62 éves a Jazz legendája, a mesterlövész Adrian Dantley

Az 1956-ban született Dantley már NBA-karrierje előtt is ismert játékosnak számított, 1973 és 1976 között a Notre Dame NCAA-csapatában kosarazott – 1974-ben tevékenyen részt vett a UCLA 88 meccses veretlenségi sorozatának megszakításában, következő két szezonjában pedig közel 30 pontot és több, mint 10 lepattanót átlagolt, természetesen beválasztották az 1976-os olimpiai csapatba, ahol a Team USA legjobb pontszerzőjeként lett olimpiai bajnok. 

Ugyanebben az évben a 6. helyen draftolta a Los Angeles Clippers elődje, a Buffalo Braves, és rögtön parádésan kezdte profi karrierjét, hiszen a szezon végén megválasztották az Év Újoncának. A klub azonban súlyos anyagi gondokkal küszködött, így Dantley lett az első Év Újonca, akit második szezonja előtt elcseréltek. Az Indiana Pacershez került, de csak rövid ideig, mert ők is tovább cserélték a Los Angeles Lakershez. Nehéz időszakban volt az aranysárga-lila csapat tagja, hiszen a nagy öregek már visszavonultak, és Kareem Abdul-Jabbar mellé még nem draftolták Magic Johnsont. Dantley 19, illetve 17 pontos átlagot hozott össze, de 1979 őszén mégis elcserélték a Utah Jazzhez. 

Érdekesség, hogy 1976-ban a draftjog, amivel kiválasztották, eredetileg a New Orleans Jazz joga volt, és a Jazz Dantley-val gyakorlatilag egyidőben költözött Salt Lake City-be. A kiscsatár azonnal a csapat első számú játékosa lett, döntő szerepe volt abban, hogy a Jazz otthonra talált Utah-ban: rögtön az első három szezonjában All-Star lett, majd egy évnyi sérültlista után 1984 és 1986 között megint triplázott. 1980-81-ben és 1983-84-ben is a liga gólkirálya lett, mindkét évben be is választották az NBA második legjobb ötösébe. 

1986-ban már elkezdte bontogatni szárnyait Karl Malone, és John Stockton is a csapatnál volt már, a gárda pedig elindult az újjáépülés útján, így a veterán kiscsatárt el is cserélték Detroitba, hogy próbáljon meg bajnoki gyűrűt nyerni. Itt már visszaestek az átlagai, de így is 20 pont körül termelt, azonban 1987-ben a főcsoportdöntőben, 1988-ban a nagydöntőben kapott ki a Pistons, amiben Dantley gyengébb védekezése is közrejátszott – 1989 elején elcserélték Dallasba Mark Aguirre-ért. Innen már lefelé tartott, 1991-ben vissza is vonult az NBA-ből. 

Dantley a 2000-es években a Denvernél volt segédedző, 2010-ben egy rövidebb időszakra a vezetőedzői pozíciót is átvette George Karl betegsége idején. Azóta felhagyott az edzősködéssel, és otthonában, Marylandben egy iskolában egy ideig ő engedte át a gyerekeket az úton – bevallottan azért vállalta el ezt a munkát, hogy felhívja a figyelmet arra: az NBA nem ajánl egészségbiztosítást a visszavonult játékosoknak, többek között neki sem. 

Dantley a liga egyik legpontosabb dobójaként vonult vissza, védjegye volt a középtávoli, a minél több gyűrű közeli befejezés és az irtózatos mennyiségű kiharcolt büntető - mondhatni, hogy kora James Hardenje volt (a középtávoli volt a korszak triplája). 54%-os mezőnymutatóval zárta karrierjét (legjobb évében 58%-kal célzott), emellett 82%-kal büntetőzött. TS%-ben karrierátlaga 61.7, második gólkirályságának évében 65.2%-kal zárt.

Pályafutása során hat szezonban harcolta ki a legtöbb büntetőt a ligában, és Wilt Chamberlainnel közösen tart egy NBA-rekordot: mindketten 28 büntetőt értékesítettek egy alapszakasz-meccsen. Természetesen Hall of Famer, és 2007-ben a Jazz visszavonultatta 4-es mezét. Isten éltesse!