A 2013-as szabadügynökök - Kiscsatárok

Öt napja kezdtük el a 2013-as szabadügynököket megvizsgáló sorozatunkat, amelynek most a harmadik részéhez érkeztünk. Az irányítókon és a dobóhátvédeken már túl vagyunk, most a sorban következő poszt képviselői, a kiscsatárok kerülnek tüzetesebb átvizsgálásra. Elöljáróban annyit, hogy az SG-k mellett ezen a poszton sem lesz túl nagy választék, a másik három poszthoz képest kifejezetten gyengének mondható a felhozatal, de még talán kettes poszton is több olyan név volt, akik meghatározó szerepet játszhatnak új vagy régi-új csapatukban.


Andre Iguodala (Denver Nuggets, ETO)

Az egyetlen olyan ember idén az SF-ek között, aki meccseket befolyásoló hatással lehet bármelyik együttes játékára, és ő sem éppen a legjobb szezonból jön. Sokoldalú játéka a statisztikák alapján megmaradt, hiszen 1.7 labdalopása idén is volt, 5 gólpassz és pattanó fölött hozott meccsenként, de három szezon óta nem nagyon tud kilépni ebből a 13-14 pont körüli átlagból, felállt védelem ellen pedig még mindig nem lehet rábízni fontosabb feladatokat hosszabb távra, valószínűleg ez már nem is fog változni. Külső dobása az előző, 39.4%-os évadát követően megint visszaesett, csak 31.7%-kal dobta a triplákat és TS%-a is visszaesett 52%-ra, karrierje leggyengébb mutatója ez.

Várható fizetés: évi 10 millió dollár - maximum fizetés

Érdekes csapatok: Nuggets, Cavaliers, Hawks, Pistons, Pelicans, Kings

Hatalmas kereslet lehet még mindig Iguodala iránt, hiába 29 és fél éves már - kora miatt igencsak meggondolandó, hogy ki milyen hosszú szerződést akar elé tenni, mert játékstílusa miatt egyik napról a másikra elindulhat nála a meredek hanyatlás 30 fölött majd. Az mindenképpen mellette szól, hogy egyértelműen két posztos játékos. Évekig kiscsatárként volt a liga legjobb védője, idén pedig kettesként is helyt állt. Gyakorlatilag az összes capspace-szel rendelkező együttessel össze lehet boronálni, kivéve azokkal, akik nagyon alulról próbálják meg elkezdeni az újjáépülést.

A Denver tulajdonosa, Josh Kroenke már lenyilatkozta, hogy nem azért vitte a csapathoz , hogy utána elengedje, úgyhogy biztosan megpróbálnak majd olyan kontraktust Iguodala orra alá tolni, ami neki is megfelel. A Cavaliersnél nem az első számú célpont, mert valószínűleg az olcsóbb, de védekezésben ugyanezt a szintet képviselő Tony Allent próbálják meg leigazolni, ha viszont Allen nem jönne össze, akkor jobban a zsebébe nyúlhat Dan Gilbert, mert Iguodala lesz a második számú kiszemelt. A Hawksnál ha nem jön össze Chris Paul és Dwight Howard, akkor az új csapatot köré is felépíthetik - valószínűleg az Atlanta nem teljesen a nulláról, és nem is zöldfülűekkel próbálkozik majd meg újjáépülni.

A Pistonsnál nagyon nagy szükség lenne egy jó kinti védőre is, mert a csapatban ilyen játékos nincs, így túl nagy teher hárul a magasemberekre. A Pelicansnél nagyon illene Gordon és Rivers mellé is, amennyiben bármelyikük is marad az együttesnél, Monty Williams pedig valószínűleg ölni tudna azért, ha egy ilyen periméter-védője lenne. A Kingsnél is hasonló a helyzet, náluk szépen el kell kezdeni támadásban nem túl önző, de egyébként a csapatért és védekezésben mindent megtevő kosarasokat összegyűjteni, Iguodalával el is lehet kezdeni a sort, amennyiben rövidtávon is rájátszást szeretnének.


Kyle Korver (Atlanta Hawks, UFA)

Sok mindent elmond a lehetőségekről, hogy őt már ilyen elöl lehet említeni, még akkor is, ha kitűnő szezonon van túl a Chicagóból Atlantába cserélt triplagép. Egy valamihez ért, ahhoz viszont nagyon: idén is egészen elképesztő, 45.7%-kal szórta a hármasokat, leginkább ennek köszönhetően TS%-a is olyan magasságokba ért, ahol nagyon kevesen járnak, 63.7%-ot produkált - igaz, ezzel az adattal csínján kell bánni, hiszen ő nem saját magának csinálja meg a helyzeteket, soha nem lesz és nem is volt egy csapat első vagy akár második számú pontszerzője, soha nem fordult rá akkora figyelem, mint egy franchise-playerre, de ezektől függetlenül abszolút a ligaelit az, amit ő kintről tud.

