25 éves Shai Gilgeous-Alexander, Patrick Beverley a 35-öt tölti

Több kiváló játékos születésnapja is kötődik ehhez a naphoz, egy All-Star pedig július 12-én távozott közülünk. Utóbbi az 1962-es draft 1/4-ese, az 1964-es AS Len Chappell, akinek nem volt túl sok kiemelkedő éve, de így is beválogatták egyszer a legjobbak közé - ő pont öt évvel ezelőtt hunyt el. Isten nyugosztalja!

A régi nagyok közül ma lenne 80 éves egykori kiváló erőcsatár, Paul Silas, akit még a St. Louis Hawks vitt el 2/10-es pickkel az 1964-es drafton, de igazán nagy játékos 1969-től lett belőle, ekkor került a Phoenix Sunshoz. Silas a három arizonai idényében végig dupla-duplát hozott, 1971/72-ben egyenesen 17.5 pontot és 11.9 pattanót, ráadásul 4.3 gólpasszal karöltve - el is vitték az All-Star gálára. A Suns a kitűnő scorerért, a későbbi Hall of Famer Charlie Scottért adta oda Silast a Bostonnak 1972-ben, és az erőcsatár nem okozott csalódást új állomáshelyén sem: bár számai némileg visszaestek, végig 11-13 pont és ugyanennyi (általában több) pattanó környéki mutatókat tudott összerakni. 1974-ben és két évvel később is bajnok lett a Bostonnal (utóbbi idényben már az érte odaadott Scott is a Celtics játékosa volt, és éppen a Suns volt a szenvedő fél), 1974/75-ben pedig újfent All-Star lett.

A Boston 1976 nyarán megvette a Portland TrailBlazerstől az oregoniak ötszörös All-Star sztárját, az általában 20/10-et átlagoló Sidney Wickset, így Silast egy háromcsapatos csere keretein belül a Denver Nuggetshez postázták Curtis Rowe-ért cserébe. Az ekkor már 33 esztendős kosaras teljesítménye gyengült, egy év múlva megint költöznie kellett. Ezúttal a Seattle SuperSonics lett az új csapata, amellyel 1978-ban döntőt játszott, 1979-ben bajnoki címet nyert, 1980-ban pedig csak a későbbi győztes Los Angeles Lakerstől kapott ki a főcsoportdöntőben. Silas azonban ekkor már csak kiegészítő volt, így az idény végén visszavonult.

Azonnal a San Diego Clippers vezetőedzője lett, amelyet 1983-ig irányított. Néhány év kihagyás után megfordult a New Jersey Nets, a New York Knicks, a Phoenix Suns és a Charlotte Hornets kispadján is. Az 1997/98-as szezonban lett újra vezetőedző a Charlotte Hornetsnél, 2002-től New Orleansban is ő vezette az együttest. 2003-től 2005-ig a Cleveland Cavaliers trénere volt, majd az ESPN szakértőjeként dolgozott. Felmerült a neve a Charlotte Bobcatsnél, mikor Sam Vincent lett a vezetőedző, végül 2010 decemberében vette át a csapat irányítását Larry Browntól. Silas nevéhez fűződik a liga történetének leggyengébb mérlege is: a 2011/12-es, lockouttal rövidített szezonban csak 7-59-et hozott csapatával.

Ezt követően menesztették, azután pedig nem láthattuk már a kispadon - 2022 decemberében távozott közülünk. Fia, Stephen Silas a Houston Rockets vezetőedzője volt egészen 2023 tavaszi menesztéséig.

Érdekességként meg lehet említeni, hogy a 60-es évek első felében Detroitban, a második felében pedig Baltimore-ban masszív dupla-duplákat, nem egyszer 17 pontos, 13 pattanós szezonokat hozó, Ray Scott is ma ünnepel: 85 éves lett az NBA történetének első fekete Év Edzője - 1974-ben nyerte el a díjat a Pistons kispadján. 

