NBA-csapatok a 3x3 szabályai mellett V. - Southwest divízió

Milyen lenne, ha összegyúrnánk az NBA-t a játék utcai változatával, az olimpiai debütálásra váró 3x3-mal? A sorozat első részében az Atlanti csoport csapataiból állítottunk ki 3+1-es kereteket, majd a Central, a  Southeast és a Northwest következett. Ezúttal délnyugaton a sor, vágjunk is bele!

A sorozat korábbi részei:

Atlantic
Central
Southeast
Northwest
 

 

Dallas Mavericks

Lipóczki Balázs: Seth Curry – Luka Doncic – Kristaps Porzingis; Tim Hardaway Jr.

Hegedűs Róbert: Seth Curry – Luka Doncic – Kristaps Porzingis; Tim Hardaway Jr.

HR: A Dallasnál adja magát a keret, hiszen Luka Doncic révén megvan a sokoldalúság, Seth Curry leütésből és catch and shoot helyzetekből is parádés, és Tim Hardaway Jr. révén van egy ponterős kettes a cserepadról - ráadásul mindhármuk szereti a clutch helyzeteket. Ha ezt a játékot decemberben játsszuk le, akkor viszont nálam Kristaps Porzingis nem került volna be a keretbe, Dwight Powell lett volna a magasember, hiszen atletikus, jó védő volt akár még hátvédek ellen is, támadásban pedig Doncic kedvenc célpontja. A játékunkban mindenkit egészségesnek tekintünk, így Powell Achilles-sérülése ebben a világban nem történt meg, ennek ellenére az alapján, amit Porzingis villantott az elmúlt időszakban, amíg Doncic sérült volt, a lett is kihagyhatatlanná vált. Vele abszolút ligaelit triplaveszély van folyamatosan a pályán, hiszen mindegyik játékos bármikor bárhonnan képes bedobni, ráadásul a két sztár mellett Curry is tud passzolni - a védekezés már nyilván más tészta, de csak védekezési problémákra építve ezt a csapatot nagyon nehéz lenne megverni.

LB: Felmerült Hardaway helyett Powell, egy Doncic – Porzi – Powell hármas méretben és fitben is egész pofás, de Hardaway heat check-jeit kár lett volna kihagyni. Kleber sem rossz egyébként, de a lett upside-ja nagyobb. Brunson helyett Curry pedig nem kérdés, ennél a keretnél szerintem sem lehetett jobbat kreálni.   
 

 

Houston Rockets

LB: Russell Westbrook – James Harden - P.J. Tucker; Eric Gordon

HR: Russell Westbrook – James Harden - P.J. Tucker; Eric Gordon

HR: A Houstonnál se kellett sokat gondolkodni, a február eleji, szezon közben végrehajtott gyakorlatilag menetrendszerű retoollal segítettek nekünk Daryl Morey-ék (trivia: 2007-ben lett Morey a GM, azóta 2018 kivételével minden All-Star Gála előtti deadline-nál cserélt a Houston, a komolyabbak:, 2009-ben ekkor érkezett Kyle Lowry, 2010-ben ilyenkor ment el T-Mac New Yorkba, 2011-ben Aaron Brooks-Goran Dragic csere történt, 2012-ben Marcus Camby jött, 2017-ben Lou Williams). Korunk “Zen Mestere” idén Clint Capela elpasszolásával könnyítette meg a dolgunkat, hiszen értelmes magasember nem maradt a keretben, ráadásul láthattuk is, hogy Tuckerrel “centerben” is kiválóan működhet a Rockets, a többi három játékos kihagyását pedig igen nehéz lenne megindokolni.

LB: Ez az első alkalom, hogy egymás után kétszer is ugyanúgy raktuk össze a csapatot. Van egy rakat középszerű wing, de sem House, sem McLemore, sem Sefolosha nincs olyan jó, hogy bárki helyére betegyük. Covington és Rivers két izgalmasabb név, előbbi talán még magyarázható Gordon helyén, de összességében nem sok kétség merült fel itt sem. Ugyanazt játszanák, mint nagypályára, védő legyen a talpán, aki a Harden - Westbrook páros előtt ott tud maradni lábon.
 

 

New Orleans Pelicans

LB: Jrue Holiday – Brandon Ingram – Zion Williamson; JJ Redick

HR: Lonzo Ball – Brandon Ingram – Zion Williamson; Jrue Holiday

HR: A Rocketsszal ellentétben a Pelicansben már jóval több opció merülhet fel, ahogy a kereteinken is látszik. Az Ingram-Zion duó mindkét műfajban igazi rémálom, Ziont a másodperc tört részére sem szabad egyedül hagyni (és még ez sem garancia semmire, bárkit röhögve leugrik a ligában), Ingram idén meglépte azt a szintet, amit már a Lakersnél is sokan beleláttak (e sorok szerzője speciel nem annyira, de úgy tűnik, hogy a környezet volt a hibás), hátul pedig mindketten a liga fizikai határait feszegetik. Nálam Lonzo Ball a harmadik kezdő, három dolog miatt: baromi kellemetlen stílusú védőjátékos, aki kifejezetten arra készül, hogy lecsapjon a kisebb hibákra (ez 3X3-ban sűrűbben előfordul), Zionnal nagyon érzik egymást, már most mocorog bennük egy új Kemp-Payton féle Sonic Boom, ráadásul az idei szezonban szintet lépett a hárompontosok terén (tavaly 32.9, idén már a teljesen vállalható 38.3%-kal dob kintről, nem is keveset). Összességében kicsit jobb csomagnak éreztem Redicknél, bár a rutinróka is nagyon élne 3X3-ban. Jrue Holiday nem volt kérdés, a liga top perimétervédője (és a palánk alatt legalább olyan jó védekezésben, mint Tucker a Houstonban...), támadásban nincs gyenge pontja, ideális puzzledarab minden hármas elosztásban.