Várható fizetés: évi 4-7 millió dollár

Érdekes csapatok: Hawks, Pistons, Bucks, Jazz, Timberwolves, Sixers

Ugyanazokat a csapatokat lehet felsorolni, akiket a dobóhátvédeknél említett Redicknél is - gyakorlatilag ahova kell egy elit kinti tüzér, és lesz MLE környéki vagy annál komolyabb elkölthető összeg, az bepróbálkozhat nála. Annyi előnye van, hogy kettes és hármas poszton is bevethető, abszolút swingman. 32 esztendős elmúlt, ami esetében mondjuk nem akkora probléma, mint lesz majd Iguodalánál például, az ő stílusában ugyanis még simán benne van 3-4 jó év, ezt a hármasdobálást tarthatja bőven most megkötendő szerződése végéig.


Francisco Garcia (Houston Rockets, TO -> UFA)

Évek óta először láthattuk Garciát normálisan játszani, miután Sacramentóból Houstonba került - a fiatal texasi együttesben nagyon hasznosan játszott a veterán kosaras, valószínűleg ezzel a produktummal jócskán növelte az iránta érdeklődő csapatok számát. Karrierje csúcspontján hozott olyan dobóátlagokat, amilyeneket a Rocketsben - igaz, csak 18 alapszakaszmeccsen játszott -, az utóbbi két Kingsnél töltött évadához képest pedig kifejezetten újjászületett.

Várható fizetés: vet.min - MLE

Érdekes csapatok: Bulls, Rockets, Pacers, Nets, Blazers, Thunder, Timberwolves

Nagyon sok csapat számára lehet érdekes Garcia, főleg mivel valószínűleg nem fog sokba kerülni szolgálatainak megszerzése. A Rockets bevallottan szeretné visszavinni, ha lesz rá lehetősége, de konkurenciájuk biztosan lesz - kérdés, ki mennyit áldozna a játékosra. A Thundernél nem tudni, mit terveznek Kevin Martinnal, és hogy hogyan fejlődik Jeremy Lamb, de Garcia SG poszton egy biztosíték lehetne Lamb esetleges besülésére, Kevin Durantnek pedig végre lenne cseréje is.

A Blazersnél hasonló szerepet tölthetne be, mint most a Rocketsnél, a padról kettes-hármas csereként a fiatal együttesnek stabilitást adna, náluk egyébként is nagyon kellene egy ilyen veterán "vezér", mint Garcia, aki a padról megbízható produktumot tud letenni a parkettre. A Timberwolves kinti dobókat keres, márpedig Garcia erre a feladatra használható, elfogadja a csere szerepkörét is és olcsó is.

A Bullsnál valószínűleg nagytakarítás lesz, jó esély van rá, hogy Jimmy Butler és Luol Deng is kezdő legyen jövőre, mindkét játékos cseréjét meg tudná oldani Garcia egy személyben. A Netsnél talán fontosabb feladat jelenleg egy csereirányító megszerzése, de Marshon Brooks egyelőre nem tud pályára kerülni, kiscsatár poszton pedig rájuk fér az erősítés, főleg ha nem kell túl sokat költeni hozzá. A Pacers padját újra kell gondolnia Frank Vogeléknek. Sem Sam Young, sem Gerald Green nem vált be idén, Garcia náluk sokkal többet segíthetne támadásban, utóbbinál védekezésben is egészen biztosan.


Matt Barnes (Los Angeles Clippers, UFA)

Az egyik, ha nem a legjobb energy-guy kiscsatár az idei kínálatból. Tehetsége nincs olyan nagyon sok a játékhoz, de azt folyamatos lelkesedéssel pótolja, gyakorlatilag csak ennek köszönheti azt, hogy még egyáltalán a ligában van, de idén többször is kitűnő teljesítményt nyújtott a Los Angeles Clippersnél. Úgy 56.6%-os a TS-e, hogy az átlagos szintet is éppcsak súrolja tripladobása, idén 34.2% volt. Egészen jól pattanózik, úgyhogy akinek egy ilyen, minden este 1000 fokon égő, néha az egészséges "mindent bele" határt is átlépő hármas kell a következő 1-2 évben, az valószínűleg költeni fog Barnesra.

Várható fizetés: vet.min - MLE

Érdekes csapatok: Clippers, Thunder, Pacers, Spurs

Bajnokesélyeseknek van a legtöbb értelme Barnesra hajtani, mivel már 33 éves a kosaras, így nagyon rebuildben lévő csapatoknak már a padra sincs túl sok értelme odavinni. A Thunderben Durant cseréje lehetne, talán még jobb opció is, mint Garcia, hiszen ő biztosan nem zavarná Lamb fejlődését, ellenben végre olyas valaki érkezhetne Durant mögé - small-ball esetén pedig akár mellé is -, aki ténylegesen hasznot is hajt az együttesnek, mind védekezésben mind támadásban.

A Pacerst is kifejtettük már az előbb, Sam Young még csak-csak rendben van ihletettebb napjain, de Gerald Green használhatatlan, nekik ráadásul a profiljukba abszolút bele is illik Barnes, ugyanazt a kemény, pokróc stílust hozza, ami pár Indiana-játékosra, és alapvetően a Pacers játékára is illik.

A Clippers szeretné megtartani, ez szinte teljesen egyértelmű, hiszen az egyik olyan emberük volt, aki a szezon teljes egészében képes volt teljesíteni. A Spursnél pedig Kawhi Leonard mögé lenne tökéletes, hiszen a fiatal SF-nek jelenleg nincs igazi cseréje a csapatban. Valószínűleg még kerete is lesz a Spursnek leigazolni őt Manu Ginobili és Tiago Splitter megtartása után is, náluk 1-2 évre akár a sima MLE teljes egészét is megkaphatja Barnes, ez például a Thundernél nem lesz adott.


Dorell Wright (Philadelphia Sixers, UFA)

Közepes és nagycsapatok is rizikózhatnak egyet Wrighttal. Két évvel ezelőtt a Warriorsnél hatalmas szezont futott, de azóta látszólag nem találja magát, idén 23 percet sem töltött átlagosan a parketten, ami hatalmas zuhanás, tekintve hogy a Golden State-nél még 38 fölött átlagolt 2010-2011-ben. Meglepő ez, mert a játék egyetlen elemében sem csökken a hatékonysága, 36 percre vetített átlagai szinte teljes egészében megegyeznek azzal, amit Oaklandben produkált, egyedül mezőnyszázaléka kezd vállalhatatlan lenni, idén nem érte el a 40%-ot, de kitűnő büntetőzése és még mindig jó triplamutatója miatt egészen jó TS%-kal dolgozik, és karrierje legjobb PER-jét tudhatja maga mögött.

Várható fizetés: évi 4-6 millió dollár

Érdekes csapatok: Cavaliers, Pistons, Pelicans, Spurs, Jazz

Több csapatnak kifejezetten ideális fit Wright, hiszen nemcsak kintről dolgozik jó hatékonysággal, de egészen jó védő is. A Cavaliersben simán lehet kezdő, akár hosszabb távon is, hiszen a Cavs egy védekező kettes mellé egy tripladobó hármast akar, Wright pedig nemcsak, hogy jó korban van - 27 és fél éves -, de azonnal be is vethető. A Pistonsnál vannak elegen kiscsatár poszton, de Jonas Jerebkót inkább négyesként használják majd valószínűleg, Kyle Singlernél pedig jobb játékos Wright. Nem az első számú kiszemelt, az biztos, mert vannak olyan posztok, amiket jobban meg kell erősíteni, de bőven elférne a Detroit kezdőjébe is.

A Pelicansnél szintén lehet vele tervezni rövidebb is hosszabb távra is, itt egyértelműen jó fit mind Davisék mellé arra, hogy kihúzza a védőit, amennyire csak lehet, mind Gordonék mellé, mivel nem túl nagy a labdaigénye. A Jazznél ugyanezt a funkciót láthatná el, akár a padról Gordon Hayward mögött, akár a kezdőből Hayward mellett. A Spurs az egyetlen a felsoroltak közül, ahol egyértelműen csereként számítanának rá, de ahogy ezt már írtuk, San Antonióban valószínűleg lesz egy teljes MLE arra, hogy szerezzenek valakit Leonard mögé, erre a szerepre tökéletes lenne az amúgy nem is buta gyerek, nem is balhés, és látszólag a San Antonio által játszott kosárlabdára teljesen alkalmas Wright.


