Stockton és Stern uralkodása, az ABA kezdete és a Gasol-csere

13 évvel ezelőtt ütötte nyélbe a Los Angeles Lakers és a Memphis Grizzlies azt a cserét, ami annak idején óriási hullámokat keltett, utólag tekintve viszont win-win szituáció volt mindkét gárda számára.

A 2001-ben 3. helyen draftolt Pau Gasol 2002-ben elnyerte az Év Újonca Díjat, 2006-ban meghívták az All-Star Gálára, a Grizzlies pedig 2004 és 2006 között zsinórban háromszor jutott be a playoffba. Gasol azonban lábtörést szedett össze a 2006-os világbajnoki elődöntőben, amire ráment a 2006-07-es szezon első fele, ezt követően a Grizzliesnek esélye sem volt a rájátszásra. 2007 nyarán új GM, Chris Wallace érkezett, aki azt a feladatot kapta, hogy kezdje meg a rebuildet - mivel Gasollal nem hogy párharcot, meccset sem nyertek a rájátszásban, így az ő ideje is kitelt a csapatnál. 

A Grizzlies végül a Los Angeles Lakers ajánlatát fogadta el, akik parádés formában kezdték a 2007-08-as évadot - Kobe Bryant nem véletlenül kapta meg a szezon végén az MVP-díjat. Ugyanakkor nem sokkal a csere előtt a kiváló formát mutató center, Andrew Bynum térdszalag-szakadást szenvedett (saját csapattársa, Lamar Odom lábára esett rá nagyon szerencsétlenül), így a Lakersnek óriási szüksége volt egy képzett magasemberre. Végül 2008. február 1-én Pau Gasolért és egy másodikkörös pickért a Lakers Kwame Brownt, Javaris Crittentont, Aaron McKie-t, Marc Gasol játékjogát, illetve egy 2008-as és 2010-es elsőkörös picket adta a Memphisnek. Olyan hírek keringtek, hogy Wallace-t az akkori tulajdonos, Michael Heisley ösztökélte, hogy szabaduljon meg Pau Gasol szerződésétől, mert így könnyebben tudta volna értékesíteni a klubot, akadt néhány kósza összeesküvés-elmélet arról, hogy a liga megtolta a Lakerst, Gregg Popovich szerint pedig fel kellett volna állítani egy ellenőrző bizottságot, hogy ilyen nonszensz cserék ne menjenek végbe.

Az azóta eltelt bő évtized cseréit, folyamatait vizsgálva ez a csere egy szokványos rebuild első lépésének tekinthető, hiszen egy senki földjén lévő nyugati középcsapat az akkor már 28. életévében járó, súlyos sérülésen átesett húzóemberét passzolta el lejárókért, játékjogokért-draftjogokért. Chris Wallace később elmondta, hogy azért fogadta el a Lakers ajánlatát, mert bár "körbekilincselt" a ligában, egyszerűen senki más nem adott volna ennyit sem Gasolért - Kwame Brown volt a legnagyobb lejáró, ők pedig nem akartak tovább várni a rebuilddel. A GM arra is rávilágított, hogy a negatív véleményeket megfogalmazók egyáltalán nem vették figyelembe, hogy a cserében megszerzett Marc Gasol akkor már úton volt az ACB MVP-díja felé, óriási fejlődött a 2007-es draftja óta és 2008-ban lottery-ben kelt volna el. 

A cserét követően a Lakers azonnal döntőbe jutott, majd a következő két évben bajnoki címet is szerzett Gasol nagyon hathatós segítségével Kobe utolsó prime éveire fordulva. A Grizzlies 2008 júniusában ledraftolta Mike Conley Jr-t., nyáron szerződtette Marc Gasolt, és a fiatal Rudy Gay-jel kiegészülve rögtön elkezdhették a rebuildet, ami gyorsan le is zajlott: három év múlva már a playoffban vitézkedtek, öt év múlva pedig főcsoportdöntőt játszott a várost lázba hozó Grit'n'Grind, miközben Marc Gasol megkapta az Év Védőjének járó díjat. 

54 évvel ezelőtt, 1967. február 1-jén alakult az ABA, amely végül 10. évfordulóját nem élhette meg, hiszen az 1975/76-os idényt követően anyagi okok miatt megszűnt - pontosabban fogalmazva beleolvadt az NBA-be. Négy egykori ABA-s franchise érkezett az NBA-be 1976 nyarán: a Denver Nuggets, az Indiana Pacers, a New York Nets, illetve a San Antonio Spurs - közülük csak utóbbi tudott bajnoki címet szerezni az "új" bajnokságban, igaz, a Spurs egyből dinasztiát épített fel az elmúlt 20 év során.