A maiak közül is van két ünnepeltünk. A Philadelphia 76ers újdonsült védőspecialista hátvédje, Patrick Beverley 35. születésnapját ünnepli ma. Őt 2009-ben még a Los Angeles Lakers választotta ki a 2. kör 42. helyén, ám Ukrajnában, az Olympiakosznál és Szentpéterváron kezdte profi pályafutását. A 2012/13-as idény közben igazolta le a Houston Rockets a termetéhez képest borzasztóan jól pattanózó Beverley-t, aki egészen 2017-ig szolgálta a texasiakat, méghozzá megbízhatóan - 10 pont, 4-5 pattanó, valamint 3-4 gólpassz került a neve mellé. Öt éve belekerült a Chris Paul-féle cserébe, így lett a Los Angeles Clippers kosarasa. A pattanózása és a védekezése mellett a pályán mutatott rettenetesen kellemetlen stílusáról is híres - valószínűleg Russell Westbrook emlegeti legtöbbször a nevét, de eltörte már Devin Booker orrát, fellökte Chris Pault is, velük sem lesznek barátok.

A 2021-es rájátszásban hozzásegítette a Clipperst története első főcsoportdöntőjéhez, 2021 augusztusában azonban kitelt az ideje LA-ben: előbb a Grizzlieshez cserélték, majd onnan a Minnesotához. A Wolvesnál gyorsan alfahím lett, segítségével sikerült összekapni a Minnesota védekezését, sőt 4.6 gólpasszt átlagolt, ami karrierje legjobbja. A gárda bejutott a playoffba, ahol a Grizzlies ellen hat meccsen 11 pontot és 4.8 gólpasszt hozott, ugyanakkor az új vezetés gyorsan megszabadult tőle.

2022 júliusában bekerült a Gobert-cserébe, így a Jazz játékosa lett - velük szemben is volt múltja, hiszen a 2021-es rájátszásban még LAC-játékosként az ő Donovan Mitchell elleni védekezése is vastagon benne volt abban, hogy a playoff második köréből a Clippers jutott tovább. Sokáig nem "erősítette" a Jazzt, 2022 augusztusában továbbpasszolták a Lakershez. Itt a legemlékezetesebb pillanata Deandre Ayton megruházása volt, amiért hárommeccses eltiltást kapott. A 2023 februári cserehatáridőnél a Lakers is továbbadott rajta, Orlandóba került, ahol kivásárolták. Ezt követően aláírt a Chicago Bullshoz, de a szerződése lejárta után távozott - nemrég szerződött a Philadelphia 76ershöz. 

 

Sokkal nagyobb népszerűségnek örvend Beverley-nél korábbi csapattársa, az Oklahoma City Thunder vezére, Shai Gigeous-Alexander, aki kereken 10 évvel fiatalabb nála, 25 éves lett ma. A 2018-as drafton az 1/11-es pickkel került a Clippershez a mindkét hátvédposzton jól használható SGA, aki a Paul George-féle üzlet keretein belül érkezett a Thunderhez 2019 nyarán. Chris Paul mellett az irányítói feladatai háttérbe szorultak, viszont scorerként szépen kifejlődte magát: 19.3 pontját 56.6%-os TS-mutatóval hozza, 3.3 gólpassza mellé pedig 6.1 pattanó is járt tőle - sokoldalú, Jolly Joker-szerű kosarasnak tűnt, volt 20 pontos, 20 pattanós, 10 gólpasszos tripla-duplája is.

A 2020-21-es évadban már első számú vezérként számoltak vele, és bár sérülés miatt csak 35 meccsen játszhatott, 23.7 pontot és 5.8 gólpasszt átlagolt majdnem 42%-os triplázással, 62% feletti TS mellett. 2021 nyarán hosszabbított öt évre 172 millió dollárért, majd 24.5 pontot, 5.7 gólpasszt és 5.0 lepattanót hozott, bár a 2021-22-es évadban is csak 56 meccsen léphetett pályára és a 30%-os triplázás sem volt túl biztató.

A 2022-23-as szezonban viszont robbantott: 68 meccsen 31.4 pontot hozott 51%-os mezőnymutatóval, majdnem 35%-os triplázással és 90% feletti büntetőzéssel, emellett 5.5 gólpasszt, 4.8 lepattanót és 1.6 szerzett labdát is jegyzett. Bár a play-inből nem ment tovább a Thunder, SGA teljesítményét elismerték: bekerült az All-Star Gálára, illetve az All-NBA Első Ötösbe is. SGA mindössze a második kanadai Steve Nash után, akit valamelyik Év Ötösébe választottak, egyértelműen megérkezett a liga első vonalába. 

Isten éltesse őt és a többi ünnepeltet is!