54 éves Christian Laettner, három éve dobott 57 pontot Donovan Mitchell

54 éves lett a mai napon Christian Laettner, akit sokan onnan ismernek, hogy a Dream Team egyetlen olyan tagja volt, aki az NCAA-ből érkezett - Laettner egyébként már az 1990-es világbajnokságon is szerepelt a nemzeti csapatban.

1992-ben a harmadik helyen draftolta a Minnesota Timberwolves, és bár 1996-ban elcserélték Atlantába, a liga egyik megbízható, sokoldalú erőcsatára volt, aki 1997-ben az All-Star gála főmeccsén is játszott - 16-18 pontjai mellett 7-8 pattanót és majdnem 3 gólpasszt átlagolt. Minden adott volt, hogy szép karriert fusson be, azonban pályafutásának íve megtört 1998-ban: Achilles-ín szakadást szenvedett, ami után már soha nem volt a régi. Megfordult Detroitban, Dallasban, Washingtonban 4 évet húzott le, majd pályafutását Miamiban fejezte be 2005-ben, de sehol nem tudott már húzóemberré válni.

Mindezek miatt elsősorban NCAA-karrierje marad emlékezetes: 1991-ben és 1992-ben is bajnok lett a Duke-kal, rekordokat állított fel (legtöbb dobott pont, büntető, legtöbb meccs az NCAA Tournamenten) - és bár a rossz nyelvek szerint Coach K (a Duke edzője és a Dream Team segédedzője) is kellett ahhoz, hogy az utolsó pillanatban ne Shaquille O'Neal, hanem ő kerüljön 1992-ben az utazó keretbe, Laettner minden idők egyik legeredményesebb egyetemi kosarasaként méltán pályázhatott erre a helyre.

Mindemellett minden idők legutáltabb NCAA játékosa volt az ESPN felmérése alapján, amiről aztán 30 for 30 dokumentumfilm is készült. Isten éltesse!

Még két játékosról meg kell emlékeznünk az augusztus 17-én születt NBA-kosarasok közül. Elsőként Kenny Searsről, aki 90 esztendővel ezelőtt, 1933. augusztus 17-én látta meg a napvilágot. Az 1950-es évek közepétől kezdve hat idényt húzott le a ligában, majd egy ABL-es kitérő után még kettőt, de első hat szezonja volt igazán mérvadó, amelyet a New York Knicksnél töltött. 15-20 pont, valamint 10 pattanó környékén átlagolt, de volt 13.7 pattanós szezonja is. Kétszer övé volt a legjobb mezőnyszázalék a ligában, pedig kiscsatárként játszott, kétszer pedig eljutott az All-Star gálára. 2017 áprilisában hunyt el.

Másrészt a kiscsatár Rudy Gay-ről is ejtsünk pár szót, miután ma ünnepli 37. születésnapját. Gay a 2006-os draft 1/8-as választása volt, őt adta oda a Houston Rockets a Memphisnek Shane Battier-ért. Már második évében 20 pontot átlagolt, és ezt három évvel ezelőttig tartotta a Grizzliesnél, Torontóban és Sacramentóban is. Nagyon hullámzó triplázása, kérdőjeles védekezése és főleg egysíkú, scorer mentalitása miatt azonban sehol nem tudott megragadni - utoljára Memphisben próbáltak meg csapatot építeni rá, majd 2017 januárjában elszakadt az Achillese. 2017-ben szerződött a Spurshöz, ahol pontátlaga visszaesett, viszont a játék többi elemében mintha fejlődött volna, a lába is rendbe jött, de a komolyabb sikerek elkerülték. 2021 nyarán kettő plusz egy évre igazolt a Utah Jazzhez azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megpróbál karrierje végén összeszedni egy aranygyűrűt - ez nem jött össze. A 2022-23-as évadban maradt a Jazznél, idény nyáron viszont egymás után két cserébe is bekerült, a folyamat végén pedig a Thunder kivásárolta, jelenleg szabadügynök. Isten éltesse sokáig őt és Laettnert is!

 

Eddie Griffin már 16 éve nincs köztünk: a nagyon tehetséges, de súlyos magánéleti problémákkal küzdő erőcsatár-center 2007. augusztus 17-én hunyt el autóbalesetben, mindössze 25 évesen. Az 1982-es születésű kosaras csak egyetlen évet játszott az NCAA-ben, de itt is volt problémája: összeverekedett egyik csapattársával.

Magatartásbeli gondjai ellenére a Houston Rockets a 7. helyen lecsapott a nagyember létére egészen kiváló csuklóval megáldott tehetségre a 2001-es drafton (technikailag a New Jersey választotta ki a drafton), aki az első évében be is került az Év Második Újoncötösébe. Ám már ekkor súlyos alkoholproblémákkal küszködött, és a Rockets 2003 decemberében el is küldte, miután edzéseket mulasztott, és lekéste a csapat repülőgépét.

Ezt követően leszerződött ugyan a Netshez, de 2004 nyaráig elvonókúrán volt. A Timberwolves 2004/05-re szerződtette, és jól is játszott, ami után 2+1 éves szerződést kötöttek vele. Griffin élete azonban nem jutott egyenesbe: ittasan nekihajtott egy parkoló autónak, és folyamatosan problémák voltak vele, ami miatt a Wolves 2007 márciusában kitette a csapatból, nem hívta le szerződése utolsó évét.

2007. augusztus 17-én hajnalban nem vette figyelembe egy vasúti átkelő piros jelzését Houston környékén, és ráhajtott a sínekre. Az érkező vonat szinte a felismerhetetlenségig összeroncsolta a kocsit, Griffin pedig bennégett. A Texasban megengedett véralkohol-szint több mint háromszorosát (26 ezrelék) mutatták ki a boncolásakor... Isten nyugosztalja őt és Searst is!

Végül egy frissebb és örömtelibb évforduló: 2020. augusztus 17-én kezdte meg playoff-szereplését a Utah Jazz a Denver Nuggets ellen az orlandói buborékban, és a "vendégek" hátvédje, Donovan Mitchell rögtön történelmet írt: 57 pontot szórt csapata 125 egységéből. Az 57 pont minden idők harmadik legjobb egyéni teljesítménye a rájátszásban, csak Michael Jordan (1986, 63 pont) és Elgin Baylor (1962, 61 pont) tudott ennél jobbat, mindketten a Boston ellen villogtak. A dobogós teljesítmények közül csak Baylor remekése ért győzelmet - a Utah Jazz is 135-125-ös vereséget szenvedett hosszabbítást követően. Érdekesség, hogy pár nappal később, augusztus 23-án 51 pontot vágott a Jazz klasszisa, az a meccs amiatt történelmi, hogy a túloldalon Jamal Murray 50-ig jutott. 

Azóta egyébként Damian Lillard és Jimmy Butler is közel került az 57 pontos teljesítményhez, Dame a 2021-es rájátszásban 55 pontot szórt szintén a Nuggets elleni párharc ötödik meccsén, de Mitchell parádéjához hasonlóan az sem ért győzelmet, Butler pedig a 2023-as playoffban termelt 56 egységet a Bucks ellen - az ő csapata, a Heat megnyerte a mérkőzést.