NBA Playoff 2021: Az első kör előzetese (1/8)

Denver Nuggets (3.) – Portland Trail Blazers (6.)

(Első mérkőzés: május 23. vasárnap, 04:30)

Mi történt eddig? A Denver Nuggets rotációja komoly változásokon ment keresztül az előző rájátszás óta, az idény előtt távozott a tavalyi menetelésben komoly szerepet vállaló Jerami Grant, Mason Plumlee és Torrey Craig is, akiknek a pótlására elsőre csak JaMychal Green érkezett, illetve Facundo Campazzo hozzájuk tette át a székhelyét Európából. A deadline előtt komoly lépésekre szánták el magukat, az előző rájátszásban támadásban többször is betliző, védekezésben viszont fontos szerepet betöltő Gary Harrisért cserébe Aaron Gordon jött, a centerrotáció mélyítésére JaVale McGee érkezett, majd később Austin Rivers is aláírt. A Nuggets gyengén kezdte az alapszakaszt, 5 meccs után 1-4-re álltak, de hamar felkapaszkodtak 50% környékére, január végén pedig sorozatban nyertek 5 meccset. Ezt követte egy-két kisebb hullámvölgy, majd március végétől kezdve egymást követő 8 meccsen maradtak veretlenek, és erre építve egyértelművé vált, hogy a továbbiakban az első körös hazai pályáért fognak küzdeni. Április 12-ig minden jól ment náluk, ekkor viszont elszállt Jamal Murray térde, akinek a kiválása alapjaiban változtathatja meg ennek a párharcnak a kimenetelét. Vele egy 21,2 pont és 4,8 gólpasszt átlagoló játékos esett ki a kezdőből, miközben karriercsúcsot jelentő 40,8%-kal bombázott be 2,7 triplát. A hiányát nem is feltétlenül az alapszakaszban érezték meg, azt 47-25-ös mérleggel fejezték be, ugyanakkor tavaly a rájátszásban tudott igazán fontos emberré válni, most viszont ott nem számíthatnak rá.

A Trail Blazers a szezon előtt az érdemi rotációja erősítésére ment rá, megszerezték Enes Kanter és Robert Covington játékjogát, illetve érkezett Derrick Jones Jr. is, így arra lehetett számítani, hogy nem fogják megérezni a távozó Trevor Ariza, Kent Bazemore, Mario Hezonja és Hassan Whiteside hiányát. A deadline előtt tovább tudtak erősíteni, Rodney Hood és Gary Trent Jr. kettőséért cserébe Norman Powell érkezett a Raptorsból, aki egy szemvillanás alatt be tudta tölteni a sokszor üresnek érződő kiscsatár posztot. Az ő megszerzése bővítette a variációs lehetőségek számát, mert amíg Trent Jr. nem játszott olyankor ebben a szezonban, amikor Lillard és McCollum egyszerre volt a pályán, addig Powell simán megfér mellettük is, és ez a rájátszásban különösen fontos lesz, túl nagy luxus lett volna az, ha nem tudják egyszerre szerepeltetni a 3 legjobb pontszerzőjüket. Az alapszakasz kezdete felemásra sikerült a Trail Blazers számára is, 7 meccs után 3-4-re álltak csak, és februárban ugyan egy 6 meccses győzelmi sorozattal el tudtak szakadni az addigi 50% környéki mérlegüktől, CJ McCollum és Jusuf Nurkic átmeneti kidőlése óriási terheket rakott Damian Lillard és a többiek vállaira, így idő kérdése volt, hogy mikor fáradnak el. A hullámvölgy végül csak akkor következett be, amikor már mindkét kulcsember visszatért, áprilisban egy 2-9-es periódussal készültek a szezon hajrájára, ami viszont kiválóan sikerült, 10-2-vel fejezték be az alapszakaszt, így 42-30-cal zártak.

Az alapszakaszban 3 alkalommal találkoztak egymással a felek, és a Nuggets 2-1-re múlta felül ellenfelét. Először február 23-án mérkőztek meg, és ekkor hazai pályán nyert 111-106-ra a Nuggets, de ezen a meccsen még Jamal Murray is játszhatott, míg a Blazersből hiányzott McCollum és Nurkic. Április 21-én Portlandben is ők nyertek 106-105-re, ekkor Murray nem játszott már, míg McCollum és Nurkic igen, és ekkor már Powell is szerepet kapott a Blazers kezdőjében. A harmadik találkozójuk az alapszakasz utolsó játéknapjára esett, a Nuggets ekkor már pihentetett is, a pályára kerülő kulcsemberek 12-16 perc között játszottak, míg a Blazers a play-in elkerüléséért harcolt, és végül 132-116-ra nyerni tudtak hazai pályán. Az utolsó találkozón már Will Barton sem állt Michael Malone rendelkezésére, bár minden bizonnyal ő is csak limitált lehetőséget kapott volna ezen a meccsen. A változó körülmények miatt nehéz kiindulni az eddigi meccsekből, mert a három korábbi találkozójukra eltérő befolyásoló tényezők gyakoroltak hatást, egyszer sem játszottak úgy, hogy mindkét oldal az ideális állapotában lett volna, és ez a rájátszásban is igaz lesz.

Mi várható? Két olyan csapat találkozik egymással, akiknek egyaránt a támadás a nagyobb erőssége, a Trail Blazers a 2., a Nuggets a 6. helyen zárt ebben az alapszakasz során. A Portland oldaláról egyszerűnek tűnik, hogy mit fognak játszani, ennél ki lehet indulni abból, ami az utolsó játéknapon történt: Lillard és McCollum orrvézésig fogja játszani a kettő-kettőket az éppen pályán lévő centerrel, legyen az Nurkic vagy Kanter, és ezzel védekezésben állandó jelleggel döntési helyzetbe hozzák Nikola Jokicsot. Amennyiben nem lép fel a centerrel, Lillard és McCollum is szemrebbenés nélkül emelheti fel a triplát a zárás mögül, míg ha valaki más segít oda, akkor szintén kialakulhatnak olyan párharcok a pályán, amik a Blazers számára lehetnek kedvezők. Nurkic és Kanter emellett többször a gyűrű közelében is megkaphatja a labdát, hogy kezdjen el dolgozni Jokics ellen, és ez akkor is kifizetődő lehet, ha egyikük sem tud dominálni a palánk alatt, mert ezzel is fárasztani tudják a Nuggets legjobbját, esetleg faultgondokba is tudják őt kergetni.

Jokics tavaly a rájátszásban megmutatta, hogy ő azért nem fárad el olyan könnyedén, ugyanakkor most nem számíthat támadásban Jamal Murray segítségére, így még nagyobb teher hárulhat rá. A center zseniális passzait, meglátásait szinte lehetetlen elvenni, fineszből bármikor meg tudja verni a védőjét is, de arra óriási szüksége lesz, hogy legyen mellette valaki, aki stabilan tudja szállítani a pontokat, és az sem lenne baj, ha néha magának is meg tudná csinálni a helyzeteit ez a játékos. Az alapszakaszban Michael Porter Jr. nagyon jól nézett ki, ligaelitnek számító 66,3%-os True Shooting mutató mellett átlagolt 19 pontot, míg Murray kidőlése óta 23,5 pontot tett hozzá 70,2%-os TS mellett. Nagyon sok fog azon múlni, hogy ebből mennyit tud átmenteni a rájátszásra, esetleg tud-e emelni még ezen, viszont azzal is számolni kell, hogy minden bizonnyal Robert Covington fog rajta a legtöbbet dolgozni védekezésben, várhatóan nem lesz könnyű dolga.

Amennyiben Porter (és Jokics) is a legszebb arcát mutatja, akkor is szükségük lesz arra, hogy a többiek is bedobálják a helyzeteiket, fontos szerepet kaphat Aaron Gordon, de az is nagy kérdés, hogy mi lesz Will Barton és PJ Dozier sorsa. Mindketten meghatározó alakjai a Nuggets rotációjának, előbbi főleg támadásban hiányozhat nagyon, míg utóbbi a mezőnymunkája miatt, mindketten sokat tudnának segíteni ennek a csapatnak, nélkülük viszont nem biztos, hogy ideálisan fog kinézni a rotációjuk, wing posztokon elég szűk merítésből dolgozhat a hiányukban Michael Malone.

A másik oldalon az lesz nagyon izgalmas, hogy mit tud kezdeni a Nuggets Lillard ellen, az alapszakaszban ugyanis egy meglepő választ találtak erre, Facundo Campazzo kiváló munkát végzett rajta, ellene csak 4/15 dobását tudta elsüllyeszteni. Az argentin irányító nem csinált semmi különlegeset ellene, „csak” végig nagyon aktívan Lillard előtt maradt, nem pihentette a kezeit, megállás nélkül használta azokat, és látszólag ennyi is elégnek bizonyult ahhoz, hogy kizökkentse ellenfelét a ritmusából. Ha Lillard ellen van is embere a Nuggetsnek, aki ideig-óráig lassítani tudja, még akkor is ott van McCollum, akire látszólag már nincs védőjük, nagyon esetlegesen azzal próbálkozhatnak, hogy egy nagyobb testet állítanak rá, így Gordon próbálkozhat ellene, de ő sem tűnik tökéletes megoldásnak.

A Nuggets leginkább abban bízhat, hogy ellenfelüké volt az alapszakasz 2. legrosszabb védekezése, csak a Kings hátsó alakzata teljesített gyengébben, viszont az utolsó 12 meccsen, amikor látványosan összekapták magukat, már a 15. legjobb védekezést tudták felmutatni, ami még mindig nem ideális, de azért pozitív irányú változás.

Döntő faktor lehet a triplázás is ebben a párharcban, a Trail Blazers süllyesztette el a 2. legtöbb kinti dobást az alapszakaszban, és a 38,5%-os mutatójuk is a jobbak közé tartozott. A Nuggets eközben sok kinti dobást engedélyezett aktuális ellenfelének, ellenük szórták be a 9. legtöbb hármast, bár az is igaz, hogy csak a 11. legtöbb kísérletből, a hárompontosok levédésében a jobbak közé tartoztak. A Nuggets sokkal kevésbé épített a triplázására, csak a 15. legtöbb hármast dobták be, és tették ezt 37,7%-kal. A Blazers védekezése eleve gyengén működött az egész szezont nézve, így az sem meglepő, hogy a kinti dobások ellen sem dolgoztak jól, de itt azért nem voltak óriási gondjaik, a 12. legtöbb triplát kapták a 11. legmagasabb százalékkal.

Edzők. Nagyon sok újdonságra egyik oldaltól sem lehet számítani, Michael Malone és Terry Stotts eddigi rájátszásbeli futásai alapján az tűnik valószínűnek, hogy igyekeznek bízni abban a játékban, amit az alapszakaszban is hoztak, csak nagyobb szerepet adnak a kulcsjátékosaiknak. Malone esetében az lesz az érdekes, hogy ismét össze tudja-e rántani a Nuggets védekezését annyira, amennyire az előző rájátszásban. Stotts esetében arra lesz érdemes figyelni, hogy meghúzza-e valamikor a párharc folyamán, hogy Robert Covingtont feltolja centerbe, amivel érdekes helyzetbe hozhatja mindkét oldalon Nikola Jokicsot, vagy kitart végig a centerei mellett, akik fizikálisan próbálhatják meg felvenni vele a versenyt.

Összességében nagyon nehéz megjósolni, hogy mire lehet számítani a két csapattól, ugyanakkor az aktuális forma és a teljesebb, egészségesebb keret is a Portland mellett szól. Sok fog múlni azon, hogy Jokics mellett milyen teljesítményekre lesznek képesek a többiek a 3. kiemeltnél, ahogyan azon is, hogy a Nuggets mennyire tudja lelassítani a Lillard-McCollum párost, mert amennyiben mindkét kérdésre számukra kedvező válasz érkezik, akkor továbbjuthatnak, most viszont inkább a Portland tűnik esélyesebbnek, hiába ők a 6. kiemeltek.

Tipp: 4-2 a Portland Trail Blazers javára.

A párharc-felvezetőink (és egyéb blogjaink) ezen a linken olvashatók!​