Michael Jordan első visszatérése és a Lakers PO-rekordja

Az 1993-as bajnoki címet követően Michael Jordan visszavonult a kosárlabdázástól, ám alig több mint másfél idény után visszatért. 28 esztendővel ezelőtt, 1995. március 19-én lépett újra pályára minden idők legnagyobbja - mindezt egy nappal korábban a médiatörténelem legrövidebb, de talán legtökéletesebb  sajtónyilatkozatával, az "I'm back"-kel jelentette be.

A Chicago Bulls hosszabbítás után 103-96-ra kikapott az Indiana Pacers otthonában, Jordan pedig finoman szólva is rozsdás volt még, hiszen 19 pontját gyenge hatékonysággal hozta (7/28 mezőny, 0/4 tripla, 5/6 büntető), de 3 eladott labda mellett volt 6-6 gólpassza és pattanója, valamint 3 szerzett labdája is - egyébként pedig a legtöbben annak is örültek, hogy újra láthatják.

Érdekesség, hogy 45-ösben lépett pályára Jordan, ez sem sokszor fordult elő a 23-as mezszámot örökre legendássá tévő ikonnal.

 

"His airness" három évvel korábban, 1992. március 19-én még a Washington Bullets együttesét szomorította. A Bulls 106-100 arányban győzött idegenben, Jordan pedig 51 pontig (19/30 mezőny, 1/1 tripla, 12/15 büntető) és 11 pattanóig jutott 3 gólpassz, 1-1 szerzett labda és blokk, valamint eladott játékszer nélkül.

 

Három hatalmas verés is tartozik március 19-hez. 1977-ben ezen a napon a Golden State Warriors az Indiana Pacersszel játszott és győzött végül 150-91-re - ez az 59 pont ma is a 10 legnagyobb különbség között található egy NBA mérkőzésen. Öt évvel korábban viszont a Warriors volt a szenvedő fél: a későbbi bajnok Los Angeles Lakers 162-99-re verte a Golden State-et, ez a 63 pont pedig a liga történetének ötödik legegyoldalúbb ütközetét takarja. Akkoriban ez volt a csúcs, és majdnem 19 esztendő kellett ahhoz, hogy megdőljön a rekord - 1991. december 17-én a Cleveland 68 ponttal verte a Miamit.

Egy máig fennálló rekord így is tartozik a Lakershez. 1956. március 19-én az akkor még Minneapolisban székelő gárda 133-75-re verte a St.Louis Hawks együttesét - az 58 pontos különbség még most is csúcsnak számít a PO-ban, miután a 2008/09-es rájátszás első körében a Denver Nuggets 121-63-ra győzött a New Orleans Hornets ellen, így "csak" beállította a rekordot.

Érdekesség, hogy a nyolccsapatos NBA-ben milyen módon találkozott a két együttes. George Mikan már utolsó évében járt, egy évnyi visszavonulás után tért vissza, és nem volt olyan olyan meghatározó, mint az ezt megelőző években - Slater Martin, Clyde Lovelette és Vern Mikkelsen voltak a Minneapolis vezérei. Ettől függetlenül a Lakers megnyerte a Hawks elleni, második helyről döntő tie-breakert, miután mindkét csapat 33-39-cel zárta az alapszakaszt nyugat második és harmadik pozíciójában, és el kellett dönteni, hogy ki kezdje pályaelőnyből az első kört.

A két klub tehát az első fordulóban újfent egymásnak feszült, hiszen akkor még a divízió második és harmadik helyezettje játszotta egymással szemben az első kanyart. A Lakers a megnyert tie-breaker miatt pályaelőnyből indulhatott: az első meccsen kikapott St.Louisban, majd a második volt ez az 58 pontos különbségű mérkőzés. A harmadik meccset ilyen előzmények után, hazai közönsége előtt tudta elbukni a Lakers 116-115-re a legendás, első évében járó, a harmadik összecsapáson 41 pontot szóró Bob Pettit és a Hawks ellen.

 

Két kiemelkedő momentum köthető még a mai dátumhoz. A Rochester Royals 73 évvel ezelőtt, 1950. március 19-én 97-66-ra verte a Baltimore Bullets gárdáját, így zsinórban 15. győzelmét aratva zárta le a 1949/50-es szezont. Ez a csúcs négy évvel ezelőttig állt - a Philadelphia Sixers sorozatban 16 sikerrel zárta a 2017/18-as idényt.

1969. március 19-én az azévi lottery-t tartották meg. Az akkori commish, Walter Kennedy feldobott egy pénzérmét, a Phoenix Suns fiatal GM-je (és később tulajdonosa), Jerry Colangelo választhatott, és fejet választott. Colangelo később négyszer lett az Év Vezetője az NBA-ben, de ez a húzás nem jött össze: az érme írás lett, így a Milwaukee Bucks választhatta ki az 1/1-gyel Lew Alcindort, azaz a későbbi Kareem Abdul-Jabbart.