Mike Dunleavy (Milwaukee Bucks, UFA)

Milwaukee-ban kifejezetten megbízható teljesítményt nyújtott Dunleavy. Bár számai már messze vannak az Indianában elértektől, de sérülését követően nagyon szépen össze tudta szedni magát. Nem is játszott keveset, és hasznos is volt az együttes számára - főleg az elmúlt szezon első fele sikerült neki kitűnően, elképesztően jól dobott akkor, azóta azért visszatért a földre, de így is 42.8%-kal értékesítette a hármasokat, TS%-a pedig 60 és 58%-ot súrolta az előző két esztendőben. Intelligens kosaras, és egészen meglepő, de post-up védőként is megállja a helyét - sokkal inkább már, mint a periméteren.

Várható fizetés: bi-annual - MLE

Érdekes csapatok: Bulls, Pacers, Timberwolves, Thunder, Blazers, Spurs

Komoly érdeklődés lehet Dunleavy iránt, attól függően, hogy mennyi lesz a fizetése. Amennyiben 2-3 millió dollár körül megáll, akkor nagyon sokat bejelentkezhetnek érte. A Bullsba Deng cseréjének tökéletes lehet, ráadásul a Chicago jó kinti dobókat szeretne szerezni ezen a nyáron. A Timberwolvesnál ugyanez a helyzet.

A többiekről beszéltünk már: a Thundernél Durant, a Spursnél pedig Leonard cseréje lehetne, a Pacersnek és a Blazersnek pedig fel kell töltenie a padot ilyen produktív kosarasokkal. Amennyiben az 5 milliós MLE környékén fog keresni, úgy nagy valószínűséggel ebből a körből a Bulls és a Thunder kiesett, a Timberwolves pedig SG-re fog először költeni - ez utóbbi már nem lehet Dunleavy, ahhoz nagyon sokat lassult az évek során.


Martell Webster (Washington Wizards, UFA)

Karrierje egészen messze legjobb évén van túl Webster, akiről harmadik portlandi szezonját követően megint úgy tűnik, hogy akár még kosárlabdázó is lehet belőle. Egészen elképesztően jól dobott idén, 11.4 pontos átlagát 42.2%-os triplával, valamint majdnem 85%-os büntetővel érte el, és így 60% fölé emelkedett TS mutatója is - ahogy Korvernél, úgy itt is meg kell jegyezni, ő sem magának csinálja legtöbbször a helyzeteit, de Korvernél sokoldalúbb játékos támadásban, nem csak a hármasokra alapozza játékát. Védekezésben is egészen rendben volt, úgyhogy nem is véletlen, hogy bekerült a Wizards kezdőjébe - pedig erre aztán vajmi kevés esélye volt a szezon előtt. Szépen összeszedte magát, és ez busásan megtérülhet majd számára idén nyáron.

Várható fizetés: bi-annual - MLE

Érdekes csapatok: mindenki

Az egész piac kinyílhat Webster számára, hiszen 8 szezonnyi NBA-tapasztalata ellenére még csak 26 és fél éves, rebuild csapatoktól contenderig mindenki tudja használni, rövid és hosszú távon is jó befektetés lehet. Azonnal nyerni akaró társaságok a dobómutatói miatt vihetik padra kiegészítőnek, ráadásul olyannak, aki nem öregszik meg egy fél szezon alatt. Újjáépülő gárdákban pedig még bőven jó lehet akkor is, ha már megvan a megálmodott keret, hiszen elég fiatal ahhoz, hogy ott legyen még 3-4 év múlva is ezen a szinten. Nagy kérdés, hogy melyik alakulat vette be ezt a jobb szezonját, és ki gondolja úgy, hogy ez csak egy kicsúszott teljesítmény volt tőle.


James Johnson (Sacramento Kings, RFA)

Az SF-kínálat egyik legjobb védője lesz Johnson, aki adott esetben még UFA is lehet, ha a Kings úgy gondolja, hogy több sapka alatti helyre lesz szüksége - jelenleg 4 milliós QO-val tartják korlátozott státuszát. Valamit mutatnia is kell, hiszen egészen botrányos szezonon van túl támadásban, és nagyon úgy tűnik, hogy hiába került úgy ki az egyetemről, mint az egyik legkészebb kosaras, soha nem fog stabil teljesítményt nyújtani elöl. TS és triplaszázaléka kritikán aluli, de nemcsak kintről, hanem bentről és büntetőből is nagyon gyenge idényt zárt - karrierje két legjobb évében, Torontóban sem volt túl acélos egyik mutatója sem, de több kategóriával a jelenlegi fölött állt.

