New Kidds On The Block - Bemutatkozik a 2019/20-as draftosztály

A Radar Alatt és az Erősorrend után íme újabb visszatérő rovatunk, amelyben az idei újoncokat vesszük górcső alá - ez még csak az ismerkedési fázis, ilyenkor még mindenkivel elnézőbbek vagyunk. Csapjunk is a rukik közé!

 

 

10. PJ Washington – Charlotte Hornets

Viszonylag hamar letette a névjegyét a ligában a Lódarazsak 12. helyen draftolt erőcsatára, hiszen első mérkőzésén rögtön 27 ponttal, közte 7/11 sikeres hárompontossal szomorította a Chicago gárdáját. Ezt egyből egy 10-10-es dupla-dupla követte, és bár azóta nem jött tőle sok kiugró meccs, 11.2 pontjára és 5.2 pattanójára így sem lehet panasza a Hornets-fanoknak, 48%-os triplázásáról nem is beszélve. 

9. Coby White – Chicago Bulls

Idei „dobok mindent, ami a kezembe kerül, de lehetőleg 40% alatt” újoncunk Coby White, a Bulls első számú padscorere. Időnként azért elég pofás számok jönnek ki a statlapjáról, például a „Washington-másoló” 27 pont 7/11 trojkával, vagy 28 egység épp a Hornets ellen a „LaVine game”-en. Ami aggasztó tendencia lehet, hogy első profi meccsén 7 gólpasszt osztott ki a társaknak, utána azonban mintha ráébredt volna, hogy őt nem erre tartják – azóta 4 volt a legtöbb, és az is csak egyszer fordult elő. Még csak 19 éves, egyáltalán nem rossz kezdés ez, egyelőre viszont meglehetősen egydimenziós White játéka.  

8. Rui Hachimura – Washington Wizards

Sokan a vb-n találkozhattak először Hachimura nevével, vagy legalábbis akkor láthatták játszani első alkalommal – bár mindössze három mérkőzésen lépett pályára, a csehek elleni 21 pontos performansza így is rendben volt. Az eddig „feel good story” Wizardsnál sem teljesít rosszul, három 20+ pontos meccse is akadt már, bár a tripladobás egy 3/3-as estét kivéve nem megy neki (1/18 a többi derbin). Ezzel együtt is egy viszonylag jó scorer négyes képe rajzolódik ki előttünk, aki bőven kap lehetőséget a bizonyításra – erős, fizikális, de ennek ellenére jól mozog, a labdavezetésén még sokat kell dolgoznia. 

7. Brandon Clarke – Memphis Grizzlies

Ja Morant körül érthető módon nagyobb a hype, de a 21. helyen kiválasztott Clarke is egyre szélesebb körben válik ismertté. Nem is csoda, hiszen 12 pontos, 6 lepattanós átlaga mellé 61%-kal céloz mezőnyből, 22.5-ös PER-értéke is kiemelkedő. Eddigi legjobb meccse a Suns elleni (16 pont, 11 patti, 3 steal, 2 blokk) volt, sokoldalú, védekezésben is jól használható magasemberről van szó – hosszú távon ideális partner lehet Jaren Jackson mellé a frontcourt-ban. 

6. Eric Paschall – Golden State Warriors

Charlotte-i poszttársához hasonlóan hamar a mélyvízben találta magát a Warriors alulméretezett erőcsatára is, hiszen már a Lakers elleni szezonnyitón 31 percet játszott. A sok sérülés miatt ez azóta sem csökkent jelentősen (a Mavs elleni -48-nál 40 percig kínozta a pályán Kerr), ebből pedig időről időre kikerekedik egy-egy monster számsor. A Blazers elleni 34 pontos, 13 pattanós meccse az egyik legjobb, amit idei rookie szállított, de a Pelicansnek is szórt egy harmincast. Egyelőre nehéz belőni valós játékerejét, mert kicsit „vakok közt” feelingje van a dolognak, de egy 41. picktől ez is több mint biztató. Jókor, jó helyen.  

5. Tyler Herro – Miami Heat

Herro sem megilletődve toppant be a ligába, a negyedik profi meccsén máris 29 pontot hintett. Nagyon jó szeme van a Heat játékosmegfigyelőinek, nem először húznak ki értéket középtájt (vagy viszonylag hátul) a drafton – a dobóhátvéd a 13. helyen kelt el, ott azért már nem minden arany. Eddig abszolút telitalálat, a padról érkezve lendületet ad a floridaiaknak, és már most közel 40%-os triplázó. Jól illik a rendszerbe, pedig nem kisebb nevet, mint Dion Waiterst kell pótolnia – erre azért nem sokan lennének képesek. 

