NBA-csapatok a 3x3 szabályai mellett III. - Southeast divízió

Milyen lenne, ha összegyúrnánk az NBA-t a játék utcai változatával, az olimpiai debütálásra váró 3x3-mal? A sorozat első részében az Atlanti csoport csapataiból állítottunk ki 3+1-es kereteket, majd a Central divízióval folytattuk. Most délebbre kalandozunk, jöjjön a délkeleti régió! 

 

A sorozat korábbi részei:

Atlanti csoport
Central divízió

 

Atlanta Hawks

Lipóczki Balázs: Trae Young - Kevin Huerter - John Collins; De'Andre Hunter

Hegedűs Róbert: Trae Young - Cam Reddish - John Collins; De’Andre Hunter

 

HR: Trae Young és John Collins kihagyhatatlan, Young cselképessége a 3X3-ban is sztárrá emelné attól függetlenül, hogy a csapata mennyi meccset vesztene el védekezésben azon, hogy 40 kiló vasággyal együtt. Young mellett Collins is legendásan rossz védő, miatta erősen gondolkodtam, hogy a teljes keretet kihegyezzem támadásra, de nem akartam fullba nyomni a kretént dobásokat - így Kevin Huerter helyett Cam Reddish-t választottam, aki az utóbbi időben már igen szépeket villant védekezésben, úgy tűnik, hogy a “felnőttcsapatban” is az ő szerepköre lesz a periméter-védekezés összefogása. Reddish alapból szimpatikus nekem, van benne egy kevés “csendes pusztító” jelleg, ami posztján a nagy védőjátékosok sajátja (Pippen, Leonard). A negyedik ember posztjára pedig nem volt kérdés De’Andre Hunter, igazi all-around játékos lehet belőle, ráadásul Reddish-sel párban még akár védekezéssel is nyerhetnének meccseket. Ami igazán érdekes: egyikőnk se választotta ki Clint Capelát...

LB: Ezúttal Robié az „első szó”, én pedig reagálok az általa leírtakra. Nálam az döntött Huerter mellett, hogy a Reddish – Hunter duó együtt még nagyon „zöld” - na nem mintha a jó Kevin akkora rutinróka lenne, de pont annyival jobb játékos jelenleg Reddishnél, hogy beférjen. Plusz magának is meg tudja csinálni a helyzetet, ami ebben a gárdában aranyat érhet – Young egyértelműen elit kreátor, viszont Collins azért annyira nem, mint ahogy a két rookie sem, szóval ezen a téren is elfért egy kis kakaó a Sólymok 3x3-as együttesébe. 

 

Charlotte Hornets

LB: Devonte' Graham - Miles Bridges - P.J. Washington; Terry Rozier

HR: Devonte' Graham - Terry Rozier - P.J. Washington; Miles Bridges

 

HR: Aki olvasta a korábbi cikkeket, az emlékezhet, hogy a Detroitnál említettük, hogy nem nagyon van alternatívája annak a négy embernek, akiket kiválasztottunk - nálam nagyjából ugyanez volt a helyzet, végignézve a Hornets keretén. Az biztos, hogy a védekezést még ezzel a kerettel is el lehet felejteni, ha a Graham-Rozier páros egyszerre van fent, viszont támadásban lehet keresnivalójuk, hiszen Washington inside-outside figyelemre méltó és pattanózásban is elég masszív, Miles Bridges pedig energiabomba, lubickolhat leütésekből, második esélyekből. A 3X3 egyik fontos összetevője a sokoldalúság, és a liga elmúlt 10 évének egyik legsokoldalúbb játékosa is ott van a Hornets-keretben, de nálam speciel Nicolas Batum már sajnos halvány kérdőjel szintjén sem merült fel ebben a gondolatkísérletben...

LB: A 6-7 évvel ezelőtti Batum tényleg remek kis spíler lett volna ide, de sajnos ahogy a bankszámla nőtt, a játék úgy kopott a franciánál. Energia van ebben a keretben, klasszikus centert meg nagyjából a csapatok harmadába válogatunk amúgy is (lásd Capela kihagyása, de a korábbi részekben is inkább a skill volt a döntő faktor), úgyhogy ez azon kevés alkalmak egyike, amikor ugyanarra a négy emberre gondoltunk. Monk jutott még eszembe Rozier helyett, ő kellőképpen kiszámíthatatlan ahhoz, hogy jó utcai játékos legyen, de nála egy fokkal stabilabb Scary Terry. Cody Zeller uncsi, de hasznos (és sokszor piszkosabb) játéka talán jobban 3x3-ra termett, mint Washingtoné, de annyira nincs shooting a keretben, hogy muszáj volt az újoncot betenni, így alakult ki a roster. 

 

Miami Heat

LB: Kendrick Nunn - Jimmy Butler - Bam Adebayo; Derrick Jones Jr.

HR: Jimmy Butler - Duncan Robinson - Bam Adebayo; Kendrick Nunn

 

HR: Jimmy Butler olyan vezér, aki minden sikeres 3X3 csapatban alap, Bam Adebayo pedig olyan játékos, akiért ölni tudnának a félpályás ligákban is: magas, kintről-bentről remekül dob, nagyszerűen pattanózik, egészen parádésan passzol, ráadásul atletikusságban is ott van a szeren - plusz nagyszerű csapattárs-karakter is. Úgy gondolkodtam, hogy mivel mindkét játékos magas szinten tud mit kezdeni a lasztival, passzkészségük és önzetlenségük is közismert, melléjük az idei szezon egyik, ha nem a legjobb triplázóját teszem, Duncan Robinsont, aki ráadásul leütés nélkül, catch and shootban egyenesen parádés. Mivel a két vezér védekezésben is elit, “Dönci II.” hátsó hiányosságait orvosolni tudják, cserébe ligaelit tűzerő jönne kintről. A cseresorban igazán magasemberben nem is gondolkodtam, Goran Dragic és Kendrick Nunn volt kalapban, végül azért döntöttem Nunn mellett, mert az ő pontszerzésre kihegyezett játéka jól jön akkor, amikor Adebayo ül és tartani kell a lépést pontszerzésben.

LB: Jó választás Robinson is, ő volt a másik „finalista” Jones Jr. mellett, de egy ekkora zsákológépet nem tudtam a partvonalon kívül hagyni. A távoli dobások így egy kicsit hiányozni fognak, de azért a Nunn – Butler – Adebayo trió egyike sem fakezű, és rendesen ott van bennük az „eff you” faktor is, ezért szerintem sima top 5-ös gárda lenne, ha lebonyolítanának egy ilyen jellegű bajnokságot. Ugrógép, sokoldalú magas, támadás, védekezés, labdavezetés, minden van - talán a top 2 is meglehet?   

 

Orlando Magic

LB: Terrence Ross - Aaron Gordon - Jonathan Isaac; Nikola Vucsevics

HR: Terrence Ross - Aaron Gordon - Jonathan Isaac; Evan Fournier

 

HR: A kezdőtriónál nem nagyon volt kérdés, az Orlando keretéből inkább olyan 3X3-csapatot lehetne kiállítani, ami az egyéni képességekre épít, így Terrence Ross dobáskészsége kötelező elem, Aaron Gordon egy-egyezése és emelkedése kihagyhatatlan, mellé téve Jonathan Isaac atletikus és védekezésbeli képességeit támadásban alley-oop parádévá, védekezésben blokkpartivá alakítható szinte bármelyik meccsük. A cseréknél nem gondolkodtam Vucsevicsben, pár kétségtelen, hogy nem ártana valaki, aki meg tudja fogni a pozíciót, illetve az alley-oopok “indulási oldalán” tud extrát (magyarul jól passzol...), de szerintem a Gordon-Isaac párosnál ez nem akkora faktor. Fournier talán egy olyan opció, akiben megvan a “big shot” képesség és az a fajta Mamba-mentalitás, hogy 10 elrontott dobás után a kétség legkisebb érzése nélkül is beleáll és beveri a győztes kosarat, ez a clutch-faktor Gordonból és Isaacből szerintem hiányzik.

LB: A franciák hagyományosan jók 3x3-ban, nagyon sok csapatuk van, látszik, hogy érdekli őket a játék – ezt személyesen is többször volt alkalmam megtapasztalni, egy voiron-i felkészülési tornán konkrétan az egy héttel később vb-t nyerő amcsikat is megverték. Ezért nehéz szívvel hagytam ki Fourniert, de nem bíztam eléggé abban, hogy kellő mennyiségű pont lesz a Gordon – Isaac – Ross trióban – kellett egy biztos pont, akinek be lehet adni poziba, ráadásul a montenegrói kintről is veszélyes. Gordon itt kedvére labdázhat, ha Ross ül - nincs más dribbler, de szerintem megoldaná a feladatot, védekezésben is rendben lennének ezzel a magas, de nem lassú kerettel.

 

Washington Wizards

LB: John Wall - Bradley Beal - Thomas Bryant; Davis Bertans

HR: John Wall - Bradley Beal - Rui Hachimura; Davis Bertans

HR: Az egészséges Wall-Beal páros ligaelit lenne kispályán is, legalábbis támadásban, védekezésben viszont lennének problémáik, kellene melléjük egy mozgékony fregoliember, őt Rui Hachimura képében találtam meg, aki 203 centi, 104 kiló, egy alulméretezett, de elég sűrű négyes, aki mozgékony, elég jó az atlétikája, és a dobása is rendben van, ráadásul p’n’r-ban, p’n’p-ban is jól dolgozhat együtt a két labdadomináns emberrel. A cserénél sem gondolkodtam sokat, Davis Bertans ideális célpont a Wall-Beal párosnak a triplavonal bármely pontján, a lepattanózásnál talán még hátul is hasznát lehet venni. Nem mondom, hogy világverő csapat, de a playoff meglehetne, szóval nagyjából le is képezi, hogy hol tartana a mostani Wizards, ha Wall egészséges lenne. 

LB: Én itt egy klasszikusabb rombolóra szavaztam, mert az hiánycikknek éreztem a csapatban – nem elég jó pattanózó és védő a japán, legalábbis egyelőre. A Hornetsnél Washington befért Zeller helyett a kicsik mellé, mert nem annyira jók a hátvédek - itt most eléggé betonnak éreztem a Wall – Beal duót ahhoz, hogy egy masszívabb ötöst tegyek melléjük. Bertans igazi ász lehet a padról, és gyakorlatilag bármely kezdő helyett teszed be, úgy is jól fest a keret.