

És hogy mi várható Clevelandben? Nos, a Toronto az utóbbi két playoffban 0-5-re áll a Cavs otthonában és átlagosan 24,2 ponttal kapott ki, míg Jamesék az előző négy évben 21-3-at hoztak otthon keleti csapatok ellen a rájátszásban - ráadásul 18-1-re állnak azokban a párharcokban, ahol megnyerték az első mérkőzést...

Simmons betlizett, Brown nem mert reagálni

Az első meccsen is jól limitálta a Sixers irányítóját Brad Stevens és a Boston, most viszont teljesen elvette az életkedvét: folyamatosan forgatta rajta a védőket, hol Smart, hol Brown, hol Tatum, hol Horford, hol Morris fogta, főleg utóbbi végzett rajta kiváló munkát. Simmons egyáltalán nem is találta a megoldást, mezőnykosár nélkül, öt eladott labdával, -23-as +/--szal zárt, de volt rá megoldás, TJ McConnell ugyanis elő tudott lépni: 17 perc alatt 4/4 jó dobással, három gólpasszal jelentkezett, egyszer sem adta el a labdát és vele +16-ban volt a Philly.

Aztán öt és fél perccel a vége előtt, 93-91-es vezetésnél Brett Brown lehozta McConnellt, visszarakta Simmonst és a Boston egy rohammal megnyerte a meccset...

Élesedik a Sixers helyzete

Az első meccsen érezhetően tompa és rozsdás volt a Philadelphia, a másodikra már felszívta magát a gárda, de most éppen Ben Simmons fogott ki rossz napot, sőt, talán eddigi NBA-pályafutása legrosszabbját - ez mind rendben van, csak ez a playoff, itt az ilyen hibák nem igazán férnek bele. 0-2-ről vissza lehet még jönni, megvan a potenciál a gárdában, de ehhez egyrészt most már nem jöhetnek ilyen váratlan kisiklások, másrészt Brownnak meg kell oldania Simmons "felszabadítását". Ezt (mármint a problémát) elsősorban a magas védőkkel generálja Stevens, Morrisék szépen behátrálnak előtte, de pont olyan távolságban, hogy még azért el-elinduljon, így kellően megakasztják a Sixers felállt védelem elleni játékát. Embiiden is jól védekeznek egy-egyben Baynesék és bár most a kinti dobókat nem tudták úgy limitálni, mint elsőre, ez is elégnek bizonyult a bostoni sikerhez.

Ehhez tegyük még hozzá, hogy mindkét meccsen parádésan dobtak kintről Smarték, most 15/36-ot (41,7%), legutóbb 17/35-öt (48,6%) lőttek távolról, ezek azért nem feltétlenül jellemzik őket, kérdés, hogy idegenben is így fog-e sülni a kezük - ha nem, akkor azért lehetnek gondjaik, a palánk alatt most már voltak problémáik.

Viszont amíg Brown nem nyúl bele és nem tudja elérni, hogy Simmons többször kapja meg lendületből a labdát, hogy többször mozogjon keresztül a zárásokon és jusson el a festékbe labda nélkül, addig a Philly játéka nem lesz az igazi, mert az irányító két meccs alatt elszórt 12 labdája jelzi, hogy nincs minden rendben - elsőre még dobott 18 pontot, de másodjára már a kosarai is eltűntek. Most kiderül, hogy a trénernek van-e valami a tarsolyában, bár tegyük hozzá, hogy az azért nem valószínű, hogy Simmons még egyszer így fog teljesíteni...

És még egy dolog: védekezésben sokkal több kell Redickéktől a periméteren. Embiid megoldja a festékben, amit meg kell, de kint túl könnyedén alkothat Rozier, Tatum, Smart, most már Brown is, ezt az is jelzi, hogy eddig ők adtak el kevesebb labdát és az is, hogy ilyen jól dobtak kintről - ezt is át kell kicsit variálnia Brownnak. Ráadásul most már tényleg nincs lehetősége hibázni: a következő meccset nyerniük kell, különben gyakorlatilag eldől a sorsuk. 

A régi nóta

Főleg az idény elején volt probléma a Sixersnél, hogy nagyon komoly előnyöket tudott eldobni, most a legrosszabbkor jött ez elő ismét a csapatnál. Ezzel már négy olyan meccset vesztettek el Saricék, amelyen legalább húsz ponttal vezettek, ez pedig nem hogy idén, de az elmúlt húsz évben bármelyik szezont tekintve negatív csúcs. Ráadásul idén januárban egyszer már kikaptak +22-ről a Bostontól...

Rozier nem maradhat ki

Mindenképpen szólnunk kell egy-két szót a Celtics hátvédjéről, aki valami brutális formában van és a vártnál sokkal magasabb szinten pótolja Kyrie Irvinget. Amellett, hogy védekezésben sem pihen, támadásban többször is egyedül próbálta húzni a csapatot a Bucks elleni szériában és félelmetesen alacsony hibaszázalékkal dolgozik: az eddigi nyolc playoff-meccs során egyetlen egyszer adott el kettőnél több labdát, ma hajnalban konkrétan egyet sem és az egész rájátszásban eddig pontosan nulla (!) alkalommal veszítette el a játékszert a negyedik negyedekben, ez egészen elképesztő adat.

Emellett pedig említsük meg a pontjait: az eddigi nyolc meccsen egyszer maradt tíz és még egyszer tizenöt egység alatt, egy-két gyengébb találkozót leszámítva pedig parádésan dob kintről és óriási szerepe van abban, hogy ennyire hatékonyan triplázik a Boston. Elég csak az utóbbi három meccsét (tehát a Bucks elleni utolsót és a Philly elleni első kettőt) megnézni, ezeken összesen 16/26 hármast bombázott be, leszedett 21 lepattanót, kiosztott 24 gólpasszt és mindössze négy labdát adott el.

Biztosan nagyobb potenciál lenne ebben a csapatban Irvinggel és Haywarddal, de az ő kiesésük nélkül szinte biztos, hogy nem lett volna ilyen játékos idén Rozier, valamint az újonc Tatum.