Baylor döntő- és Eaton blokk-rekordja

1962. április 14-én a háromszoros címvédő Boston Celtics a Los Angeles Lakerst fogadta a döntő ötödik meccsén, 2-2-es állásnál. A találkozót 126-121 arányban nyerte a vendég aranysárga-lila alakulat úgy, hogy az utolsó negyedben fordítottak Jerry Westék. Az összecsapás azonban nem elsősorban erről, hanem Elgin Baylor 61 pontjáról marad emlékezetes, ami mind a mai napig rekord a finálék történetében.

A Lakers hiába nyerte meg ezt a találkozót, a következő két meccsen kikapott, így hét mérkőzésen diadalmaskodott a Celtics. A Los Angelesnek pontosan 10 évet, 1972-ig kellett várnia arra, hogy aranygyűrűt nyerhessen - akkor már Baylor nélkül, aki a szezon elején, a lehető legrosszabbkor vonult vissza folyamatos térdbántalmai miatt.

Baylor még egy csúcsot felállított ezen az összecsapáson, 22-szer volt ugyanis eredményes a mezőnyből - igaz, ezt öt évvel később, az 1967-es döntőben a San Francisco Warriors legendás kiscsatára, Rick Barry beállította. Barrynek sem ért végső sikert ez, hiszen csapata 4-2-re kikapott a Wilt Chamberlain vezette Philadelphia 76erstől - érdekesség, hogy a Lakers pedig pont Chamberlain vezetésével lett bajnok 1972-ben.

 

38 évvel ezelőtt, 1985. április 14-én ért véget az 1984/85-ös idény alapszakasza. A Utah Jazz a San Antonio Spursszel találkozott és nyert is 104-102 arányban, ez azonban eltörpült amellett a tény mellett, hogy a Jazz centere, Mark Eaton 456 blokkal fejezte be az alapszakaszt, amely 5.56-os átlagnak felel meg - mindkét szám máig fennálló csúcs. Nem túl nagy meglepetés, hogy a Jazzben 12 idényt lehúzó, 1982-ben a draft 4. körében elkelő Eaton lett az Év Védője - megismételte ezt egyébként 1989-ben is.

Eaton egyébként minden idők (egyik) legjobb blokkolója. Soha senki nem került 5.0 átlag fölé egy szezon során ebben a kategóriában rajta kívül, és a Top15 szezonból négyet ő hozott, rögtön egy felfért még a negyedik helyre is (4.61). 3.5-es karrierátlaggal minden idők legjobbja a blokklistán, és egyike annak a négy embernek, akik 3000 blokk fölé jutottak NBA karrierjük alatt - ő a negyedik, de 12 szezonjával szemben Kareem Abdul-Jabbar 20, Dikembe Mutombo és a listavezető Hakeem Olajuwon pedig 18 idényt húzott le a ligában, KAJ-tól és Mutombótól így sem marad el sokkal.

 

1994. április 14-én a Seattle Supersonics és a Los Angeles Clippers találkozott egymással. Gyakorlatilag az első perctől kezdve kategória különbség volt a két gárda között, és végül 150-101-re nyert a Seattle, amely beállította a saját maga által 14 évvel korábban felállított csúcsot: az NBA történetének második csapata lett ez a Seattle-i együttes, amelyben 10 játékos is elért legalább 10 pontig egy mérkőzés során. Összesen egy csapat volt még erre képes a két SuperSonicson kívül: 1994 novemberében a Phoenix Suns ugyancsak a Clipperst intézte el ilyen jól elosztott pontokkal.

2008. április 14-én jött el az újonc, D-Ligából felhívott Ramon Sessions egyik nagy napja. A 2007-es draft 56. helyén elkelt irányító a Bulls elleni estén egyrészt 24 gólpasszával új franchise-rekordot állított fel, ráadásul a csapat 40 éves történetében az első kosaras lett, aki egyszerre jutott el legalább 20 pontig és 20 gólpasszig - apró szépséghiba, hogy a Bulls 151-135-re nyert. Sessions egy évvel később az első D-Ligás múlttal rendelkező játékosként ért el tripla-duplát, végül több, mint 700 meccsen lépett pályára - a még mindig csak 37 éves egykori kosaras már egy ideje játékosügynökként dolgozik. 

A végére pedig egy szomorú eset: öt esztendővel ezelőtt, 2018. április 14-én hunyt el a Syracuse Nationals/Philadelphia Sixers legendája, az akkor 81 esztendős Hal Greer, aki 15 éves pályafutása során 10-szer volt All-Star, 7-szer választották az All-NBA második ötösébe, 1967-ben bajnok volt a Phillyvel, 1968-ban az All-Star gála MVP-jének járó trófeát ítélték neki oda, 1982 óta pedig a Hírességek Csarnokának is a tagja volt. Isten nyugosztalja!