LB: Teljesen védhető Lonzo kiválasztása is, a védekezést és a labdajáratást tényleg szépen megoldaná. Az „öreg” Redicket viszont nem hagyhattam ki, mivel egy jó „dupla”dobó aranyat ér – ha Ziont nem duplázzák, egy rakat üres helyzete lenne, ami gyors győzelmeket hozna a konyhára. Holiday kiváló two-way játékos, Ingramnek pedig én sem vagyok nagy rajongója, de el kell ismerni szintlépését. Jó keret, sok opció, olyan neveket hagytunk „parlagon”, mint Derrick Favors vagy Josh Hart.
 

San Antonio Spurs

LB: Patty Mills – DeMar DeRozan – LaMarcus Aldridge; Rudy Gay

HR: Derrick White – DeMar DeRozan – LaMarcus Aldridge; Rudy Gay

HR: A Spursben is sok a variációs lehetőség, és tuti, hogy Gregg Popovich fejében egy harmadik megoldás lenne, ha streetballra kellene felkészíteni a csapatát. Nálunk mindenesetre a rutin dominál, DeRozan és Aldridge még mindig a csapat két olyan vezére, akikre nehéz helyzetekben lehet támaszkodni. Az idei évben a fiatalok nem nagyon kápráztatnak el bennünket, pedig a sérülése előtt Dejounte Murray, a tavalyi playoffban pedig Derrick White is komolyat villant, míg Lonnie Walker IV fejlődget, de nem túl gyorsan. Picit a Kyrie-féle Boston és a Kawhi-szappanopera közötti átmenetet érzek DeRozannél és a Spursnél: muszáj játszatni, mint Irvinget, mert különben nem lesz értéke, az ellenérték nélküli távozás pedig nem opció Popséknál. Emiatt a fiatalok nem igazán fejlődnek, így a 3X3 ligában sem osztanak nekik túl sok lapot (White-ban érzem a legjobban a csít, ezért került be), pedig papíron a Murray-White-Aldridge-Walker négyes még jó szerkezetű csapat is lenne...

LB: Én is a rutinrókákra szavaztam, nem érzek elég kakaót a fiatalokban. DeRozan stílusa itt jobban működne, mint 5-5-ben, Gay is kreálna mismatch-eket, igazából Aldridge az, akit könnyebben kihagynék a buliból. Viszont annyira nem voltam bátor, hogy magas nélkül rakjam össze a csapatot, Pöltl és Lyles pedig azért meg sem közelítik az öreg LaMarcust. Mills rohangálhatna kedvére, feküdne neki is a pörgős stílus, a Sarkantyúsok 3x3-as alakulata jobban teljesítene szerintem, mint a klasszikus. 
 

Memphis Grizzlies

LB: Ja Morant – Dillon Brooks – Jaren Jackson Jr.; Brandon Clarke

HR: Ja Morant – Justise Winslow – Jaren Jackson Jr.; Dillon Brooks
 
HR: A (Memphis?) Grizzlies kezdőjében két játékos helye biztos, Ja Morant Doncic-hoz mérhető újoncéve alapján legalább húsz 3X3 NBA-csapatban kezdő lenne, Jaren Jackson Jr. pedig szinte a félpályás kosárra született, bárkit lekövet hátul lábbal, nem lehet kitolni a palánk alól sem, támadásban pedig beveri a hármast, a középtávolit, megfogja a pozit, behúzza a löbbölt lasztikat, egy védő kevés lenne rá. Ízlések és pofonok, hogy Dillon Brooks kezdőként vagy csereként fér be a csapatba, a helye megvan, én inkább a tartalékból dobnám be a csatákba a jó dobáskészsége miatt, a kezdőben pedig a sleeper Justise Winslow-val állnék fel. Winslow igazi tripla-dupla veszély, a dobása már rendben van, fantasztikusan passzol és kőkeményen pattanózik, a kisebb ellenfeleket lábbal, a nagyobbakat testtel tudja megállítani, vele stabilabbnak, sokoldalúbbnak érezném a kezdőt.

LB: Próbáltam megkedvelni Winslow-t, még fantasy-ben is ledraftoltam, de valahogy nem állt még össze nekem az ember, ezért a svájci bicska Clarke mellett tettem le a voksomat. Valanciunas bár nem futott rossz idényt, nem elég mozgékony – saját csapatát visszafogná támadásban, védekezésben pedig nem tudna kint szaladgálni a mezőnyökkel. Melton merült még fel rövid időre Brooks helyett, nem sokon múlt, hogy beválogassam a védőspecialista kisembert. Morant és Jackson nyilván nem kérdés, viszont a pattanókkal Clarke nélkül bajban lennének, ezért is esett a választásom az újonc rugólábra.