NBA pénzügyek II.

Az első rész

Tegyük fel, hogy (nagyon) gazdag (amerikai) üzletember vagyok, megfelelő mértékű sportfanatizmussal. Mit teszek ilyenkor? Naná, hogy veszek egy csapatot!

De nem mindegy, milyet és mennyiért. A Sammy Mondja Sportügynökség segítségével feltérképeztük a lehetséges sportágakat, és miután eldőlt, hogy a kosárlabdába fektetek, elkezdtük boncolni az NBA pénzügyeit, szabályait. Ma folytatjuk a gondolatmenetet…

- Üdvözlöm Önöket, köszönöm, hogy ismét eljöttek.

- Jó napot kívánunk, uram. Örülünk, hogy ismét itt lehetünk (szerk: kopirájtvaccs, Zoli). A múlt alkalommal elsősorban magáról a fizetési sapkáról, a minimális és maximális fizetésekről, és a sapka fölé való jutáshoz használatos kivételekről beszéltünk. Felmerült esetleg valamilyen kérdés ezekkel kapcsolatban?

- Köszönöm, de minden nagyon logikus és világos volt: ha a sapka felett vagyok, akkor lehetőségem van a saját szabadügynökeimet megtartani a „Bird”, a „Korai Bird” és a „Nem Bird” kivételekkel, illetve más szabadügynököket igazolni a „Középszintű” (MLE), a „Kétéves”, a „Minimum” és a „Sérült” kivételekkel. A „Játékoscsere” kivétel (TPE) viszont csak játékoscserére használható, illetve ilyen célra még a „Sérült” kivétel is megoldást jelenthet a fentiek közül. Létezik még a „Visszahelyezési” kivétel és az „Újonc” kivétel (Rookie Exception), ha jól emlékszem, a „tanterv” szerint most ez utóbbiból kiindulva folytatjuk a gondolkodást.

- Így van. Ma szó lesz az újonc- és más szerződésekről, azok meghosszabbításáról, és a szabadügynökökről. Tárgyaljuk a sapka alatti tranzakciókat, és ismét érinteni fogjuk a játékoscseréket is.

- Halljuk hát!

- Mint tudja, a liga legfontosabb játékos-utánpótlását a draft jelenti. A játékosbörze két körből áll, a csapatok az év végi tabella fordított sorrendjében választhatnak, illetve az első három helyet egy sorsolással döntik el. Sőt, 2018-19-től már az első négy helyet sorsolják!

- Igen, ez ismerős téma, aki nem jut a rájátszásba, meghatározott eséllyel indul az első jogokért, a „maradék” sorrendje pedig a fordított bajnoki sorrend.

- Így van. Nomármost, az első körben kiválasztott játékosokkal akkor is köthet szerződést a csapatuk, ha ezzel a sapka fölé kerülnének, erre ad lehetőséget az „Újonc” kivétel. A liga Kollektív Szerződésében pontosan meghatározásra került az első körösök fizetése. Ezek minden esetben két évre szólnak, de a csapatnak opciója van a 3. és a 4. évre is, szintén meghatározott összegekkel. Azért ilyen konkrét a rendszer, mert amíg nem volt ilyen, előfordult, hogy egy-egy újonc csak extrém magas fizetésért volt hajlandó aláírni a csapatához. Glenn Robinson például 100 millió dollárt akart 1994-ben (végül 10 éves szerződést és 68 milliót kapott). Ez jóval több lett volna, amit sok veterán kapott akkoriban, ami szintén ellenérzéseket keltett. 1995-től tehát van egy meghatározott fizetési szint az első körben kiválasztottak számára. A 2017-18-as szezonban ez így alakult, a következő években pedig egyrészt egy mesterséges, évi 15%-os emelés történik majd 2019-ig, másrészt ezek a fizetések a sapka mozgását fogják követni (pl. ha a sapka 4%-ot emelkedik, ez a táblázat is 4%-kal fog feljebb menni):

Forrás: http://www.cbafaq.com/scale17.htm

Az újoncok az első évre a fenti első éves számok 80-120%-át kaphatják. A csapaton, valamint az újonc játékoson (és az ügynökén) múlik, hogy konkrétan mennyit fog keresni ezeken a határokon belül. Az újoncot, ahogy már említettük, az „Újonc” kivételt használva akkor is leigazolhatja a csapat, ha egyébként a sapka felett van. A negyedik évben az elöl választottak arányaiban kisebb emelést kapnak, mint a hátul választottak, így valamiféle fizetéskiegyenlítés történik. A táblázatban látszik, hogy amíg az elsőként választott a fizetése a negyedik évben 26%-kal, addig a harmincadikként kiválasztottnak 80%-kal emelkedik, ha a csapat él az opciójával. A negyedik év után a csapat egy szintén meghatározott összegű, ún. minősített ajánlatot (qualifying offer, QO) tesz a játékosnak, amely egy évre szól. Azzal, hogy ezt az ajánlatot megteszi a csapat, a játékos korlátozott szabadügynökké válik, még akkor is, ha az ajánlatot nem írja alá.

- Az összegeket értem, a százalékok is világosak? De mit jelent az, hogy a csapatnak opciója van a 3. és a 4. évre? Az eredetileg két éves szerződést meghosszabbíthatja, ha akarja?

- Igen. A szerződések többféle opciót tartalmazhatnak. Ezek az éppen lejáró szerződés egyetlen idénnyel való meghosszabbításáról szólnak, mégpedig a játékos eredeti szerződésében előre meghatározott összeggel, de soha nem az opciós évet megelőző szezon fizetési szintje alatt. Opciója a játékosnak („játékos opció”, azaz player option, PO) és a csapatnak („csapat opció”, azaz team option, TO) is lehet, de sohasem egyszerre. Az opciókat július 1-ig kell érvényesíteni, és ha egyszer érvényesítésre kerültek, nem lehet őket visszavonni. Tehát egy játékos nem mondhatja azt június 20-án, hogy marad még egy évet a csapatnál, majd gondolhatja meg magát június 25-én. Nagyon fontos, hogy az újonc szerződésekben levő csapatopciók is 1-1 évre szólnak, de ezeket egy évvel korábban le kell hívni, mint ahogy lejárna a szerződés: a 3. évi opciót az 2. év ELŐTT, és a 4. évi opciót a 3. év ELŐTT. Illetve az is érdekes, hogy kizárólag az újonc szerződések tartalmazhatnak egynél több opciót, minden más szerződésben maximum egy játékos- VAGY csapatopció lehet.

- Van olyan, amikor egy csapat nem hívja le a 3. vagy a 4. évet az újonc szerződésből? Volt már ilyen mellélövés a drafton?

- Hogyne lett volna! Mi több, nagyon is érdekes vargabetű következik most: ha egy csapat nem hívja le az opcióját a 3. vagy a 4. évre, akkor a játékos korlátlan szabadügynök lesz. Ilyenkor az aktuális csapata maximum akkora kezdő fizetéssel adhat neki új szerződést, amekkora összegről az eredeti opció szólt – még akkor is, ha a „nem-lehívás” után a csapat meggondolta magát, és mégiscsak akarja a játékost. Sőt, ez akkor is érvényes, ha az ilyen játékost a csapata elcseréli – az új csapata sem adhat több pénzt, mint az opció lett volna!

Az, hogy már a 3. évről lemondjon egy csapat egy újonc esetében, ritka, mint a fehér holló. Hogy a legfrissebb példát mondjam, a 2016-os drafton Wade Baldwin és Bryce Johnson is az első körben kelt el, és arról a draftról csak nekik nem hívta le a csapatuk a 3. évet. Sőt, Baldwint azóta már lapátra is tette a Memphis. Eggyel régebbi érdekes példa Anthony Bennett, aki az első évében elég hamar ballaszt lett, és a szezon végeztével költözött is Minnesotába a Love-Wiggins cserében – tényleg csak mint töltelék. A Wolves eredetileg lehívta a 3. évi opcióját Bennettre 5,8 millió dollárért 2014 októberében, de egy szűk évvel később, 2015 szeptemberben már ki is vásárolták, annyira nem akarták a csapatban tudni. Hasonlóan érdekes sztori még Austin Rivers esete, akit eredetileg a New Orleans draftolt, majd a 4. éves opcióját nem hívták le. Ebben a tudatban cserélték el előbb a Celticsbe, majd a Clippersbe. Ott ugye nem kaphatott nagy szerződést, így beérte egy 1+1 éves kontraktussal, ahol a 2. éve játékos opció volt. Ezt nem hívta le, de mivel akkor már nem kötötték korlátozások, aláírhatott egy 3 éves, 36 milliós szerződést az Apuci irányította Clippersszel.

- Zseniális. Hosszabbítani tehát lehet opcióval, de lehet-e opcióval szerződést felbontani?

- Korábban létezett egy „Korai szerződésbontási opció” (Early termination option, ETO), vagy „Korai opció” nevű eszköz is, ezzel fel lehetett bontani a szerződést, de ez csak a korábbi CBA-kben volt benne, a jelenlegi Kollektív Szerződés már nem tartalmazza.