Várható fizetés: vet.min - évi 3 millió dollár

Érdekes csapatok: Cavaliers, Bobcats, Pelicans, Magic, Suns, Blazers, Kings, Jazz

Amennyiben a Kings nem vonja vissza QO-ját, szinte biztosan marad az együttesnél, mivel a 4 millió dollárt szinte biztosan nem kapja meg senkitől sem, hosszabb távon is maximum évi 3 milliót kaphat. Rebuild csapatok érdeklődését keltheti fel leginkább, mint hosszútávú projekt, aki azért már jelenben is használható bizonyos részfeladatokra - valószínűleg csak azok számára lesz érdekes, akiknél a maggal együtt fejlődhet még. A Blazers lóg ki leginkább a sorból, ők olcsó padjátékost keresnek, bármelyik posztra, ebbe pedig beleillik Johnson.


Al-Farouq Aminu (New Orleans Pelicans, TO -> UFA)

A Maynor-Henry sort folytatva van egy fiatal játékos itt is, akivel rizikózhat a liga gyakorlatilag teljes egésze. Dobása nincs és csak egyre rosszabb a helyzet ebből a szempontból - pozitívum, hogy már nem vagy alig próbálkozik hármassal. Ami zavaró lehet, hogy büntetőzése is egyre gyengébb, igaz, nem túl nagy mértékben, de minden évben esik vissza százaléka. Okosabban használja ki viszont a helyzeteit összességében, 47.5%-ra ugrott mezőnyből 41.1%-ról, ami hatalmas javulás, de így is csak annyit tudott elérni, hogy pályafutása során először érjen 50% fölé a TS mutatója. A játék egyetlen elemében kezdett rohamos fejlődésbe ligába kerülése óta, ez pedig a lepattanózás, idén alig több mint 27 perc alatt 7.7-es átlagot tudott felmutatni.

Várható fizetés: vet.min - MLE töredéke

Érdekes csapatok: mindenki

Bárki kockáztathat Aminuval, aki lát benne nagyon hosszú távon fantáziát. Bajnokesélyes csapatok egyértelműen nem számolhatnak vele még csak rotációemberként sem, de gyakorlatilag egy ingyen fiatallal több, ez mindenki számára csábító lehet. Újjáépülő együtteseknél már egyszerűbb megtalálni az indokot: 23 éves lesz jövőre, innen még azért van lehetősége fejlődni sok mindenben, bár az tény, hogy muszáj is lesz valamit letennie az asztalra, mert ha ezen a szinten ragad mondjuk a dobása, akkor ő valószínűleg nem sokáig marad már az NBA-ben.


És a többiek:

Paul Pierce (Boston Celtics, UFA(?)): A lista egyértelműen top2-es játékosa lenne, ha a minimálisnál több esély lenne rá, hogy kivásárolja őt Danny Ainge. Vannak ugyan ilyen pletykák is, de mivel szinte semmi nem szól amellett, hogy a Celtics ingyen váljon meg tőle, sokkal inkább esélyes, hogy elcserélik, ha mégis a rebuild mellett döntenének, így nem nagyon érdemes fejtegetni, hova is mehet. Ha mégis bekövetkezik a kisebb csoda, akkor valószínűleg olyan contender együttes padját erősítheti, ahova nagyon kell a pontszerzés, és kevéssé lényeges a védekezésének nem léte.

Alan Anderson (Toronto Raptors, UFA): A torontói glue-guy kitűnő teljesítményt nyújtott a szezon első felében, de utána nagyon visszaesett hatékonyságban és hasznosságban is. 40% alá esett mezőnyszázalékban is, és mindössze 33.3%-ot ért el triplából, többet vállalt már a végén, mint amennyit neki szabad lett volna. Jó esélye van szerződést kapni, de egy középkategóriás csapat padjánál előrébb valószínűleg most sem fogja majd vinni.

Chase Budinger (Minnesota Timberwolves, UFA): Kifejezetten becsapós szezont produkált Budinger. Egy sérülés miatt nem is játszott sokat, de az alapvetően jó kinti dobónak tartott kosaras, mindössze 32.1%-kal tüzelt a triplavonalon túlról, ez pedig nem a legjobb ajánlólevél egy szabadügynökség előtt. Valószínűleg a Timberwolves visszaigazolja majd, mert sérülése előtt kifejezetten jól játszott összességében, de a veterán minimumnál sokkal többet Rick Adelmanéknak sem fog megérni, még ha a tréner egyik nagy kedvence is.

