NBA Playoff 2019: Az első kör előzetese (5/8)

A Toronto Raptors és a Orlando Magic párharcának mottója: "az igazság pillanata", avagy az elmúlt években a PO-ban rendre gyengébben teljesítő kanadaiak megteszik-e az első lépést, hogy átlépjék saját árnyékukat, vagy az Orlando bizonyítja, hogy a február óta mutatott forma nem volt véletlen?

Toronto Raptors (2.) - Orlando Magic (7.)
(Első mérkőzés: április 13., szombat, 23:00)

Mi történt eddig? A Toronto a nyáron nagy átalakuláson ment át, hiszen a keleti első kiemelés és az Év Edzője díj ellenére menesztette Dwane Casey-t - helyét addigi segédje, Nick Nurse vette át - a franchise legendáját, DeMar DeRozant pedig elcserélte Kawhi Leonardra és Danny Greenre. Leonardra egy ideig úgy vigyáztak a kanadaiak, mint a hímes tojásra, ám vele az élen, a már tavaly is mély keretnek, valamint az Év Legtöbbet Fejlődött Játékosa díjat valószínűleg besöprő Pascal Siakam egyéni fejlődésének köszönhetően végig ott volt a gárda a keleti elitben. A deadline környékén Marc Gasol és Jeremy Lin is megérkezett az együtteshez (Jonas Valanciunas volt a legnagyobb név a távozók között), amely ezzel egész kelet egyik, ha nem a legjobb állományát rakta össze. Végül 58-24-gyel a második lett a Toronto a főcsoportban a Milwaukee Bucks mögött.

Az Orlandónál is edzőváltás történt az off-szezonban, Frank Vogelt a védekezéséről híres Steve Clifford váltotta, akinél óriási kérdés volt, mennyire ért szót a fiatalokkal - ezzel azért voltak gondjai korábban -, és mennyire lesz vevő a szigorára az elmúlt években teljesen a levegőben lógó gárda, amelynek látszólag szerkezeti problémái is voltak. Nem kezdett rosszul a csapat, november közepén 9-8-cal állt, ám ezt követően jött a mélyrepülés, január legvégére 20-31-es mutatója volt a floridaiaknak. Január 31-e óta azonban varázsütésre megváltozott minden: összesen kétszer volt egymeccses vereségsorozatnál hosszabbja a Magicnek, az is két kétmeccses bukószéria volt, ellenben két hosszabb győzelmi streakkel és az egyre masszívabb védekezéssel sikerült a végjátékra odaérni a PO-helyekre. A Southeast csoport győzteseként a hetedik helyen zárt az Orlando.

Az alapszakaszban 2-2-vel zártak a felek. November 20-án Orlandóban győzött a Raptors (91-93), majd a Magic visszavágott, szintén hazai környezetben, december 28-án (116-87). Február 24-án már Kanadában diadalmaskodtak Aaron Gordonék (98-113), április 1-jén azonban egyenlített a Toronto az egymás elleni párharcban, Kanadában nyert a Raps egy pontgazdag találkozón (121-109).


Most kiderülhet, milyen fából faragták az idei Raptorst, közel tökéletes elsőkörös ellenfél lehet az Orlando a továbbiakra nézve - nem lesz sétagalopp a Magic legyűrése a Toronto számára, ám látszólag mindene megvan a kanadai gárdának ahhoz, hogy nagyobb gondokat ne okozzon az Orlando, pláne ne kiesést.

Nem a támadójáték az, ami miatt most itt szerepelhet a Magic: a kevés eladott labdát leszámítva egyetlen kategóriában sem kiemelkedő előrefelé az Orlando, inkább a mezőny utolsó harmadába tartozik, a büntetőkiharcolásban pedig konkrétan ligautolsó. Ezen az sem fog sokat segíteni, hogy nincs kimondott sztárja Cliffordnak az egy szem Nikola Vucevicet leszámítva, aki a liga egyik legjobb centere volt ebben a szezonban - nemcsak a számai, hanem a játékra gyakorolt hatása is hatalmas volt elöl és hátul is. Marc Gasol megszerzésénél voltak, akik felszisszentek, hogy mennyire lesz ő erősítés tulajdonképpen a Raptorsnak, de egyrészt a játékintelligenciája miatt mindig sokkal jobb védő lesz, mint a hasonló sebességű magasemberek, másrészt ha valaki ellen tökéletesen használható Gasol, akkor az pont Vucevic - a montenegróira várhatóan borzasztóan nehéz meccsek várnak, hiszen valószínűleg úgy kapja meg a nyakába a spanyolt (és várhatóan Serge Ibakát), hogy a támadójátékban még nagyobb szerepe lesz, mint eddig, és a hátán kell cipelnie a gárdát.

A többiekre ugyanis még komolyabb feladat vár majd: az Aaron Gordon - Evan Fournier kettősnek, valamint a padról beszálló Terrence Rossnak majd Leonarddal, Siakammal, és Greennel kell megküzdenie - várhatóan levegőért fognak kapkodni ebben a szorításban, bár OG Anunoby még hiányozhat a Raptorsnak, neki ma volt vakbélműtétje vakbélgyulladás miatt, és legalább két hétig nem játszik, ezt a párharcot biztosan kihagyja. Bár DJ Augustinnak kifejezetten jó éve van, Kyle Lowry-val neki sem lesz könnyű dolga, Michael Carter-Williams pedig egyelőre beválni látszik, de még mindig net negatív, amit támadásban csinál, hiába produkált kiváló statisztikát néhány mérkőzésen - óriási bajban lesz az Orlando, ha neki kell megmentenie egy-egy mérkőzést. Borzasztóan kevés az opció a Magicnél ahhoz, hogy ezeket a játékosokat akár egyénileg, akár csapatként rendszeresen át tudják játszani - Fournier-tól és Vucevictől emberfelleti produkció kellene 4-5-6-7 meccsen keresztül, amire egyébként egy-két alkalommal még képesek is lehetnek, azt viszont nehéz belelátni ebbe a párharcba, hogy négy találkozón is tudnak majd ilyen szintet hozni és ezzel nyerni.

A másik oldalon sem lesz azonban minden fenékig tejfel, bár hozzá kell tenni, hogy a Raptors nemcsak védekezésben volt Top5-ös csapat az alapszakaszban, hanem támadásban is. Az Orlando azonban az All-Star szünet óta a legjobb védőcsapat volt a ligában, és ennek is megvan az oka: Clifford kiaknázta a Jonathan Isaac - Gordon duóban meglévő lehetőségeket. Vucevic már tavaly sem volt rossz hátul, de azzal, hogy nem egyedül kell dolgoznia, és a rendszer is megvan körülötte, kifejezetten jó palánk alatti védő lett idén, míg Isaacék lényegében a pálya minden pontján képesek rendkívül zavaróak lenni az ellenfél számára - nem ilyen szinten, de ugyanezt tudja Wesley Iwundu is, a padról pedig MCW kifejezetten hatékony védő volt a 12 lejátszott találkozóján. Mo Bamba sérült, ő biztosan nem fog pályára kerülni, de a tavalyi 1/6-os nélkül is rendkívül kellemetlen csapat ez a Magic.

A Raptors azért is váltott a nyáron, hogy az ilyen feladatokat simábban oldja meg, mint Casey irányítása és DeRozan vezetése alatt. Lowry sok savat kapott már a PO-beli teljesítménye miatt, pedig tavaly messze átlag fölötti hatékonysággal dolgozott támadásban (17.4 pont, 8.5 gólpassz, 65.9% TS). Amennyiben Leonard komolyabb vezér lesz DeRozannál - és ezt az eddigi pályafutása alapján borítékolni lehet -, akkor Lowry-tól nem is kell több, mint amit az előző idényben produkált. Gasol játékintelligenciája még sokat számíthat, hogy Danny Green és a tripladobók tisztább helyzetekből tudjanak vállalni, vagy hogy az alapszakaszban űrhatékonysággal (62.8% TS) dolgozó Siakam több labdát kapjon, ha Leonardéknak nem megy a helyzetkreálás. Mélyebb is a Raptors, hiszen a padról is olyan játékosokat tud bevetni, mint Lin, Fred VanVleet vagy Ibaka, de alapvetően Leonard helyzetkreálása lesz a döntő, ott válhat el az idei Raptors a tavalyitól.

Az edzők csatájában Nick Nurse lehet majd inkább kérdés, hogy miket lép, mert Clifford kezében jóval kevesebb a változtatási lehetőség - támadásban kevés az opciója, ez a megállapítás nem változott a szezon eleje óta, ott nem nagyon tud mivel kavarni az orlandói mester. Nurse-t azonban valószínűleg azért is nevezte ki Ujiri, hogy a rájátszásban gyorsabban reagáljon a Toronto akkor, ha valami nem megy - erre most van is esély, kellemetlen lesz az ellenfél, de Nurse kezében van olyan keret, amivel lehet változtatni akár szerkezetileg, akár játékfelfogást tekintve.

Éppen ezért ha nem is feltétlenül sima meccseken, de torontói továbbjutást várok. Hat mérkőzés benne van, akkor viszont óriási a gond a Rapsnél, ha ez a párharc ne adj' Isten 7 találkozóig húzódik, mert bár a Magic védekezése konkrét ligaelit az elmúlt két hónapban, ennél csak jobban támadó, sokrétűbb kerettel és több sztárral rendelkező ellenfelek jönnek majd szembe a továbbiakban.

Tipp: 4-1 a Toronto Raptors javára.

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus