Playoff-percek: A hazai pálya hátránya

 

Váltások itt, váltások ott

A Clippers és a Mavericks párharcának korai szakaszát meghatározta az a narratíva, hogy mennyit védekezik Kawhi Leonard Luka Doncic ellen, és a Clippers első két vereségét sokan betudták annak, hogy keveset fogta a Mavericks sztárját. A széria előrehaladtával ez fokozatosan megváltozott, ugyanakkor még az 5. meccsen is párszor könnyedén elváltott róla, ebben viszont jelentős változás állt be, ma hajnalban a legfontosabb pillanatokban mindent megtett azért, hogy Doncic előtt maradjon, és ennek meglett az eredménye is, „mindössze” 29 pontig jutott a szlovén, és amikor elkezdte megszórni magát, már a Clippers irányította a találkozót.

A Doncic-Leonard csata a pálya másik oldalán is jelentősnek bizonyult, bár ez sokkal egyoldalúbb eredményt hozott, Leonard rendre ki tudta használni, amikor Doncic maradt vele szemben egy-egyben, és a Mavericks többször is azt a stratégiát választotta ilyen helyzetben, hogy nem dupláznak, hagyják egy-egyben véghezvinni az akciót. A hajrában kétszer is kosarat dobott Doncic védekezése mellett Leonard, bár hozzá kell tenni, hogy ezen a napon egyedül más sem nagyon tudta őt megállítani, 18/25 dobását elsüllyesztette, és így ért el 45 pontig.

 

A végére eltűnt Doncic körül a csapat

Noha közel sem játszott annyira jól, mint legutóbb, mégsem lehet túlságosan nagy panasz rá, sokkal nagyobb gondot okozott a Mavericks számára, hogy a meccs végére teljesen lebontották Doncic körül a csapatot. A mérkőzés jelentős részében remeklő, és végül 23 ponttal záró Tim Hardaway Jr. 7:36-tal a 4. negyed vége előtt megcsinált egy 2+1-es játékot, ami után 85-84-re vezetett a csapata, ezt követően viszont egyedül Luka Doncic tudott pontot szerezni náluk. Neki összejött ugyan 12 pont ebben az időszakban, de ebből 7 az utolsó egy percben született, miután már 90-100 is állt az eredményjelzőn, és amikor a Clippers már nem szakadt meg annyira azért, hogy megállítsa őt, mert csak le kellett menedzselniük a hátralévő időt és bedobálni a büntetőiket.

 

Leonard és George uralja a 4. negyedeket

Az egész párharcra jellemző, hogy a Clippers két sztárja teljesít a legjobban az utolsó játékrészekben. Leonard 6 meccs alatt 40 pontot ért el 13/19-es mezőnymutatóval, egészen félelmetes a hatékonysága ilyenkor, míg mellette George 15/28 dobásból jár 39 pontnál, és nála a 23 lepattanót is ki kell emelni. A Mavericksnél nem ennyire fényes a helyzet, Luka Doncic 11/35 dobásból 29 pontnál jár a 4. negyedekben, ilyenkor csak 4/16 tripláját dobja be, és a 10 gólpasszára is jut 8 eladott labda. Nehéz őt emiatt hibáztatni, mert a Mavericksnél nincs egy olyan társa, aki hasonló mértékben levenné a terheket a válláról, mint ahogy Leonard és George egymáséról, és ilyenkor a Clippers még jobban arra épít, hogy őt állítsák meg, méghozzá úgy, hogy közben másnak se engedjenek könnyű helyzetet, és ez többnyire működik is, ezért ilyenkor felértékelődik, hogy a Mavericks mit tud mutatni a másik oldalon védekezésben. A gondok ott kezdődnek, hogy csapatszinten 33,9%-kal céloznak a párharc során az utolsó 12 percekben, míg a Clippers 50,9%-kal, ehhez mérten bravúr, hogy mégis 3-3-ra állnak.

 

Egyre jelentéktelenebbek lesznek a kispadok

A Clippers oldalán eddig sem a cserék határozták meg a párharc lefolyását, most viszont ez hatványozottan igaznak bizonyult, a kispadjuk összesen 4 pontot tudott hozzátenni, és igazán komoly perceket senki sem kapott. Lue legérdekesebb húzásának ezúttal Luke Kennard előhúzása bizonyult, aki ugyan 0/3 triplával zárt, de mégis szét tudta húzni a pályát a puszta jelenlétével, és úgy tudott 10 percet elcsippenteni a kezdők játékidejéből, hogy kárt közben nem okozott. A túloldalon sem váltották meg a világot a cserék, ők is csak 15 pontot tudtak betenni a közösbe, és a Mavericks oldalán az bizonyult a legnagyobb meglepetésnek, hogy a védekezésével legutóbb kitűnő Dwight Powell mindössze 7 percet játszott, helyette inkább Willie Cauley-Stein kapott most nagyobb szerepet. Nem biztos, hogy ez jó döntésnek bizonyult, mert ő nem tudott komolyabb hatással lenni a mérkőzés alakulására, pláne nem annyira, mint ahogy azt Powell tette az előző találkozón.

 

A hazai pálya hátránya

Soha korábban nem fordult elő olyan, hogy egy rájátszásbeli párharc során ötnél több meccset nyerjen a vendégként pályára lépő csapat. A Clippers-Mavericks párharcban ez most megtörtént, eddig mind a hat alkalommal az idegenben játszó csapat tudott nyerni, eddig a hazai pálya abszolút hátránynak bizonyult. Ezek alapján lehetne mondani, hogy akkor a Mavericks biztosan behúzza a hetedik meccset, elvégre azt Los Angelesben rendezik, de ezzel kapcsolatban csak közhelyeket lehetne puffogtatni (a labda gömbölyű, egy 7. meccsen bármi megtörténhet, minden sorozat megszakad).

Ebben a párharcban különösen látványos, hogy mennyire nem számít sokat a hazai pálya, de az első körben összességében is kiütközött ez, az eddigi 42 meccsből 21 alkalommal nyert a hazai csapat, és ugyancsak 21-szer a vendégek. Ez azért különösen érdekes, mert tavaly a buborékban, ahol csak elméletben létezett a hazai pálya, ugyancsak 42 első körös mérkőzésből 26 alkalommal tudott nyerni a papíron hazai csapat, vagyis ez alapján nemcsak a különleges körülmények teszik kevésbé jelentőssé a pályaválasztási jogot, hanem valamennyire a kiegyenlítettebb erőviszonyok is. Ha kivesszük az anomáliának számító Clippers-Mavericks párharcot az idei képletből, akkor is csak 58,3%-ban nyerte a meccsét a hazai csapat, míg a buborékban 61,9%-ban.