Wesley Johnson (Phoenix Suns, UFA): Egészen botrányos NBA-karrier van eddig az egykori 1/4-es mögött, aki úgy jött ki az egyetemről, hogy egy kész játékos, ehelyett viszont az derült ki, hogy nagyjából semmit nem tud azon a szinten, ahogyan kellene - dobása nincs, minden hatékonysági mutatóban kritikán aluli és védekezése sem az az elit, ami el tudná fedni támadásbeli impotenciáját. Kaphat még szerződést valahol, de veterán minimumnál többet szinte biztosan senki nem költ majd rá, az se lenne meglepő, ha vele már nem nagyon találkoznánk az NBA-ben.

Stephen Jackson (UFA, UFA): A rájátszás előtt nem sokkal vásárolták ki a Spurstől, és ezzel gyakorlatilag ki is írta magát arról a listáról, ahonnan az értelmes GM-ek válogatnak. Játéktudása is jócskán megkopott már ahhoz képest, amit mondjuk még két évvel ezelőtt tudott, de ennél nagyobb gond, hogy az arca még mindig óriási - kiscsapat vezére nem akar lenni az eredménytelenség miatt, nagycsapat kiegészítőembere pedig a játéklehetőség miatt. Sok sikert kívánunk számára a csapattaláláshoz, de akitől Gregg Popovich úgy szabadul meg, ahogy tőle, annak komolyat kell térdelnie ahhoz, hogy bárhová is leszerződtessék még.

Corey Maggette (Detroit Pistons, UFA): Jacksonnal ellentétben neki legalább a stílusa vállalható, emészthető, vele gond nincs az öltözőben egyáltalán, jó csapattársnak tartják, viszont a pályán hosszú évek alatt is képtelen volt változtatni a játékán. A betöréseket erőlteti, ami miatt még mindig nagyon jól tud kiharcolni büntetőket - világ életében elit TS%-okkal dolgozott, idén már az sem -, de ezzel öli is a csapatjátékot rendesen, és kiimádkozni sem lehet a kezéből a labdát. Nem véletlen, hogy már csak mint szerződésre gondolnak rá egy ideje az NBA-ben. Kevés pénzért azért még próbálkozhat vele egy középkategóriás csapat, ha gondjuk van azzal, hogy kevésszer jutnak el a büntetővonalra, de az első vonalban valószínűleg szóba sem jön senkinél.

Omri Casspi (Cleveland Cavaliers RFA(?)): Nála abszolút benne van az, hogy nem látjuk már, csak valahol Európában. A játék egyetlen elemében sem jó, nem is atletikus, nem is védekezik jól, a külső dobása teljesen szétesett az első két szezonja után, egyre gyengébben dobja a büntetőket is, mezőnyszázaléka is benézett idén 40% alá, úgyhogy gyakorlatilag nem sok minden szól amellett, hogy valaki megpróbálkozzon még vele, 25 évesen olyan hatalmas fejlődési lehetőség már nincs is benne. Ha marad az NBA-ben, akkor gyakorlatilag szinte biztos, hogy veterán minimumért teszi majd.

Reggie Williams (Charlotte Bobcats, UFA): Hatalmas hiba volt aláírnia két éve a Bobcatshez. A Warriorsnél két teljesen jó szezont maga mögött tudó kosaras második Charlotte-i évében eltűnt a csapatot körülvevő kanálisban - a meccsek felén sem lépett pályára, és amiken megtette, azokon is csak átlag 9 percet töltött a parketten. Számai gyakorlatilag a nullára csökkentek, százalékai pedig jócskán visszaestek - például a Golden State-nél triplavetőként ismert kosaras 30.8, illetve 30.6%-os mutatóval zárt a Bobcatsnél töltött két évadjában a hármasvonalon túlról. Veterán minimumra esélyes lehet, ha valaki még emlékszik rá három évvel ezelőttről.

Mickael Pietrus (Toronto Raptors, UFA): A Raptors francia kiscsatárát már csak könyörületből írtuk be, az ő NBA pályafutásának valószínűleg vége, tekintve hogy három éve nem produkált semmit jóformán. Kintről sem az a játékos, aki Orlandóban riogatta még a népet, védekezése szinte teljesen eltűnt a folyamatos sérüléseinek következtében, úgyhogy két legfőbb fegyvere már nem áll rendelkezésére. Még a tapasztalata miatt kaphat egy-két megkeresést, de értelmes csapat vele már nem számol rövidtávon sem.

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus