Glen Rice karriercsúcsa és a Duncan-Crawford kabaré

54 évvel ezelőtt, 1965. április 15-én minden idők egyik leghíresebb PO-mozdulatával jutott a döntőbe a Boston Celtics. Red Auerbach csapata hatszoros címvédőként kezdte a szezont, Wilt Chamberlaint azonban idény közben a San Francisco Warriorstől a Philadelphia 76ershez cserélték, így már a keleti konferencia döntőjében összecsapott a két nagy rivális, Chamberlain és Bill Russell. A sorozat hét meccsig ment, a döntő ütközetre pedig ezen a napon került sor.

110-107-es bostoni vezetésnél Chamberlain zsákolt, majd Russell rontotta el a bedobást, így a Celtics palánkja alól jöhetett a 76ers pár másodperccel a vége előtt. A bedobás azonban a Phillynek sem sikerült John Havlicek ellopta a játékszert, Sam Jonesnak ütötte oda, ketten lepörgették a hátralévő időt, ezzel a Celtics megnyerte a találkozót 110-109 arányban, a sorozatot 4-3-ra, később pedig az újabb bajnoki címet. Chamberlainék két év múlva, 1967-ben vágtak vissza, akkor ők mentek túl a keleti döntőn, hogy aztán bajnoki címet nyerjenek, megtörve a Boston 8 éves uralkodását.

1991-ben és 1992-ben is érdekes nap volt április 15-e, mindkét nap ugyanis változás történt egy-egy örökranglistán. Előbb Magic Johnson osztott ki 19 gólpasszt a Dallas Mavericks ellen, hogy átvegye a vezetést Oscar Robertsontól a liga gólpasszlistáján, 1992-ben pedig Maurice Cheeks szerzett 4 labdát a New York Knicks ellen, hogy az NBA/ABA összevont listán az első helyre kerüljön a labdalopásokat tekintve, Julius Ervinget megelőzve. A két dologban egy közös van: John Stockton lett mindkét rekorder "végzete", mindkét listán ő áll már az első pozícióban azóta.

24 esztendővel ezelőtt, 1995. április 15-én a Miami Heat az Orlando Magicet fogadta. A két floridai alakulat közül ebben az időszakban egyértelműen jobb volt a Magic, ennek a szezonnak a rájátszásában döntőt is játszott az Orlando a Houston Rockets-cel, míg a Miami be sem jutott a PO-ba, ez az este azonban a Heaté volt, nem kis mértékben Glen Rice-nak köszönhetően. A vajkezű kosaras 56 pontos karriercsúcsot dobott, amely akkor franchise-rekordnak is számított - ezt azóta már LeBron James tartja 61-gyel. Rice félelmetesen hatékony volt, 20/27-tel célzott mezőnyből, 7/8-cal a triplavonal mögül és 9/10-zel a büntetővonalról, csapata pedig végül 123-116-ra diadalmaskodott.

A fiatalabbak azonban sokkal jobban emlékezhetnek 12 évvel ezelőttre, amikor a San Antonio Spurs a Dallas Mavericksszel találkozott. A két gárda alapvetően óriási rivális, ebben az időszakban pedig pláne azok voltak, hiszen a Spurs lett később ennek az idénynek a bajnoka, a Mavs az előző szezonban a döntőben bukott el a Heat ellen, ezt az alapszakaszt pedig megnyerte, Joey Crawford azonban ellopta a show-t: minden idők (egyik) legnevetségesebb ítéletével kiállította a padon nevetgélő Tim Duncant. A Spurs legendája előbb valószínűleg odaszólt valamit a játékvezetőnek egy technikaiért, majd kinevette Crawfordot egy későbbi ítéletnél, megkapta második technikaiját, ezért kellett távoznia még a kispadról is. A meccset végül 91-86-ra nyerte a Dallas úgy, hogy vesztett helyzetből fordított a végén.

Duncant 25.000 dollárra büntette a liga, Crawford azonban nem vezethetett meccset az alapszakasz hátralévő részében, illetve a rájátszásban sem.

Végül pedig egy 9 évvel ezelőtti esemény: 2010. április 15-én lett Kevin Durant minden idők legfiatalabb pontkirálya 30.1-es átlagával, 21 évesen és 198 naposan - mint ismert, a következő négy szezonból háromszor szintén ő végzett az élen, csak Carmelo Anthony tudta megverni 2012/13-ban. 2014-ben nyerte utolsó pontkirályi címét, azóta viszont kétszeres bajnoks és kétszeres döntő MVP az oaklandi gárdával. Jobbulást neki!