(Szerk: Ilyennel csak a játékos élhetett, de csak a szerződés negyedik éve után, tehát minimum öt éves szerződést kellett aláírni ahhoz, hogy belekerülhessen egy ETO. Egy hat éves szerződésbe már két opció is építhető volt: a 4. év után egy ETO, majd az 5. év után egy játékos- vagy csapat opció. Ilyen volt pl. Jermaine O’Nealnek: 2008-ban bonthatta volna fel a szerződését az ETO-val, illetve 2009-ben játékos opciója volt. Korábban még lehetett 6 éves szerződést kötni, de ma már 5 év a maximum, így az ETO szerepét egyszerűen a játékos opció tölti be.)

- Világos. Opcióval tehát egy évre lehet meghosszabbítani a szerződést, de ezt már az aláíráskor bele kell foglalni a kontraktusba. De mi van, ha a felek kölcsönösen meg vannak elégedve egymással, és nem egy évre akarnak hosszabbítani, hanem többre?

- Erre is megvan a mód: minden szerződés meghosszabbítható (contract extension). A hüvelykujjszabály ilyenkor az, hogy csak legalább 3 éves szerződés hosszabbítható. Tehát a Kétéves, a Non-Bird, vagy a Minimum kivétellel kötött szerződések egyáltalán nem hosszabbíthatók, mert eleve túl rövidek. A 3 ill. 4 éves szerződéseknél csak az eredeti szerződés aláírásától számított kettő éven túl, az 5 éves szerződéseknél csak 3 éven túl történhet meg. A legmagasabb adható fizetés mindig a maximum fizetés (0-6 éves tapasztalattal a sapka 25%-a, 7-9 évvel 30%, 10 év és felette 35%), és a fizetésemelés (raise) nem haladhatja meg a 8%-ot. A hosszabbítást legkésőbb a szerződés lejárta előtti napig, vagyis június 30-ig kell aláírni, és az eredeti szerződés és a hosszabbítás hátralevő ideje nem lehet több összesen öt évnél.

- Ez a fizetésemelés pontosan mit jelent?

- A hosszabbítás első évében a játékos maximum az eredeti szerződése utolsó évében megállapított fizetése 108%-át kaphatja. A hosszabbítás további éveiben az éves emelések pedig a hosszabbítás első évének 8%-át nem haladhatják meg.

- Ez érvényes a maximális fizetést kapó játékosokra is? A hosszabbítással a maximális fizetés fölé lehet menni?

- Természetesen nem lehet ezt a határt meghaladni: a hosszabbítás első évére megítélt fizetés nem haladhatja meg a maximális fizetést, amit a játékos az adott holtszezonban szabadügynökként kapna.

- És mi van, ha mondjuk egy ötéves szerződést szeretnék meghosszabbítani a harmadik év után? Hogyan állapítom meg, hogy mennyi lehet az emelés mértéke, ha azt sem tudom, mennyi lesz a fizetési sapka?

- Erre is van példa: ilyenkor általában a maximális emelés (8%) kerül bele a hosszabbításba. Ha ez meghaladná az aktuális év maximális fizetését, a játékos tényleges fizetését ennek megfelelően korrigálják. Régi példa, de Shaquille O’Neal esete érvényes ide: Shaq szerződését 2000-01 előtt hosszabbította meg a Lakers, miközben az eredetileg még 2002-03-ra is érvényes volt. O’Nealnek az utolsó idényben 23,57 millió dollár (az akkori maximum) járt, ennek 112.5%-a (az akkori maximális emelés) szerepelt a hosszabbítás első événél, vagyis 26,52 millió dollár. A 10+ éve a ligában játszó veteránoknak járó maximális fizetés 2002-03-ban 15,34 millió volt, de mivel a maximális fizetés egyetlen játékosnál sem lehet kevesebb, mint az előző fizetése 105%-a (lásd az előző összejövetelünket), O’Neal fizetése 23,57 millió 105%-a (24,75 millió) és az aktuális maximum (15,34 millió) közül a nagyobbik lehetett. A 24,75 millió pedig kevesebb, mint a hosszabbításban eredetileg szereplő 26,52 millió. A fizetése a hosszabbítás további éveiben is az új összeg 10,5%-ával emelkedett.

- Ez a hosszabbításos szabály az újoncszerződésekre is érvényes?

- Kis módosítással igen, de ez némi kiegészítést igényel. Az újoncszerződés ugye két évre szól, két egyéves csapatopcióval. Erről már volt szó, hogy extra, mert egyébként egyetlen évről szólhatnak az opciók, és nem követheti egymást több opciós év. Az újoncszerződés meghosszabbítása csak akkor lehetséges, ha a csapat már élt a negyedik évre való opciójával. Ekkor ugye még egy év hátra van az újonc szerződésből, és újabb 4 évet csaphatnak hozzá. A hosszabbítás pénzügyi oldalát nézve annyit érdemes tudni, hogy nincsen 8%-os emelési limit, kizárólag a maximális fizetés szab határt. Ez alapesetben 4 év tapasztalattal a sapka 25%-a, de ahogy korábban említettük, a Designated besorolást kapó játékosok a sapka 30%-át is megkaphatják.

- És ha nem akarom a maximumot adni a hosszabbításkor?

- Ezt minden további nélkül megteheti. Klay Thompson hosszabbításában például fix összegek szerepelnek, nem a sapka meghatározott százaléka. Sőt, tulajdonképpen emelést sem kötelező adni a játékosoknak, Dennis Schröder 70 milliós szerződése is fix 15,5 millióról szól évente az Atlantánál. Sőt, egyre több az évről évre csökkenő fizetés is, például a Bucks is ilyet alkudott ki Khris Middleton esetében. Van még egy speciális eset is, amikor a szerződést újratárgyalják, és úgy hosszabbítják meg. Ennek elég speciális szabályai vannak, de a lényeg, hogy minimum 4 éves szerződés tárgyalható újra, de csak az aláírásától számított 3. évforduló után. Csak sapka alatti csapat tárgyalhat újra szerződést, és csak emelni lehet ilyenkor az azévi fizetésen, csökkenteni nem. A sapka alatti hely mértéke szabja meg, hogy mennyivel emelhet a csapat. Ugyanakkor az így újratárgyalt szerződés meg is hosszabbítható, de a hosszabbítás első évében a fizetés maximum 40%-kal lehet kevesebb, mint az újratárgyalással megemelt év fizetése. Erre van több példa is, Russell Westbrook is kapott ilyen újratárgyalásos hosszabbítást, mielőtt egy évvel később a Designated hosszabbítást aláírta volna vele a Thunder, de a legfrissebb példa Robert Covington, akinek a Philadelphia úgy adott 4 éves, 60 milliós hosszabbítást, hogy nem évi 15 milliót csapott hozzá a szerződéséhez 4 évre, hanem az aktuális szerződésének utolsó évében megkapta a Philly teljes sapka alatti helyét emelésként, 1,5 millióról 16,5 millióra emelve a fizetését, és a további 4 évben 10,4 – 11,3 – 12,1 – 12,9 millió lesz a fizetése. A játékosnak ez azért jó, mert azonnal megkapja azt a pénzt, amit tulajdonképpen később keresett volna meg, a csapatnak pedig azért jó, mert a következő években több lesz a sapka alatti helye, és könnyebben tud szabadügynököket igazolni.

- Ha jól sejtem, akkor ezzel meg is érkeztünk a következő fejezethez, ugye?

- Így igaz, rátérünk a szabadügynökökre. Ahhoz, hogy lássuk, mennyi helye van az adott egyesületnek a sapka alatt, először is meg kell határozni, mi minden számít bele a csapat bérlistájába (payroll): alapvetően természetesen a különböző aktív és inaktív játékosok fizetései (bónuszokkal együtt), a csapat saját (korlátozott és korlátlan) szabadügynökeinek fizetése (amelynek mértékét később részletezzük), a draft első körében kiválasztott játékos fizetése, a korlátozott szabadügynökökkel aláírt szerződéstervezetben álló összegek, és ha a csapat még ezekkel együtt is a sapka alatt van, akkor a gárda rendelkezésére álló MLE, „Kétéves”, „Sérült” és „Játékoscsere” kivételek is ide tartoznak.

- Tényleg, a kivételek is?

- Igen, de hangsúlyoznom kell, hogy logikájuk szerint csak a más csapatok játékosait célzó kivételek tartoznak ide, a saját játékosokra vonatkozók (Bird típusúak, Újonc, Visszahelyezési) és a Minimum kivétel nem! Nagyon fontos továbbá, hogy a csapat lemondhat a sapkába tartozó kivételekről, hogy ténylegesen a sapka alá kerülhessen, de ekkor nem használhatja fel, amely(ek)ről lemondott. Illetve a csapat meg sem kapja a kivételeket, ha azokkal együtt is a sapka alatt lenne.