4. De’Andre Hunter – Atlanta Hawks

Nem csak a Miaminál, de ligaszerte is javul a scout-ok teljesítménye, erre ez a lista is jó példa. Persze időnként becsúszik egy-egy bust, de mostanában mintha jobban draftolnának a csapatok – persze ez lehet, hogy csak egyéni megérzés. Huntert a negyedik helyen vitte el a Hawks, sokoldalú kiscsatár-erőcsatár átmenetként számoltak vele – némileg lassabb kezdés után rendesen belelendült, legutóbbi nyolc meccsén kétszámjegyű ponttermést hozott. Ezen felül két keleti élcsapat ellen is megvillant a közelmúltban, a Bucks kosarát 27, a Raptorsét 26 egységgel terhelte meg, 9/13 hármast bevágva ezeken a derbiken. 

 

3. RJ Barrett – New York Knicks

Potenciális franchise player tűnt fel New York égboltján! Na jó, annyira azért nem durrant nagyot, hogy rögtön első helyre tegyük, de az utóbbi évek próbálkozásainál így is jóval ígéretesebb. Patrick Ewing óta nem húzott ilyen magasan a játékosbörzén a Knicks, és ezúttal egy agilis balkezes scorert „dobott nekik a gép” – 15.1 pontos átlag, aktív kezek védekezésben (1.4 steal meccsenként), valamint egy tonna potenciál. Nem egy félénk típus, tudja, miért hozták – eddig csak egyetlen mérkőzésen maradt 10 mezőnykísérlet alatt.

2. Kendrick Nunn – Miami Heat

Az igazi „semmiből jött újonc”, hogy Hegedűs kolléga sorát lopjam – 24 esztendős, az egyetemi csapatból fizikai bántalmazás miatt kirakták, a drafton nem kelt el, a tavalyi szezont a Santa Cruz Warriorsban (ami majdnem azonos játékerőt képvisel a mostani Golden State Warriorsszal) tolta le. Erre mi történik Miamiban? 24 pontos debütálómeccs, remek hatékonyság, félelmet nem ismerő játék – 16.8-as pontátlagánál csak Morant tud jobbat az egész újoncosztályból. Ezt szépen benézte 29 csapat.

 
1.  Ja Morant – Memphis Grizzlies

Nincs Zion Williamson, és ha vissza is tér, akkor is nagyon igyekeznie kell, hogy behozzon valamennyit a lemaradásából. Morant ugyan nem kis névtől, Mike Conley-től vette át a stafétabotot Memphisben, de az már hamar látszott, hogy nem az az ijedős fajta gyerek, megbirkózik a teherrel. Abszolút alpha dog-ként viselkedik, és a számai is alátámasztják ezt, 19 pontja és 6 gólpassza mellé csaknem 42%-kal dob kintről – igaz, ez egyelőre nem kimondottan kenyere, 2.2 távoli kísérlete van meccsenként. Az alap adott a gárdánál, a Morant – Jackson – Clarke trió egy remek fiatal mag, van mire építkezni a Maciknak.

Futottak még: 

 

Cameron Johnson – Phoenix Suns

Az arizonaiak cseresorának fontos szereplője a pontos távoli dobásai miatt „tartott” Johnson, aki nem is lép ki túlságosan szerepköréből – 7 mezőnykísérlete van meccsenként, ebből nagyjából öt tripla, a maradék pedig backdoor befutást követő ziccer. Elég hullámzó a játéka, de ezen a szinten csak a legjobbaké nem az – egyelőre egy 18 pontos Sacramento elleni derbin csillogatta meg leginkább tudását 4 hármassal. 

 

Matisse Thybulle – Philadelphia 76ers

„Matisz papa” abszolút nem boxscore-számai, sokkal inkább defensive impact-je okán került be ide. Extra hosszú (és aktív) kezek, egészen kiváló lábmunka jellemzi a 20. helyen draftolt wingmant – na meg néhány olyan dobás, amikor a berendezést is alig találja el, de ne legyünk telhetetlenek. 

 

Darius Garland – Cleveland Cavaliers

Egyelőre 35% körül dob mezőnyből, nem a hatékonyság mintaképe a „Sexland” hátvédduó rutintalanabb tagja, így be kell érnie egy „futott” hellyel, még ha nagyon morcos is ezért. A Dallas ellen 23-at szórt, kár, hogy kikaptak 42-vel… lesz még munka vele, de nem rossz alapanyag a mai hátvédorientált ligában.