Carmelo 62 pontos Knicks-rekordja, Chandler Parsons élete meccse

2014. január 24-én a New York Knicks a Charlotte Bobcatset fogadta, és egy sima meccsen, három negyed alatt több mint harmincpontos előnyt szerezve nyert végül 125-96-ra.

Carmelo Anthony a 125 pont majdnem felét vállalta, ugyanis 38 és fél perc alatt 62 ponttal zárt nagyon hatékony dobóformával - 23/35 volt mezőnyből, 6/11 a triplavonal mögül és 10/10 a büntetővonalról -, ami mellett volt még 13 pattanója, eladott labda nélkül.

Ez volt Anthony pályafutásának eddigi legjobb meccse, karriercsúcsot dobott ugyanis a Knicks akkori kiscsatára, amely egyben franchise-rekordnak is számít - Bernard King 60 pontos csúcsát szárnyalta túl Melo.

Ugyanezen a napon rendeztek egy Houston Rockets - Memphis Grizzlies összecsapást is, amelyen a Grit'n'Grind Grizzlies alaposan megkeserítette James Harden életét, 2/11-es mezőnymutatóba hajszolva. A Grizzlies energiáját azonban teljesen lekötötte Harden és Dwight Howard, így szabadulhatott el Chandler Parsons - az extrán sérülékeny, de ekkor éppen egészséges triplaspecialista a második félidőben 10/11 hárompontost bombázott be, ami azóta is fennálló NBA-rekord (2018 októberében Klay Thompson tudta beállítani). Parsons Deron Williams 2013 márciusában összehozott 9 triplás csúcsát adta át a múltnak, ugyanakkor az összképet kicsit rontja, hogy a Grizzlies így is 88-87-re nyert, köszönhetően annak, hogy az utolsó másfél percben a Rockets mind az öt mezőnykísérletét elrontotta - ebben a szakaszban dobta Parsons is az egyetlen rossz triplakísérletét a teljes második félidőben. 

Ugorjunk vissza jó sokat a múltban: 1957. január 24-én született minden idők egyik legjobb védője, az NBA-rekordot is tartó Mark Eaton.

Magassága ellenére nem nagyon érdekelte a kosárlabda, így a középiskola befejezése után nem egyetemre ment, hanem autószerelőnek. Előbb a Cypress Főiskola segédedzője látott benne fantáziát 1978-ban, 1979-ben pedig a Phoenix Suns, amely ledraftolta az 5. kör 107. választási jogával - megtehette, mivel Eaton ekkor már négy éve befejezte a középsulit. A center visszatért a Cypressre, 1980-ban pedig átkerült a UCLA-re, ahol azonban nem játszott.

1982-ben újra elkelt a drafton, a Utah Jazz választotta ki a 4. kör 72. pozíciójában, és nagyot húzott ezzel: Eatonnak már első szezonjában 3.4 blokkja volt meccsenként, az idény közben át is vette a kezdő center szerepét. A következő öt szezonjából négyszer övé volt a legjobb blokkátlag az egész ligában (1984/85-ös 5.56-os átlagával a mai napig tartja az egy szezonra vonatkozó csúcsot), kétszer volt az All-Defensive első és kétszer a második ötös tagja, 1986/87-ben pedig az Év Védőjének választották. Ezt követően, 1988/89-ben az All-Defensive első ötös tagság, illetve az újabb Év Védője díj mellett az All-Star gálára is beválasztották, először és utoljára.

Utolsó négy évében elkezdett romlani teljesítménye, de karrierjét így is 3.5-es blokkátlaggal fejezte be, ami a mai napig NBA-rekord - igaz, az 1973/74-es szezonig nem jegyezték a blokkokat, így mondjuk Kareem Abdul-Jabbar pályafutásának eleje vagy éppen Wilt Chamberlain teljes karrierje kimaradt a statisztikából. Egyre több baja volt a térdével és hátával, így az 1992/93-as szezont követően visszavonult. A Jazz az 1995/96-os idény közben visszavonultatta Eaton 53-as mezszámát. 

Visszavonulása után szakkommentátorkodott, saját rádióshowja volt, illetve 10 éven keresztül elnökként és elnökségi tagként tevékenykedett az NBRPA-ban, a visszavonult NBA-játékosok szervezetében. Idősebb korában is remek fizikai formában volt, már a 80-as évek óta terep-kerékpározással tartotta fitten magát, kifejezetten nagy túrákat tett Utah államban - sajnos tavaly május 28-án éppen biciklizés során vesztette életét egy balesetben, mindössze egy saroknyira az otthonától. Isten nyugosztalja!