- Gondolom ez azért van, hogy a csapat ne használhassa először a sapka alatti helyet, majd utána az MLE-t, a Középszintű, a Kétéves, stb. kivételeit. Ugyanakkor gondolom az is igaz, hogy a kivételek nem adódnak hozzá a bérlistához, ha a csapat már amúgy is a sapka felett van, hiszen amúgy is csak a kivételek révén mehet fölé.

- Pontosan. Ha például egy csapatnak 81 millió dollár a bérlistája, és a sapka 99 millió, az 18 milliós helyet jelentene. De ha van pl. egy 8 milliós „Játékoscsere”, egy 8,4 milliós „Középszintű”, egy 3,3 milliós „Kétéves” és egy 4 milliós „Sérült” kivétele, a mínusz 18 millió máris plusz 5,7 millió lesz, amivel a sapka fölé kerül. A kivételeket lesz kénytelen használni. Persze ha lemond ezekről, mert például szemet vetett egy másik csapat szabadügynökére, akinek többet szán, mint a full MLE keretében adható átlagfizetés, leigazolhatja a kiszemeltet, csak férjen be a sapka alá. Ezután viszont szinte csak az „Újonc” és a „Minimum” kivétel marad, amivel feltöltheti a keretet. Alapvetően tehát vagy a sapka alatti helyet használja a csapat, vagy a kivételeket. A kettő együtt nem megy, és a kivételek sem összevonhatók.

- Értem. Ezek szerint ha van egy adófizetős MLE és egy „Sérült” kivételem, mondjuk 5,2 és 3 millió értékben, nem igazolhatok le egy játékost 8,2 millióért?

- Nem.

- Oké. De mi a helyzet a saját szabadügynökeimmel? Őket visszaigazolhatom a Bird-típusú kivételekkel, miután felhasználtam a sapka alatti helyet, ugye?

- Igen, ezt megteheti, de megkötésekkel. Amint említettem, a csapat bérlistájába a saját szabadügynökök is beletartoznak bizonyos összegekkel, hogy a gárda ne igazolhassa le más csapatok szabadügynökeit gátlások nélkül, majd használhassa fel a Bird kivételeket saját játékosai megtartásához. Tehát attól függően, hogy a játékos milyen szabadügynök, a következő a „cap hold”-ja, azaz a következő összeget „foglalja le” a sapka alatti helyből:

*: nem haladhatja meg a maximális fizetést
**: a liga minden legalább 3 éve a ligában játszó, és egyéves, 10 napos vagy a szezon hátralevő részére érvényes szerződéssel rendelkező játékos esetében visszatéríti a csapatnak a játékos fizetésének a két éves minimum fizetés feletti részét. Tehát ha pl. 2017-18-ban a két éves tapasztalattal rendelkezők minimum fizetése 1 014 746 dollár, a tíz éves veterán 1 605 967 dolláros minimális fizetéséből a liga 591 221 dollárt visszatérít a csapatnak. A sapka alá csak az aktuális két éves minimum számít, nem a játékos teljes fizetése.

A korlátozott szabadügynökök az alábbi 3 összeg legmagasabbikával számítanak bele csapatuk bérlistájába:

- a szabadügynöki összegük (lásd a táblázatot),
- a minősített ajánlatuk (qualifying offer, QO) összege,
- a játékos által aláírt, bármelyik másik csapat által ajánlott szerződéstervezet.

Tegyük fel, hogy egy játékos Korai Bird státuszban van, és nem az újoncszerződése második éve után van. A fizetése 5 millió dollár volt, a táblázat szerint tehát ennek 130%-a, vagyis 6,5 millió dollár számít a bérlistába. Ugyanígy, ha egy Bird szabadügynök 24,5 milliót keresett a legutóbbi idényében (pl. idén Chris Paul), ennek másfélszeresével, 36,75 millióval számít a bérlistába. Ez egészen addig a pillanatig érvényes, amíg a játékos

1. új szerződést nem köt a jelenlegi csapatával (ekkor a friss szerződésben szereplő fizetés kerül a bérlistába),
2. új szerződést nem köt egy másik csapattal (ekkor a játékos a másik csapat bérlistájára kerül),
3. a csapat le nem mond a játékosról.

- A sapka alatti helyet tehát maximalizálhatjuk, ha lemondunk a játékosunkról és/vagy a releváns kivételekről?

- Pontosan. De ilyenkor tudni kell, hogy a játékosról való lemondás tulajdonképpen a vele kapcsolatos Bird-típusú kivételről történő lemondásnak számít. Még mindig visszaigazolhatjuk a játékost, ha elég hely van a sapka alatt, vagy felhasználhatjuk a Room MLE-t vagy a Minimum kivételt is.

