New Kidds On The Block - Zion előtti csend

Ja Morant nagyon meggyőző eddig, de új arcok tűntek fel a láthatáron, és ma éjjel bemutatkozik az 1/1-es is - nézzük a jól teljesítő újoncokat!

Idén először jelentkezünk a liga ritmusát egyre jobban elkapó újoncainkkal – a szokásos tízes listát most öt plusz spílerrel fejeltem meg, hiszen akad pár új név a felsorolásban. Az izgalmakat fokozza, hogy az 1/1-es Zion Williamson ma éjjel bemutatkozik, zajlik tehát az élet az elsőévesek háza táján!


10. (-) Jarrett Culver – Minnesota Timberwolves
 
A Minny dobóhátvédje első ízben került fel listánkra, hála az utóbbi hetekben bemutatott remeklésének – december vége óta 14.6-os átlagot gurít, pár napja a Torontónak 26-ot rámolt be. Bár KAT végre visszatért, Andrew Wiggins szezon elején bemutatott tűzforró játéka közben kihűlt, és a gárda is visszaesett. Culver egyelőre 40% alatt céloz mezőnyből, illetve 30% alatt triplából, egyelőre tehát nem a hatékonyság a középső neve – lehet „ellesett” egy-két fogást az öreg Wigginstől...


9. (-) Matisse Thybulle – Philadelphia 76ers
A fő kérdés az a Sixers védőspecialista kiscsatárával kapcsolatban, hogy tud-e eleget nyújtani támadásban ahhoz, hogy növelje a perceit Brett Brown mester. Nos, a válasz egyelőre úgy tűnik, igen – legutóbbi négy derbijén a kezdőkkel futott ki a parkettre „Matisz papa”, 30 perc körül átlagolt, 9 blokkot és 9 labdaszerzést hozott össze ezeken a meccseken, és ami a legfontosabb: mint a négyet nyerte a Philly. Bár a triplák most épp nem esnek neki, de a szezonban így is 38%-nál jár ebben a mutatóban 2.5 kísérletből, szóval nem Tony Allennel (és nem Ben Simmonsszal) van dolgunk. 


8. (7) RJ Barrett – New York Knicks
Csak az Atlanta és a Golden State mérlege gyengébb a Knicks 12-32-es mutatójánál, de Mitchell Robinson és Barrett személyében legalább két puzzle darab már a helyén van (sajnos Kevin Knox nem része ennek a kirakósnak). Tíz alkalommal szerzett legalább 20 pontot a balkezes dobóhátvéd, és nemrég a Bucks ellen 5/7 triplája is beakadt – bár nem hatékony pontszerző, a boxscore-számai rendben vannak (14-1 pont, 5.2 lepattanó). Edzője, Mike Miller szerint szorgalmas, folyamatosan fejlődik, egyre jobb lesz – ennél nem is kell most több, a veteránokat el kell passzolgatni fiatalért vagy pickért, és indulhat (sokadjára) az építkezés.


7. (-) Michael Porter Jr. – Denver Nuggets
 
A tavalyi szezont teljes egészében kiülte a Nuggets csatára, idén viszont több szezonfelvezetőben is X-faktorként emlegették a tavalyi 1/14-est – hiányzik ugyanis a Denver játékából egy dinamikus scorer, neki pedig ez a profilja. Jamal Murray mintha nem fejlődött volna tavaly óta, Gary Harris számai visszaestek, nagyjából Will Barton most a legveszélyesebb mezőnyük, ha pontszerzésről van szó – a coloradóiak szerencséjére azonban Porter annak tűnik, amit anno beleláttak. Lassabb kezdés után egy Pacers elleni január eleji derbin villantott először igazán nagyot, 25 pontot rámolt be 11/12-es mezőnymutatóval. Legutóbbi öt meccsén pedig már 16-os pontátlagot hozott 10/19-es triplázással, emellett védekezésben sem tűnik elveszettnek – talán még nem ő lesz a kulcsa a Nuggets esetleges playoff-menetelésének, de kétségkívül érdekes „alapanyag”.


6. (9) Eric Paschall – Golden State Warriors
 
Továbbra is produktív a GSW elsőéves „smasszere”, nyilván nála az lesz a kérdés, hogy a Curry – Thompson páros visszatérése utáni csapatban milyen szerepe lehet. Jelenleg maximálisan él a kínálkozó lehetőséggel, a Portland ellen például 22-13-as dupla-duplát hozott – a csapat ligautolsó, dobhat mindent, ami a keze ügyébe kerül. 


5.  (5) PJ Washington – Charlotte Hornets
Lejtmenetben vannak egy ideje a Lódarazsak, de ez nem biztos, hogy rossz hír feltörekvő erőcsatáruknak. 12.6-es pontátlag mellé 5.5 pattanó és két gólpassz, 42% fölötti triplázással megspékelve – teljesen korrekt produkció a 201 centis bedobótól. Valószínűleg nem lesz belőle sztár, de sokoldalú játékával bármilyen típusú gárdába beilleszthető – most épp egy 10/18-as sorozatban van a kinti dobásokat tekintve, mondani sem kell, ez a legfőbb erénye.


