Kiket cserélhetnek el a következő hónapokban az NBA-ben?

Ha egy csapat cserére szánja el magát, annak két oka lehet: vagy erősíteni akarja állományát, vagy gyengíteni azt. Más megközelítésnek nem is igen lenne értelme, hiszen csak azért nem csereberél egy GM, hogy elmondhassa magáról, hogy aktív volt a piacon – elvégre nem kosaraskártyákról van szó, hanem hús-vér emberekről. A San Antonio Spurs legendásan passzív a szezon közbeni cseréket illetően, de vannak együttesek, akiknek szinte lételeme az üzletelés – hirtelen a Houston Rockets ugrik be, Daryl Morey  folyamatosan keresi a lehetőséget, hogy jobbá tegye keretét. 
 
A „vevők” és az „eladók” köre jellemzően a következőképpen alakul: logikusan vevővé avanzsál az a csapat, amely úgy érzi, esélye lehet egy jobb helyezésre, netán a bajnoki címre is, ezért nem sajnál picket, veteránt vagy éppen fiatal játékost sem beáldozni a célért. Tavaly keleten láthattunk egy elég komoly fegyverkezési versenyt, amelynek keretében Marc Gasol Torontóba, Nikola Mirotic Milwaukee-ba, Tobias Harris pedig Philadelphiába került, és Gasol érkezése nélkül talán nem is lett volna bajnok a Raptors. 

Idén kicsit más, izgalmasabb a képlet, kiesett ugyanis az egyenletből a Warriors. Sok gárda vezetősége érezhette úgy az elmúlt években, hogy nincs komoly esélye labdába rúgni, amíg egyben van a Golden State brutális négyese. Ez a (szerintem sötét) felhő tovaszállt, hosszú idő után nyíltnak tekinthető a bajnoki címért való versenyfutás. Ez a jelenlegi topcsapatokat (Clippers, Bucks, Lakers, Rockets, Nuggets, Sixers, Celtics), valamint a kellemes meglepetéseket (Mavericks, Heat, Raptors, Pacers) egyértelműen a vevők közé emeli, és persze ott van a kissé alulteljesítő Jazz is, ők léptek elsőként idén. 

A túloldalon az „eladók”, vagyis a tankoló csapatok állnak - azok, akiknek már elúszott az idénye, vagy a következő hat hét során valamikor úgy dönt a GM, hogy csomagoljunk, ennyi volt erre az évadra. Már most is körvonalazódik, hogy a Knicks, a Pelicans és a Cavaliers (illetve jó eséllyel a Thunder, a Wizards és a Spurs is) szabadulni próbál veteránjaitól, hogy fiatalra, pickre váltsa őket, és nincs is ezzel semmi gond – mindenki nem nyerhet egy 30 csapatos ligában, viszont mindig van egy következő év.

Érdekes helyzetben vannak a jelenleg „bubble” csapatként kezelhető gárdák, vagyis azok, akik még nem látják / láthatják pontosan, merre is tovább. Kitart-e a Blazers javuló formája, vagy összeesnek Lillardék? A Wolves, a Suns és a Kings a rájátszásba vágyik – ha elszáll valamelyik, eladóvá válik, ha versenyben marad, vevő lesz. Keleten egyszerűbb a helyzet - a Hornets, a Magic, a Bulls és a Pistons megy az utolsó PO-helyért, az első hét nagyjából kőbe véshető, a Wizards - Cavs - Knicks - Hawks négyesfogat pedig új szlogent találhat ki a jövő évi bérletek árusításának felturbózására.