- Rendben. Most már tudjuk, hogyan lehet a sapka alá kerülni, és ki tudjuk számolni, pontosan mennyi helyünk van alatta. Elkezdhetünk ajánlatokat tenni a szabadügynököknek. Van ezzel kapcsolatban valamilyen korlátozás?

- Van bizony! Ha a sapka alatt vagyunk, a sapka szintje szent, azt nem lépheti át a bérlista: nem ajánlhatunk a különböző játékosoknak annyi pénzt, hogy ha mindenki elfogadja az ajánlatunkat, a szint fölé kerüljünk. És általában igaz az, hogy az ajánlatunk nem haladhatja meg a maximális fizetést sem. De van még egy dolog, ami alapvetően meghatározza, hogy kinek milyen ajánlatot tehetünk: a játékos szabadügynöki státusza. Eszerint vannak korlátlan és korlátozott szabadügynökök: a korlátlanok ahhoz a csapathoz igazolnak, amelyikhez akarnak (persze általában a legtöbbet kínáló együtteshez mennek), a korlátozott szabadügynökök esetében viszont a saját csapatukat megilleti a „right of first refusal”, ami nagyjából egy elővételi opciónak felel meg.

- Hogyan lesz az emberből korlátozott szabadügynök?

- Két módon lehetséges: az újoncszerződés lejártával, annak negyedik éve után, illetve minden olyan játékosnál, akik maximum 3 éve vannak a ligában. Ez jellemzően azokat a második draftkörben kiválasztottakat jelenti, akik 3 évnél nem hosszabb szerződést kapnak a draft után. Minden más szabadügynök a korlátlan kategóriába tartozik. Azon játékosok, akiknek a csapata nem él az újoncszerződés harmadik vagy negyedik évére szóló opciójával, szintén korlátlan szabadügynökökké válik.

- Az újoncszerződésben szereplő összegek táblázatánál a jobb szélső oszlopot nem tárgyaltuk ki, abban mintha egy, a negyedik év utáni ajánlatról lett volna szó…

- Így van. Korlátozott szabadügynök csak és kizárólag akkor lehet a játékos, ha az újoncszerződése negyedik éve után, a szerződés lejártával a csapat egy meghatározott összegű, ún. minősített ajánlatot (qualifying offer) tesz neki (június 30-ig). Azzal, hogy ezt az ajánlatot megteszi a csapat, a játékos még akkor is korlátozott szabadügynökké válik, ha nem írja alá az ajánlatot. Az ajánlat összegét az újoncszerződéssel rendelkező játékosok esetében a fenti táblázat tartalmazza, a többi korlátozott szabadügynök (a draft második körében elkeltek és a nem draftoltak, ugye) esetében pedig ez vagy az előző évi fizetés 125%-a, vagy a minimális fizetés plusz 200 000 dollár, amelyik magasabb. A minősített ajánlat egyetlen szezonra szól, opciókat és bónuszokat nem tartalmazhat, ha a játékos elfogadja, a következő holtszezonban korlátlan szabadügynök lesz – hiszen „simán” lejár a szerződése. A csapat tehet ún. maximális minősített ajánlatot, ami 5 szezonra és a maximális fizetésről szól, maximális, 8%-os emelésekkel, szintén opciók és bónuszok nélkül. Illetve van még egy nüansz, ami korábban nem volt érvényes, de a 2017-es Kollektív Szerződésben már benne van: a minősített ajánlatnak is két szintje van, attól függően, hogy a játékos mennyit játszott az előző szezonban, vagy a két előző szezon átlagában. Ez röviden arról szól, hogy a 10-30. pickek ha minimum 41 meccsen kezdők voltak, vagy minimum 2000 percet játszottak, akkor a 9. pick minősített ajánlatát kaphatják meg, azaz egy magasabb összegű qualifying offert. Ugyanígy, ha második körös vagy draftolatlan volt az illető játékos, de megvolt a 41 kezdő meccse vagy a 2000 perce, akkor a 21. pick minősített ajánlatát kaphatja (ha az magasabb, mint a saját jogon kapott QO lenne). De ez visszafelé is működik, ha egy 1-14. pick nem üti meg a fenti mércét, akkor a 15. pick QO-ját kapja. Nerlens Noel például 6,2 millió helyett 4,1 milliót keresett 2017-18-ban, amikor elfogadta a minősített ajánlatát – épp azért, mert nem volt elég játékidőt a pályán korábban. Mondjuk Noel más miatt is érdekes történet, nem sok ember van, aki nemet mond egy 4 év, 70 milliós szerződésre, de ez most mindegy.

- Jézusom! Nem mondom, hogy ez mind világos, de azért haladjunk. Miért jó ez a minősített ajánlat? És hogyan működik az az elővételi opció?

- A minősített ajánlat célja az, hogy megakadályozza, hogy a játékosnak a saját csapata ne tegyen ajánlatot, és csak akkor avatkozzon közbe, amikor a játékosért egy másik egyesület bejelentkezik. Az elővételi opció pedig a következőképpen működik: a korlátozott szabadügynök aláírhat egy szerződéstervezetet (offer sheet) egy másik csapattal. Ez minimum két évre kell, hogy szóljon (illetve minimum három szezonra, ha a játékosnak a csapata maximális minősített ajánlatot tett), plusz esetleges opciós évek. A szerződéstervezet aláírása után a játékos eredeti csapatának 2 napja van eldönteni, hogy a tervezetben szereplő feltételeket megadja a játékosnak (match the offer sheet). Ha ezt megteszi, a játékos marad, ha nem, a játékos az új csapatához megy, és a szerződéstervezet érvénybe lép. A kockázat a tervezetet a játékos elé tevő csapat számára az, hogy leköti a sapka alatti helyét 2 napra, és ezalatt azért rendesen meg tud csappanni a szabadügynök-piac.

- A játékosnak tehát igazából nincs túl sok választási lehetősége, ha korlátozott szabadügynök, ugye? Egyrészt elfogadhatja a minősített ajánlatot, amivel a következő évben korlátlan szabadügynök lesz, másrészt elfogadhatja a maximális minősített ajánlatot, ha kapott ilyet, és a maximális szerződéssel a zsebében játszhat hosszú távon, harmadrészt aláírhat egy szerződéstervezetet, amit a csapata szintén meccselhet. Kihagytam valamit?

- Igen, van egy negyedik lehetősége is: köthet új szerződést a régi csapatával, függetlenül a minősített ajánlattól, és a maximális minősített ajánlattól.

- Mi van akkor, ha az idegen csapat akkora szerződéstervezettel érkezik, amit a játékos eddigi csapata nem tud megadni? Ha jól tudom, Gilbert Arenast így csábította el a Washington a Golden State-ből.

- Nagyon jól tudja! Az az eset lett az alapja az úgynevezett „Gilbert Arenas intézkedésnek”, aminek célja annak megakadályozása, hogy a csapat ne tudja megadni a másik csapat által ajánlott szerződéstervezetet. Elsősorban a draft második körében kiválasztott, de sikeres játékosok „elhappolását” teszi szinte lehetetlenné. Az egy vagy két év tapasztalattal rendelkező Korai Bird vagy Nem Bird szabadügynököknek a szabályok szerint maximum a teljes MLE-t adhatja a csapatuk az új szerződésük első évében. Azonban korábban előfordulhatott, hogy egy másik csapatnak ennél több helye volt a sapka alatt, tehát egy átlagnál magasabb szerződéstervezetet esélye sem volt megadni a játékos csapatának. A Kollektív Szerződésben mára ezt a kiskaput majdnem(!) teljesen bezárták: a szóban forgó Korai Bird vagy Nem Bird szabadügynököknek csak olyan szerződéstervezet adható, amely az első évben nem haladja meg a teljes MLE-t. Így a játékos csapata a Korai Bird vagy a full MLE segítségével (ha még nem használta fel azt) megadhatja a tervezetben álló feltételeket. Az ilyen tervezetben a második évre szóló fizetés csak a standard 5%-os emelést tartalmazhatja, a harmadik évre szóló fizetés nagymértékben megugorhat (arra a szintre, ami egyébként a maximumot jelentené, ha az első évben nem lett volna korlátozás), majd a további években az emelés (és csökkentés) a 3. évi fizetés 4,5%-ára korlátozott. Csak egyetlen nagy ugrás engedélyezett, a teljes szerződésnek garantáltnak kell lennie, és nem tartalmazhat semmiféle bónuszt.

- Ez nem hangzik túl egyszerűnek. Ráadásul csak a full MLE-ről van benne szó, mi a helyzet az adófizető MLE-vel?