4. (6) Tyler Herro – Miami Heat
Továbbra is ott van a top újoncok között a Miami 20. életévét éppen csak betöltött scorere. 19 pont 5/8-as triplázással a Pacers otthonában, közel 13 pontos szezonátlag 39% környéki kinti mutatóval, és mindezt győztes csapatban hozza – nem kérdés, hogy itt a helye Herro-nak. Az utóbbi időben kevésbé megy neki, de várhatóan nem lesz tartós a hullámvölgy – nagyon rendben van, amit lerak az asztalra a Heatnél. 


3. (4) Brandon Clarke – Memphis Grizzlies
Az idény eddigi legkiugróbb kellemes meglepetése a Grizzlies jó játéka, kevesen tettek volna előzetesen arra, hogy az évad felénél playoff-helyen lesz a gárda. Ebben pedig nem csak Ja Morant szenzációs bemutatkozása és Jaren Jackson kiváló triplázása játszik komoly szerepet, de a remek kispad is, ahonnan rendkívüli energiával szállnak be a fiatalok. DeAnthony Meltont a Radarban már megénekeltem, Solomon Hill is NBA-játékosra emlékeztet időnként, Kyle Anderson pedig szintén hasznos – eléggé valószínűtlen nevek ezek, de valahogy mégis működik a dolog. No ennek a „bench mob”-nak oszlopos tagja Clarke, aki 63%-kal céloz mezőnyből, 40%-kal azt a kevés hármast, amit ráemel, és a támadás mellett a védekezésre is marad bőven energiája. Fényes jövő előtt állhatnak a Macik! 


2. (2) Kendrick Nunn – Miami Heat
 
Nincs sok kérdés, hogy a „non-Morant” lista élén a Heat draftolatlan hátvédjének kell állnia. Nem riad vissza senkitől, James Hardennek is beszólt, és a beszédnek egyelőre van is alapja, hiszen a floiadaiak egészen kiváló szezont futnak eddig. 16.3 pont, 4.3 gólpassz eddig a mutatói, az utóbbi öt meccsén viszont még magasabbra tette a lécet: 23.6-os átlagot szottyol össze. Ki lehet bizony ilyen játékosokat is fogni magas draftpick nélkül, csak jó szem és némi bizalom kell hozzá – ezek Miamiban adottak, és meg is térül eddig a befektetés. 


1. (1) Ja Morant – Memphis Grizzlies
Óriásit kell villantania a hátralévő 40 meccsen Zionnak, ha egyáltalán csak szóba akar kerülni a RoY-versenyben, annyira meggyőző eddig az 1/2-es Morant játéka. Szinte szomjazza a crunch time szitukat, pedig újonc létére talán nem szólnák meg, ha néha dadogna a kezében a labda. Erről szó sincs, abszolút vezéregyénisége az eddig hatalmasat menetelő Memphisnek, és ha csak valami csoda nem történik, be is fogja húzni a trófeát. Pár sérülés, és akár még egy All-Star meghívás is kinézhet neki, jelenleg annyira Ja jó. 

 

Futottak még: 


Terence Davis – Toronto Raptors
Újabb gyöngyszem, akit a szemétből turkált össze Masai Ujiri. Két 23 pontos meccse is volt a közelmúltban, igaz, mindkétszer egy 0 pontos dinótojás követte azokat. Ne legyünk telhetetlenek. 

 

Darius Garland – Cleveland Cavaliers
Nem fogja megdönteni John Stockton asszisztrekordját a Cavs kisembere, de scorernek még jó lehet – ezt bizonyítja zsinórban 13 10+ pontos mérkőzése is. Mostanában Kevin Love sem akarta szétcsapni, amit a fejlődés jeleként is aposztrofálhatunk.

 

Jaxson Hayes – New Orleans Pelicans
A csapattal együtt remek formában pattogtat a Pels vékonydongájú ugrógépe, elég csak 18-10-es vagy 14-12-es dupla-dupláira gondolni a közelmúltból. Zion érkezése visszavetheti a játékidejét valamelyest, plusz már nem is babra megy a játék azzal, hogy a rájátszás elérhető közelségbe került – ezzel együtt azért fog kapni lehetőséget a bizonyításra Hayes.

 

De'Andre Hunter – Atlanta Hawks
Sok csiszolandó elem van még az 1/4-es játékában, de összességében nem tesz rossz benyomást. Young és Collins mögött maximum harmadik számú scorer lehet a Sólymoknál, annak viszont akár egészen remek is – a kiegyensúlyozottsággal vannak talán a legnagyobb gondjai, de ez javítható. 

 

Sekou Doumbouya – Detroit Pistons

Nem sok a pozitívum az autóvárosiak idei szezonjában, de a guineai származású bedobó utóbbi időben mutatott játéka oda kívánkozik. Január elején robbant be, előtte párszor jutott csak szóhoz a Pistonsban, akkor is csak percekre – a Clippers ellen azonban egy 10 pontos, 11 pattanós dupla-duplával vétette észre magát, amit rögtön követett egy 16-10-es performansz a Golden State otthonában. A Celticsnek nemrég 24-et rámolt be, és egyre feljebb kúsznak játékpercei is – ráadásul beceneve „Captain Cook”, ami miatt nem lehet nem kedvelni.

 

 Kép: sportingnews.com

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus