NBA Playoff 2022: A második kör előzetese (4/4)

Phoenix Suns (1.) – Dallas Mavericks (4.)
Első mérkőzés ideje: 2022. 05. 03. kedd, 04:00

Mi történt eddig?

A Suns az elbukott nagydöntő után csak kisebb módosításokat hajtott végre a keretén, Jevon Carter volt a legnagyobb nevű távozójuk, viszont Landry Shamet, JaVale McGee és Elfrid Payton megszerzésével mélyíteni tudták a keretüket. Az alapszakasz első meccsein még kicsit döcögött a szekér, viszont ezt követően egy 18-0-s időszakkal állva hagyták a ligát, a szezon negyedére egyértelművé vált, hogy ők a legesélyesebbek az alapszakasz megnyerésére, hacsak nem történik valami jelentős sérülés. Az idény közben az acélember Mikal Bridgest leszámítva a legtöbb kulcsember bajlódott olyan sérüléssel, ami miatt jelentős időt kellett kihagyniuk, de mindig voltak elegen ahhoz, hogy pótolni tudják az aktuális kiesőt, kiesőket, és az idény közben is tudtak erősíteni: Bismack Biyombo leigazolása telitalálatnak bizonyult Deandre Ayton sérülése idején, de Aaron Holiday megszerzése, valamint Torrey Craig visszahozatala is ült. A Suns végül franchiserekordot jelentő 64 győzelemmel nyerte meg az alapszakaszt, önbizalomtól telve és nagyrészt egészségesen várhatták a rájátszást, viszont a Pelicans elleni második meccsen megsérült Devin Booker combhajlítója. Eleinte attól lehetett tartani, hogy akár heteket is kihagyhat, de végül a hatodik meccsre vissza tudott térni, és itt ki is harcolták a továbbjutást, 4-2-vel jutottak a második körbe.

A Mavericks a nyáron edzőt váltott, Rick Carlisle helyére Jason Kidd érkezett, Donnie Nelson általános igazgatót is leváltotta Nico Harrison, míg a játékoskeret Josh Richardson és Frank Ntilikina megszerzésével erősödött. A szezont nem kezdték rosszul, 7-3-ra is álltak, és Kristaps Porzingis is élvezte Kidd bizalmát, ezt követően viszont jelentősen elkezdett döcögni a szekér, Luka Doncic sem tudta a legjobbját hozni, és 2021-et végül 16-18-as mérleggel fejezték be. Az évkezdet óta viszont jelentős fejlődésen mentek keresztül, amit Tim Hardaway Jr. sérülése sem befolyásolt negatívan, ahogyan az sem, hogy nagyobb meglepetésre elcserélték Porzingist Washingtonba Spencer Dinwiddie és Davis Bertans párosáért. Mindkét érkező hamar beilleszkedett, az alapszakasz végére már a harmadik kiemeléséért is harcba szálltak, végül negyedikek lettek az 52-30-as mérlegükkel. A rájátszás első körében a Jazz várt rájuk, ugyanakkor a párharcnak az utolsó meccsen vádlisérülést szenvedő Luka Doncic nélkül kellett nekivágniuk, de nélküle is 2-1-es vezetéshez tudtak jutni, majd a visszatérése is zökkenőmentesre sikerült, a Sunshoz hasonlóan ők is 4-2-vel jutottak tovább.

Az alapszakaszban 3-0-ra söpört a Suns, ugyanakkor túl sok következtetést nem lehet levonni ezekből az összecsapásokból, mert mindhármat a Porzingis-csere előtt játszották le. November közepén gyors egymásután kétszer is összecsaptak Phoenixben, 17-én 105-98-ra, 19-én pedig 112-104-re nyert a Suns, ugyanakkor Doncic egyik meccsen sem tudott játszani. Január 20-án Dallasban is találkoztak a felek, és a sérülés miatt hiányzó Deandre Ayton nélkül is 109-101-re tudott nyerni a Suns. Ezekről a meccsekről leginkább azt érdemes megjegyezni, hogy Booker háromból kétszer nem dobott túl jól (11/21, 7/20, 11/25), ahogyan Doncic is az egyetlen meccsén 9/23-mal célzott, továbbá közös az idei találkozóikban, hogy mindháromszor a Mavericks vezetett három negyedet követően, az első két meccsen egyaránt 5, míg a harmadikon 8 ponttal, és a három negyedik negyedben összesen 41 pontot vert rájuk a Suns. További érdekesség, hogy a két csapat legutóbbi 9 egymás elleni meccsét kivétel nélkül a Suns nyerte, az elmúlt 18 meccsükön 15-3-ra állnak a Mavericks ellen.

Mi várható?

Természetesen a legfontosabb kérdés, hogy milyen állapotban lesz Booker. A Mavericksnél úgy tűnik, hogy Doncic sérülése már a múlté, viszont a Suns fő pontfelelőse még csak egyetlen meccset játszott a visszatérése óta, és összességében azon is az árnyéka volt csak önmagának, még ha a második félidőre jobban is nézett ki a Pelicans elleni hatodik meccsen, és dobott is egy kulcsfontosságú triplát. Amennyiben nem tudja megközelíteni azt a párharc elején, amire teljesen egészségesen képes, akkor azzal negatívan is befolyásolhatja a csapata teljesítményét, és hiába szerepelt a Pelicans a várakozásokon felül ellenük, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Mavericks Brandon Ingraméknél is jobb csapat jelenleg.

Hardaway Jr. sérülése és hiányzása egy érdekes faktor miatt lehet jelentős, mivel az alapszakaszban meglepően jó munkát tudott végezni Bookerrel szemben védekezésben, aki úgy zárt ellene 4/16-os mezőnymutatóval, hogy közben gólpasszt sem tudott kiosztani. Kiddnek új embert kell rá találnia, és valószínűleg sokat lesz rajta Dorian Finney-Smith és Jalen Brunson kettőse, várhatóan ez a duó fog a legnagyobbrészt osztozni a Paul-Booker kettős őrzésén. Doncic bevonása ebbe a feladatba valahol jó ötletnek is tűnhetne amiatt, hogy egy nagyobb testet lehetne velük szemben állítani, ugyanakkor ennél fontosabb, hogy megóvják őt a faultoktól.

A Sunsnál védekezésben hasonló lehet a forgatókönyv, mint ami az első körben volt, várhatóan az elejétől fogva Bridges fogja szívni az ellenfél legjobbjának a vérét, ugyanakkor átmeneti jelleggel Brunsonra is ráválthat – az egyébként szintén nem tűnik rossz taktikának, ha a Suns inkább Doncic körül próbálja meg lebontani a Mavericks támadójátékát, és inkább őt hagyják sokat dobni, mintsem azt, hogy a többiek jó helyzetekből vállalhassanak. Noha kicsi minta, de Doncic az alapszakaszban az egyetlen meccsén 6 perc alatt mindössze két mezőnykísérletig jutott Bridges mellől, és a 3 gólpasszára jutott 3 eladott labda is.

A Mavericksnek az a helyzeti előnye sem lesz már meg teljesen ebben a párharcban, hogy az előző körben a Jazz statikusabb centereket használt, akik sokkal nagyobb arányban próbáltak meg a gyűrű közelében tanyázni akkor is, amikor ellenfelük öt kinti dobóval rohamozott, míg Aytonnak egyáltalán nem jelent problémát, ha ki kell húzódnia a triplavonal környékére. A nagyobb kérdés inkább az, hogy mi lesz olyankor, amikor ő nincs pályán, mert McGee védekezésben már az előző körben is okozott problémákat, és Biyombo sem feltétlenül tűnik ideális megoldásnak a Mavericks ellen, elképzelhető, hogy itt már elő kell húznia az alacsony szerkezetét is Monty Williamsnek.

Bármelyik center is lesz fent a Sunsnál, ha kiszorulnak a periméterre, akkor Doncic és Brunson is gátlástalanul el fogja kezdeni támadni a festéket, amikből jöhetnek kosarak, büntetők és kiosztások is, ha valaki megpróbál besegíteni a labdásra, és amellett, hogy a Mavericksnek arra van szüksége, hogy Doncic megbirkózzon Bridges védekezésével, azt is ki kell használniuk, hogy belőle csak egy van, és Brunsonnak minél többször meg kell vernie a védőjét – ez sem lesz feltétlenül egyszerű feladat. Brunson kimondottan impozáns első körön van túl, 27,8 pontot átlagolt 58,3%-os True Shooting mutatóval a Jazz ellen, és ha nem is teljesen ugyanezt, de valahol ahhoz közel kellene hoznia, mint amit Doncic visszatérése után tudott.

Ayton egyébként mindkét oldalon kulcsfigura lehet, a sokoldalú védőjátéka mellett támadásban sem feltétlenül kell lecsökkenjen a szerepe az első körhöz képest, mivel a Jazz is leginkább a festék támadásával tudott érvényesülni a Mavericks ellen, csak az ő centereik közel sem olyan képzett befejezők, mint amilyen Ayton, illetve a Jazzban egy olyan jól passzoló játékos sincs, mint Chris Paul, sokszor azért nem jöttek össze Gobertnek könnyű kosarak, mert a labdás nem kereste őt. Ez ellen szól ugyanakkor, hogy az alapszakaszban idén és tavaly is inkább a lepattanózásával dominált Ayton, nem a pontszerzői képességével, de nem is láttuk őt még a jelenlegi Maverciks ellen.

Általánosságban véve is érdekes lehet, hogy a Mavericks miként kezeli majd Paul kettő-kettőit, meddig erőltetik azt, hogy az épp pályán lévő Dwight Powell vagy Maxi Kleber ráváltson, mert ha olyan napja van, akkor az irányító bárkit át tud dobni középtávolról – a Pelicans ellen több elképesztő meccset is játszott, kétszer is 19 pontot szórt csak a negyedik negyedben, míg az utolsó meccsen 14/14 dobását elsüllyesztette, nem lehetett vele mit kezdeni. Az első körben már láthattuk szuperalacsony szerkezetben is őket, amiben Finney-Smith játszott centert, és ő az alapszakaszban el is tudta venni Paul dobásait (0/5), de nem véletlenül vállalt mellőle viszonylag keveset, ahogyan az sem véletlen, hogy az ő szorítása mellett is 7 gólpasszt osztott ki eladott labda nélkül. DFS támadásban is kulcs lehet, az első körben 13,2 pontot átlagolt, és 7,2 kísérletből 39,5%-kal dobta a triplát.

A triplázás általánosságban is kérdéses lehet, mert az alapszakaszban a Mavericks inkább a mennyiséggel (37,4), míg a Suns a minőséggel (36,4%) tudott inkább kitűnni támadásban, miközben a pálya másik oldalán a Suns abban volt jó, hogy kevés kísérletet engedjen (34,2), míg a Mavericks abban, hogy alacsony hatékonysági rátán tartsa ellenfeleit (34%). Jelentős faktor lehet, hogy ezek az ellentétes erők miként érvényesülnek egymással szemben, már csak azért is, mert az első körben a Suns kimondottan gyengén triplázott, 27,2 kísérlettel rendelkeztek csak a Pelicans ellen, és azoknak is csak a 31,2%-a ért célba, míg a Mavericks a 16 rájátszásba jutó csapat közül a legtöbb hármast vállalta el, meccsenkénti 41,8 kinti dobásuknak ráadásul a 37,1%-a célba is ért.

Edzők

Monty Williams a liga egyik legjobb edzője, és erre a titulusra rá is szolgált az elmúlt két évben, kiválóan kezeli a játékosait. Nem néz hálás feladat elé, elvégre a bombaformában visszatérő Doncic lassítását kell megoldania, emellett pedig olyan kérdéseket kell megoldania, hogy miként és mennyit terhelje Bookert, illetve játszasson-e klasszikus értelembe vett cserecentert – McGee jelenléte hiába tud tekintélyes lenni a gyűrű közelében mindkét oldalon, rajta azért el tud csúszni a Suns védekezése, és a Mavericks meg is mutatta a Jazz ellen, hogy ki tudja használni az ilyesfajta lehetőségeket.

Jason Kidd az alapszakaszt követően a rájátszásban is bizonyította, hogy jelentősen jobb edző annál, mint amikor a Mavericks előtt utoljára ugyanilyen posztot töltött be, kíméletlenül használta ki ellenfele legnagyobb gyengéjét az első körben, ugyanakkor pont ebben a pontban a Suns erősebbnek számít. Az ő oldalukról olyan kérdéseket kell megválaszolni, minthogy miként tudják átvészelni azokat a perceket, amikor Doncic nincs pályán, illetve leváltsanak-e időszakosan szuperalacsony szerkezetre, amiben még egy Powellhez vagy Kleberhez hasonlatos magasember sincs pályán?

Összességében a Suns tűnik az erősebb csapatnak, főleg abban az esetben, ha Booker is van annyira egészséges, hogy meg tudja közelíteni a tőle elvárt szintet, ráadásul abban is erősebbek, mint amit a Jazz ellen tudott kihasználni a Mavericks, Ayton védekezése sokkal jobban működhet ellenük. Doncic-ot ettől függetlenül nem szabad lebecsülni, ahogyan azt sem, hogy az első körben jelentősen jobban triplázó csapatnak számított a Mavericks, mint ellenfelük, de még így is a Suns tűnik a masszívabbnak, kiváltképp annak fényében, hogy Paul milyen teljesítményekkel tudott jelentkezni az első körben.

Tipp: 4-2 a Suns javára.