- Egy pillanat, és mondok egy példát, azon keresztül megvilágosodik majd minden. Van azonban még egy szigorítás: ha a harmadik évben a standard 5%-nál nagyobb emelés szerepel a tervezetben, nem csak az első évi fizetésnek, hanem a teljes szerződésre vetített átlagfizetésnek is be kell férnie a tervezetet adó csapat sapkája alá. Tehát ha például egy csapat 11 millióval van a sapka alatt, akkor a 3. évi nagy ugrást úgy kell alakítania, hogy 3 évre összesen 33 milliót, 4 évre 44 milliót adhat. Ha nincs 5%-nál nagyobb ugrás a harmadik évben, akkor csak az első évi fizetésnek kell beférnie a sapka alá.

- Még mindig nem teljesen tiszta, de dereng. Tegyük fel, hogy 12 millióval vagyok a sapka alatt. 4 évre így 48 milliót adhatok, a harmadik évben nagy emeléssel. Ha a teljes MLE 8,4 millió, akkor az első évi fizetés is ennyi lesz, a második évi pedig ennek 105%-a, vagyis 8,8 millió. A 48 millióból így marad 30,8 millió az utolsó két évre. Jól mondom?

- De jól ám! A teljes szerződés így nézne ki:

Ami még érdekessége a dolognak, az az, hogy a szerződéstervezetet adó csapat esetében ez a szerződés 12 millió dollárnak számít a bérlistájában, míg a játékos eredeti csapata választhat, hogy a tényleges fizetés (az első évben 8,4 millióval, az utolsóban 15,72 millióval), vagy a szerződés átlaga számít a bérlistába.

- Értem. De ha jól értem, ahhoz, hogy hatékonyan ki lehessen használni a harmadik évi nagy emelést, a szerződéstervezetet adó csapatnak az átlagfizetésnél azért valamivel nagyobb hellyel kell rendelkeznie a sapka alatt.

- Valóban, hiszen ha az MLE mondjuk 10 millió, és a tervezetet adó csapatnak is csak 10 millió helye van, viszont a 2. év után nagy emelést akarna adni, akkor összesen 40 milliót adhatna 10 évre – hiszen a szerződés átlagának is be kell férnie a sapka alá. A 10 milliós kezdőfizetéssel és az 5%-os emelésekkel viszont 43 milliós szerződés adható nagy ugrás nélkül is. Így tényleg szemmel láthatóan több sapka alatti hely szükséges a nagy ugrás sikeres beépítéséhez.

- Tud mondani példát, ki írt alá hasonló szerződéstervezetet, és mi lett a sorsa?

- Naná, hogy tudok: korábban Jeremy Lin és Omer Asik is ilyet írt alá a Houstonnal, és őket nem is tartották meg az eredeti csapataik. Újabban pedig például Tyler Johnson kapott egy komoly szerződéstervezetet a Brooklyntól, amit a Miami meccselt. Így Johnson fizetésének ugrását épp most nyáron fogja megérezni a Heat: 5,8 millióról 19,2 millióra ugrik!

- Miért mondta, hogy csak részben csukta be a liga a kiskaput ezzel az intézkedéssel?

- Azért, mert a játékos eredeti csapata nem tudja megadni a szerződéstervezetben ajánlottakat, ha

1. a játékos Nem Bird szabadügynök, a csapat rendelkezésére csak az adófizető MLE áll, és a kapott ajánlat magasabb, vagy több évre szól, mint amit az adófizető MLE-vel meccselhetne a csapat,
2. a játékos Nem Bird szabadügynök, és a csapat már felhasználta a teljes MLE-jének legalább egy részét (az MLE-ig csak a Korai Birddel mehet el),
3. a játékos Nem Bird vagy Korai Bird, és három éve van a ligában (az intézkedés csak az egy vagy két éves tapasztalattal rendelkezőkre vonatkozik),
4. a csapatnak több Nem Bird szabadügynöke van 1 vagy 2 éves tapasztalattal (ilyenkor, ha mindketten kapnak egy-egy kellően magas szerződéstervezetet, a csapat csak az egyikre tudja elhasználni az MLE-t, a másikat elveszíti).

- Köszönöm. Röviden összefoglalva a mai tananyagot, tehát elmondhatjuk, hogy a szabadügynököknek két fajtája van, a korlátlan és a korlátozott. A korlátozottakat bizonyos körülmények között megtarthatja az eredeti csapatuk, míg a korlátlanok oda igazolnak, ahova akarnak. Ahhoz pedig, hogy szabadügynököt igazoljon egy csapat, vagy hely kell a sapka alatt, vagy a kivételeket kell használnia.

- Pontosan!

- Még mindig hiányérzetem van...

- Tudom, mire gondol! A csapatépítésnek csak egy része a draft és a szabadügynökök igazolása. A legizgalmasabb részt tulajdonképpen a játékoscserék jelentik. De erről majd a következő alkalommal...