9 éve lett a legfiatalabb MVP Derrick Rose

1963. május 3-án született, 57 esztendős lett a mai napon Jeff Hornacek, aki az 1986-os drafton mindössze a második körben, a 46. helyen kelt el - a Phoenix Suns választotta ki. Második szezonjában már kezdőként számítottak rá, folyamatosan nőtt játékideje, szerepe és pontátlaga is. A Kevin Johnson és Tom Chambers fémjelezte Phoenix harmadik opciójaként kiválóan játszott, kétszer is ott volt a csapattal a nyugati döntőben. Hatodik idényében, 1991/92-ben 20.1 pontot, 5.1 gólpasszt és 5.0 pattanót átlagolt, meghívták az All-Star gálára is, még ezen a nyáron távoznia kellett azonban, többek között őt adták ugyanis a Philadelphia Sixersnek Charles Barkley-ért cserébe.

A Phillyben irányítót kellett játszania, és bár számai egyáltalán nem estek vissza, a csapat mégis sikertelen volt. Másfél év után, az 1994-es deadline előtt került a Utah Jazzhez Jeff Malone-ért és egy 1994-es első körös draftjogért cserébe. Itt újra megtalálták helyét John Stockton és Karl Malone mellett. Hat és fél évig játszott a Jazz harmadik számú opciójaként, 12-16 pont között átlagolt folyamatosan. Természetesen ott volt 1997-ben és 1998-ban a Chicago Bulls ellen elvesztett nagydöntőknél is. Bár All-Star gála főmeccsére 1992 után nem vitték el többször, 1998-ban és 2000-ben is ő nyerte a tripladobóversenyt.

2000 nyarán, térdproblémái miatt vonult vissza. 14-es mezszámát a Jazz és egyeteme, az Iowa State is visszavonultatta. 2007/08-ban fogadta fel a Utah, mint dobóedzőt. Jerry Sloan távozása után, 2011 februárjában lett segédedző a gárdánál. 2013 nyarán felmerült a neve több együttesnél is, végül első profi klubját, a Sunst választotta. Nem is járt rosszul egyik fél sem, legalábbis rövidtávon, hiszen a Phoenix messze a várakozások fölött teljesített a 2013/14-es alapszakaszban, éppen csak lemaradt a PO-ról 48-34-es mérlegével, Hornacek pedig második lett az Év Edzője díjért folytatott szavazáson.

Második szezonja már nem sikerült ennyire jól, a harmadik közepén pedig menesztették. 2016/17-ben már a New York Knickset irányította - két évig ült a csapat kispadján Phil Jackson vezetése alatt, de nem sok sikert tudott felmutatni az együttes, így 2018-ban megköszönték a munkáját - jelenleg csapat nélkül van.

 

Hornaceknél 14 évvel fiatalabb, 43 éves Tyronn Lue. Az 1998-as drafton került a ligába, és rögtön Nick Van Exelért ment cserébe a Los Angeles Lakershez Tony Battie-vel együtt. Három évet töltött az aranysárga-liláknál, akiknél 2001-ben bajnok lett - igaz, ehhez a döntőhöz tartozik játékospályafutása egyik, ha nem a legemlékezetesebb megmozdulása is, amikor Allen Iverson egyszerűen átlépte. 2001-ben a Washington Wizardshoz igazolt, két évet játszott Michael Jordan mellett, majd az Orlando Magichez szerződött, ahol elkezdődött karrierje legproduktívabb korszaka: a Magicnél, majd utána két és fél évig az Atlanta Hawksnál 11 pont és 4 gólpassz környékén átlagolt. Utolsó két éve, 2007/08 és 2008/09 felejthetőre sikeredett, ezt követően visszavonult.

Nem tétlenkedett azonban, azonnal a Boston Celtics vezetőségébe ment dolgozni, 2011-ben pedig leült a kispadra Doc Rivers mellé. Követte mesterét 2013-ban, miután az a Los Angeles Clippers alkalmazásába állt, 2014-ben viszont csapatot váltott: LeBron James hazaigazolt a Cleveland Cavaliershez, ő pedig a liga legjobban fizetett segédedzője lett a Cavsnél. 2016 januárjában váltotta David Blattet a kispadon, és azonnal bajnoki címet ünnepelhetett a döntőben. Még két finálé fűzött a nevéhez 2017-ben és 2018-ban, James távozását azonban ő sem élte túl: a 0-6-os kezdés után menesztették. Visszament Rivers mellé dolgozni - előbb nem hivatalosan, ebben az idényben viszont megint ő volt a Clippers első számú segédedzője. Jelenleg úgy néz ki, hogy jó esélye van arra, hogy a Brooklyn Nets elvigye vezetőedzőnek Kyrie Irving és Kevin Durant "kérésére".

 

Van egy harmadik születésnaposunk is, aki megin egy másik generáció: a legendás Arvydas Sabonis fia, Domantas Sabonis ma ünnepli 24. születésnapját. Az ifjabbik Sabonis úgy érkezett a ligába a 2016-os draft 1/11-es pickjével, hogy "T-Rex karjai" miatt kérdőjeles volt a pattanózása, és leginkább egy spacingben javító, tripladobó négyesként próbálta őt használni az Oklahoma City Thunder, kevés sikerrel. 2017-ben aztán bekerült a Paul George-féle cserébe Victor Oladipóval együtt, és itt fordult meg pályafutása.

Az Indiana Pacersnél töltött első két idényében még csak csere volt, de az már látszódott, hogy a pattanózásával kapcsolatos aggodalmak alaptalanok voltak - első indianai évében 4 perccel többet átlagolt, mint az OKC-nél, de ennél sokkal többet javultak átlagai, 2018/19-ben pedig ugyanannyi idő alatt is tovább javította statisztikáit, már az egész liga egyik legjobb cseréjeként tekinthettünk rá. Nem véletlen, hogy a Pacers 4 évre 77 millió dollárért hosszabbított vele, amit a mostani éve alapján bőven meg is szolgál.

Ebben az idényben már ő a kezdőcsapat legjobb magasembere, egyszerűen átlépte fontosságban Myles Turnert, 18.5 pontos, 12.4 lepattanós és 5.0 gólpasszos mutatóival pedig bekerült az All-Star csapatba. Isten éltesse őt, Lue-t és Hornaceket is!

 

1981. május 3-án játszották a Boston Celtics és a Philadelphia Sixers keleti döntőjének hetedik összecsapását. A találkozót 91-90-re nyerte a Celtics úgy, hogy zsinórban harmadik alkalommal tudott kétszámjegyű hátrányból fordítani a második félidőben - ráadásul 1-3-ról nyerte végül a párharcot 4-3-ra. Az egész sorozatról mindent elmond, hogy a második és a harmadik mérkőzést leszámítva két pont volt a legnagyobb különbség a csapatok között: az első és a negyedik meccset 2, illetve 1 ponttal a Philly, az ötödik, a hatodik és a hetedik összecsapásokat pedig 2, 2 és 1 ponttal a Boston nyerte. Mint ismert, a Celtics a Houston Rockets legyőzésével a bajnoki címet is bezsebelte.

 

1987. május 3-án rendezték az 1987-es rájátszás első köréből a Milwaukee Bucks és a Philadelphia Sixers ötödik, mindent eldöntő összecsapását. A találkozót 102-89-re, a párharcot pedig ezzel 3-2-re a Bucks nyerte, ám nem erről marad emlékezetes ez az este, hanem arról, hogy ez volt Julius Erving utolsó mérkőzése a ligában. Pályafutásáról ezen a linken írtunk már - a sportág egyik legnagyobb legendája Dr. J, aki utolsó mérkőzésén 24 pontot (10/24 mezőny, 1/2 tripla, 3/5 büntető), 4 pattanót, 2 gólpasszt, 3 szerzett és 1 eladott labdát jegyzett.

Az utolsó pályán töltött perceit itt megnézhetitek:

 

A végére pedig a Chicago Bulls egykori klasszisa, Derrick Rose maradt, aki 9 évvel ezelőtt, 2011. május 3-án nyerte meg az alapszakasz legértékesebb játékosának járó díjat. 22 esztendősen kapta meg az elismerést, ezzel minden idők legfiatalabb MVP-je lett.