Egy ötödik franchise, a Kentucky Colonels tulajdonosa, a KFC-ből meggazdagodó John Y. Brown (később Kentucky kormányzója) Jr. 3.3 millió dolláros fájdalomdíjat kapott, aminek jó részéből nem sokkal később megvette a Buffalo Bravest (ma Los Angeles Clippers), míg a Spirits of St. Louis tulajdonosai, a Silna-testvérek ahhoz a feltételhez kötötték a gárda megszüntetését, hogy az örökkévalóságig megkapják a négy, NBA-be átkerülő gárda televíziós jogdíjainak 1/7-1/7-ed részét, amely akkor még nem volt ilyen jelentős összeg. Ennek köszönhetően 2014-ig több száz millió dollár ütötte a markukat, ekkor vásárolta ki őket ebből a szerződésükből a liga és kötöttek ki egy jóval kisebb jutalékot egy új megállapodásban. Ebben a szerződés végét is meghatározták: az "örökkévalóság" helyett akkor ér véget a kontraktus, amint eléri az összes kifizetés az 500 millió dollárt. 

Érdekesség, hogy a 9 éves történelem alatt mindössze egyetlen csapat, a Pacers volt az, amely sem várost, sem nevet nem váltott - ez jól mutatja az ABA egykori problémáit. Az Indiana volt a legsikeresebb franchise is 3 végső győzelemmel és még 2 elbukott döntővel, ők a finálék több mint felén képviseltették magukat - egynél többször csak ők nyertek, és rajtuk kívül döntőben is csak a New York Nets (1 nyert, 1 elvesztett) és a Kentucky Colonels (1 nyert, 2 elvesztett) volt egynél többször.

Olyan nagyságok játszottak az ABA-ben, mint Julius Erving, Rick Barry, Connie Hawkins, George McGinnis, David Thompson, Spencer Haywood, George Gervin, Maurice Lucas, Moses Malone, Bobby Jones, az NBA-ben edzőként és játékosként is a csúcsra érő Billy Cunningham vagy Artis Gilmore.

 

17 esztendővel később, 1984. február 1-jén lépett hivatalába a liga előző komisszárja, David Stern. Messze neki volt a legnagyobb befolyása a jelenlegi ligára a commish-ok közül, hiszen magasan ő volt a leghosszabb ideig hivatalban. Már 1978 óta az NBA-nél dolgozott - két évig mint tanácsadó, utána pedig mint elnök -, és hat év után került be a vezetői székbe. 7-tel több franchise lett "uralkodása" alatt, emellett 6 költözést is lebonyolított, a liga bevételei egy másik dimenzióba kerültek - még ha ebben a média fejlődése és az internet térnyerése nagyban segítette is -, ő vezette be a drafton a minimum korhatárt, a lottery rendszert, regnálása alatt indult el a D-Liga, valamint az NBA Cares és a Basketball Without Borders jótékonysági programok is. Pontosan hét éve, 2014. február 1-jén adta át a stafétabotot Adam Silvernek 30 éves regnálását követően.

 

Stern kinevezésének napján Bernard King olyan dolgot tett, amire azelőtt Wilt Chamberlain óta senki nem volt képes: egymás utáni napokon lejátszott meccseken egyenként legalább 50 pontot szerzett. A New York Knicks történetének egyik legjobb játékosa január 31-én még a San Antonio Spurst szomorította 50 pontjával (20/30 mezőny, 10/13 büntető), február 1-jén pedig a Dallas Mavericksnek hintett ugyanennyit (20/28 mezőny, 10/13 büntető). Több mint 20 évet kellett arra várni, hogy ez megint sikerüljön valakinek - Kobe Bryant 2007. március 22-én 60, március 23-án pedig 50 pontot szórt.

Érdekesség, hogy egy évvel ezelőtt Damian Lillardnek majdnem összejött ugyanez a bravúr, a Portland klasszisa 2020. január 31-én 48 pontot termelt a Lakers elleni győztes meccsen, majd február 1-én a Jazz elleni, szintén győztes meccsen 51 pontig jutott. 

 

1995. február elseje John Stockton számára marad örökké emlékezetes, miután a Utah Jazz legendája ezen a napon előzte meg Magic Johnsont a gólpasszlista első helyén. Stockton a Denver Nuggets elleni, 129-88-ra megnyert találkozón 12 pontig (4/6 mezőny, 4/5 büntető) és 16 asszisztig jutott. Ezzel lépte túl Magic 9921-es rekordját, majd meg sem állt 15806-ig - természetesen jelenleg is ez a fennálló csúcs.

Végül pedig egy évvel későbbre ugorhatunk, 1996. február 1-jére, amikor is a Chicago Bulls a Sacramento Kingsszel játszott, és győzött is 105-85-re. A Bulls ezzel 40-3-as mutatót tudhatott magáének - ez a legjobb kezdés a mai napig, ha az első 43 meccset vesszük figyelembe. Az 1971/72-es Los Angeles Lakers 39-3-mal nyitott, mielőtt kikaptak volna a 43. meccsükön, ezt múlta felül a Bulls. Még egy meccset nyertek ezután, pont a Lakerst verték sorozatban 18. győzelmükért, mielőtt kikaptak volna a Denvertől - és aztán a Phoenixtől is. Ez a Bulls ebben az idényben legendává vált, hiszen 72-10-zel a 2015/16-os szezonig bezárólag a legjobb alapszakaszt futották, és a liga történetének legjobb csapataként emlegetik őket - a 2015/16-os Golden State 73-9-cel az alapszakaszcsúcsot megdöntötte, de a végén nem lett bajnok.