Papíron tehát elég egyszerű a képlet, vannak azonban olyan jelek, amik arra mutatnak, hogy olyan őrült játékosmozgás mégsem várható februárig. Egyrészt a 30-ból 29 csapatnak el van lőve a capspace-e, egyedül a Hawks van a sapka alatt, ők is csak 5 millió dollárral – ezzel tehát kiesik az a korábban bevált gyakorlat, hogy toxikus szerződést plusz picket vagy fiatalt ad egy csapat lejáróért, takarítva jövőbeli sapi alatti helyét. A 2016-os nyár eszement osztogatásában kitömött játékosok mára lejáróvá váltak (Nic Batum, Bismack Biyombo, Evan Turner, Chandler Parsons vagy éppen Allen Crabbe, hogy csak párat említsünk), és nem nagyon van már őket hova leselejtezni, jó eséllyel maradnak a helyükön. Nincs is miért elpasszolni őket, mivel a 2020-as szabadügynök-osztály nem hemzseg a nagy nevektől, hiába szabadulna fel tehát capspace mondjuk Parsons elpasszolásával, nagy nevet jövő nyáron nem lehet igazolni vele (2021 más tészta, ott Giannis is elérhető lesz). 

A legtöbb bajnokesélyesként számontartott gárdának ráadásul elég kicsi a mozgástere, nem nagyon tudnak mit ajánlani impact játékosokért cserébe – lehet mondani, hogy nagyjából mindenkinek azzal kell főznie, ami van. Az NBA azonban nem így működik, cserélhetetlennek hitt kontraktusok kipucolására is találnak módot leleményes GM-ek (hello, Chris!), így aztán mi is vesszük a fáradságot, és megnézzük, mely nagyobb nevek kerülhetnek másik csapathoz a szezon végéig. Szerződésekkel és egyéb részletekkel most nem nagyon fárasztanám az olvasót (csak ahol  muszáj), úgyis találnak módot rá az érintett csapatok, hogy tető alá hozzák az üzletet, ha szeretnék – ezúttal inkább csak magukra a „cserepiac-esélyes” spílerekre fókuszálunk. 

Andre Iguodala – Memphis Grizzlies

A Grizz többször is figyelmeztette az Iggyre ácsingózókat, hogy ne várják a sült galambot – magyarul nem tervezik kivásárolni az egykori döntő MVP-t csak azért, hogy aztán ingyen egy bajnokesélyesnél kössön ki. Főleg a két Los Angeles-i csapat, illetve a Dallas jöhetne szóba, mint lehetséges kérő, bár a Mavs felől jöttek olyan hírek, hogy nem igazán érdekli őket Iguodala. A Lakers nagyon tudná használni, hiszen egyrészt még mindig jó védő, másrészt a plusz playmaking nagyon kellene a gárdába – a Caruso – Danny Green – Caldwell-Pope – Avery Bradley hátvédsorban nincsenek elit játékszervezők, egyikük labdavezetése sem igazán alkalmas magas szintű védelembontásra. A Clippersben kellemes biztosíték lenne a Leonard – George duó mögé, néha esetleg mellé is – főleg védőoldalon lenne brutális trió ez. Dallasban is remekül passzolna a Doncic – Porzingis duóhoz a játéka, de amíg köti az ebet a karóhoz a Grizz vezetősége, nem nagyon van mit tenni – 17 milliós bért kéne összerakni édesítőkkel, hogy el lehessen imádkozni Iggyt a Maciktól.

 

Jrue Holiday - New Orleans Pelicans

Sok csapat tudná használni a mind támadásban, mind védekezésben potens Holiday-t, közülük talán a Miami Heat tűnik a legjobb fitnek. Van is mit adnia Pat Riley-éknak a kiváló hátvédért, hiszen akár Goran Dragic, akár Justise Winslow akár Dion Waiters is mozdítható, kisebb édesítőkkel, vagy fiatalokkal persze. Úgy tűnik, a kukában köt ki a Pellies szezonja, a jelek szerint Ziont még járni is újra meg kell tanítani.   

 

Kevin Love, Tristan Thompson – Cleveland Cavaliers

Papíron legalább két együttesbe jól illene Love, és mivel Clarkson elboltolásával egyértelmű irányt vett a Cavs, talán nem is kell sokat várni a cserére. Elsőként a Portland Trail Blazers jöhet szóba – egyrészt Oregonban nőtt fel az erőcsatár, másrészt nem is lenne ellenére, ha a Lillard – McCollum duó mellé kerülne, és a fit is egész jó lenne papíron. A négyes poszton harmatos Phoenix Suns jelentkezhet még be érte, az arizonaiak a Rubio – Baynes-féle vonallal azt mutatják, hogy elegük van a tankolásból, és a Saric - Kaminsky pároshoz képest nagy előrelépés lenne Love. Denverben sem nézne ki rosszul Jokiccsal (támadásban legalábbis), sötét lónak ott van még a „mindenkire veszélyes” Rockets, ahol kedvére dobálhatná a hármasokat – ezt sem zárhatjuk ki teljesen, még ha pénzügyileg nehéznek is tűnik az üzlet. Thompson másban tud hasznára lenni PO-csapatoknak: nyugaton a Lakers termetes lineup-jai ellen lehetne bedobni a darálóba, keleten pedig arra lehet jó, hogy az Embiidekkel és Giannisokkal ütközzön a festékben. 

 

D'Angelo Russell – Golden State Warriors

Még kész sem volt Russell új meze, a sajtó máris azt kezdte találgatni, mikor és hová lehet majd elpasszolni a KD-féle sign and trade keretében megszerzett hátvédet, annyira nem passzol a GSW játékrendszerébe. Tény, hogy egy egészséges Warriorsban nem sok helye lenne Curry és Thompson mellett, labda nélkül pedig nem éppen nevezhető hatékonynak, viszont a semminél mégis több, ezért a gárda megpróbálhatja értékre váltani. A Minnesota korábban is kereste már, szeretnének upgrade-elni egyes poszton, ezen felül viszont olyan borzalmasan nagy piacot nem vizionálok az egykori 1/2-esnek, főleg, hogy a GSW egy véleményes max szerződéssel tömte ki.

   

DeMar DeRozan – San Antonio Spurs

Csak a helyet foglalja a senki földjén lebegő, 12-18-as mérleggel nyugati kilencedik texasiak keretében a Raptorstól érkezett dobóhátvéd. Félreértés ne essék, lenne olyan szituáció, ahol hasznos lehet egy scorer mentalitású kettes, a Spursnél viszont nekem inkább úgy érződik, mintha a White – Murray – Walker – Forbes négyes elől feleslegesen „eszi” el a játékperceket. Csodás 20+ év volt, de a jelek szerint minden véget ér egyszer – minél hamarabb elpasszolják a veteránokat Gregg Popovich-ék, annál jobb. A Magic tudná talán a legjobban használni, még egy kis zajt is csaphatnának vele a keleti rájátszásban, oda lenne a legjobb fit szerintem. 

 

LaMarcus Aldridge – San Antonio Spurs

A másik veterán sarkantyús több gárdába is beférne. Ott van az őt korábban már környékező Suns, de ironikus módon a Blazersbe is jól jönne – más kérdés, hogy az oregoni hidat valószínűleg teljesen felégette maga mögött anno. Fiatal csapat már nem fog építkezni köré, arra viszont még jó lehet, hogy vele szintet lépjen egy gárda – Minny, esetleg? 

 

Chris Paul, Steven Adams, Danilo Gallinari – Oklahoma City Thunder

Bár jelenleg 15-15-ös mérlegével a hetedik helyen áll nyugaton az OKC, ez ne tévesszen meg senkit – jó eséllyel sem Paul, sem Aquaman, sem Gallo nem része a hosszú távú terveknek a Zombie Sonics-nál. Gallinari Aldridge-hoz és Love-hoz hasonlóan jó lehet a Portland – Phoenix-féle csapatokba, Adamset a Hawks nézegeti, a Paul – Heat szál viszont a jelek szerint elhalt. Ha nem lenne olyan brutális CP3 szerződése, mint amilyen, azt mondanám, egy Lakers hiányzó láncszeme lehetne – ez azonban nem fog bekövetkezni, mivel jövőre 41, utána pedig (játékosopcióval) 44 millió dollárt keres a játékmester, nincs csapat, aki ezt kivásárolná. 

 

A fél New York Knicks

Bobby Portis, Julius Randle, Elfrid Payton, Taj Gibson, Wayne Ellington, Reggie Bullock, valamint Marcus Morris is egészen biztosan mozdítható, ha megfelelő ajánlat érkezik értük. Payton kivételével a többi hasznos lehetne egy jobb csapatban, és mindig izgalmas, ha a Knicks cserél - vajon egyszer jól jönnek ki egy tranzakcióból? Barrett és Mitchell Robinson mellé kellenek az építőkockák, lesz munka bőven.

 

Andre Drummond, Blake Griffin, Reggie Jackson – Detroit Pistons

Mindhárom játékos óriási pénzt keres, az eredmények viszont nem jönnek, így a háttérben biztosan lázasan dolgozik a Pistons vezetősége, hogy valami értékre váltsa legalább egyiküket. Drummond a Tristan Thompson-féle bully-vonal képviselője, még jobb pattanózó, mint az ebben a szegmensben szintén elit kollégája – a festékben elnyomott csapatok biztosan megeresztenek egy-két hívást irányába. Jackson sosem volt olyan jó, mint amennyit adtak neki (idén még 18 milliót keres), de legalább lejáró, míg Griffin a harmadik évét tapossa ötéves, 173 millió dolláros kontraktusának – ehhez viszonyítva igen harmatos 15.8 pontos, 4.4 pattis átlaga, sérülés ide vagy oda. Jackson helyett egy jobb karmester máris sokat lendíthetne az autóvárosiakon, nem láttuk még annyit a Drummond - Griffin párost, hogy ilyen gyorsan ítélkezzünk fölöttük - annyi azonban biztos, hogy ezzel a kerettel nem sokra mennek Luke Kennard fejlődése ellenére sem. 

  

J.J. Redick – New Orleans Pelicans

Playoff-sorozata, amely egész pályafutása alatt, vagyis a 2006/07-es szezon óta végigkísérte a mesterlövész Redicket, most komoly veszélybe került az alulteljesítő Pelicansben. Ironikus módon éppen az a csapat tudná a legjobban használni, ahonnan eljött, vagyis a 76ers – persze sok más helyre is beférne a vajkezű dobóhátvéd, és a jelek szerint nem is mozdíthatatlan. 

 

DeMarre Carroll – San Antonio Spurs

A nagyon gyenge évet futó, lehetőséghez alig jutó 3-and-D kiscsatár simán vihető Texasból, ha valaki lát benne fantáziát – kiegészítő szerepkörben még mindig hasznos lehet egy jobb gárdában is. Rockets? 

 

Kris Dunn – Chicago Bulls

Bár pontátlaga visszaesett 7.1-re, továbbra sem tud triplázni, és nem is elit játékszervező, de védekezésben idén nem teljesít rosszul az egykori 1/5-ös Dunn. Még csak most fut ki az újoncszerződése, és egészen biztosan tartható is lesz aprópénzért, ha most valaki cserél érte, és új állomáshelyén beválik.

 

Robert Covington - Minnesota Timberwolves

"Most múlik pontosan" a Minny playoff-reménye, hála az éppen csak megszakadt 11 meccses vereségsorozatnak, és a hírek szerint szabadulnának is a tankönyvi 3-and-D spíler Covingtontól. Őt a Houston nagyon szeretné, így itt a "redickezés" esete állhat fenn - korábbi kenyéradója csábítaná vissza egykori játékosát. 

 

Aaron Gordon – Orlando Magic
Gordon Hayward – Boston Celtics
Ben Gord

A végére hagytam a „gordonkázást” - két eset, két tehetséges, de jelenleg talán nem a legjobb helyen lévő játékos. 

Aaron Gordon valahogy nem találja a helyét a Magicben, pedig a legoptimistább forgatókönyvek egy afféle Draymond-szerű, sokoldalú playmaker négyesként festették le. Ezt egyelőre nem sikerült összeraknia, a tavalyi, bizakodásra okot adó 3.7 gólpassza idén 3-ra esett vissza, 30% alatti triplázásával pedig légüres térben mozog – stretch négyesnek nem elég „stretchy”, playmakernek meg nem elég playmaki jó szervező. Túlzsúfoltsággal is küzd a posztján, 4-5-ben ugyanis a franchise player Nikola Vucevic mellett Mo Bamba, Al-Farouq Aminu, Jonathan Isaac és Khem Birch is szívja előle a levegőt, még ha Isaac-et sokszor hármasban is használják. Ezek összessége, valamint a tény, hogy idén nagyon nem megy neki a dobás (40% mezőnyből) talán arra ösztökélik a floridaiak vezetőségét, hogy új otthont találjanak tehetséges magasemberüknek. 

Hayward szintén „logjam”-mel küzd Bostonban, hiszen Jayson Tatum és Jaylen Brown is hasonló poszton játszanak, mint ő. Persze lehet őket variálni, és akár egyszerre is pályára küldhetők, de ennyi minőségi wing kicsit soknak tűnik egy olyan csapatba, ahol (az egyébként remek szezont futó) Daniel Theis mögött Enes Kanter a cserecenter. Brown és Tatum helye biztosnak tűnik a Keltáknál, így pedig adja magát, hogy Hayward helyett szerezznek valami upgrade-et a palánk alá, hogy legyen, aki az Embiidekkel és Kumpókkal verekszik a rájátszásban. Jövőre még van egy 34 milliós játékosopciója, így jó eséllyel nem csak fél évre veszi kölcsön az, aki esetleg cserél érte – más kérdés, hogy mivel a Boston jól megy idén, eléggé csend van náluk cserefronton. 

Ez volna tehát a közel sem teljes lista az általam mozdíthatónak vélt spílerekről. Persze lesz pár olyan név, akire nem gondoltunk volna, és mégis elüzletelték – a Lakers például biztosan nem marad passzív a piacon, miután második szoros végjátékát is elbukta a Clippers ellen. Náluk Kyle Kuzma lenne a leginkább evidens cserealap, viszont Kuz újoncszerződése még csak a harmadik évében jár, jövőre is aprópénzt keres még. Rondo és KCP szerződését még mellé lehet rakni esetleg, akkor talán kapnának valami komolyabbat is egy marék szotyinál Rob Pelinkáék, kérdés, ki mozdul rá Kuzmára, ki mit lát benne – első számú embernek egyértelműen kevés, másodiknak is nagyon necces. A nyáron kiköltekezett Sacramento jó eséllyel nem tudja megtartani Bogdan Bogdanovicsot (kellett nagyon az a Dedmon – Joseph – Ariza Big 3!), fel is röppent egy Bogo – Lakers-szál, és tény, hogy a szerb remekül tömné be a Lakers keretének látható lyukait (másodlagos playmaking, pontos kinti dobások). 

A Clippers akár úgy is dönthet, hogy értékre váltja Montrezl Harrellt, és nem hagyja a semmiért elmenni a szezon végén (mostani hatmilliós bérének legalább háromszorosát fogja megkapni valahol), de az is lehet, hogy úgy tekintenek rá, mint a bajnoki címért folytatott harc egyik kulcsszereplőjére, és megtartják az idény végéig. A Rockets sem valószínű, hogy tétlenül fogja nézni, ahogy a GSW kiesése ellenére is elrobog mellettük a liga – ha nem is várhatóak óriási üzletek, azért izgalmas trade season elé nézünk így is.