Playoff-percek: Durant elképesztő, de Giannist is dicsérjük meg

Öt ember és más senki

A sorozat második felére teljesen elfogytak a kispadok, a Netsnél az ötödik meccsen már 48 percet játszott Durant és 46-ot a sérült Harden, a kispadról pedig igazából összesen ketten álltak be, de a Bucksnál is ugyanez volt a helyzet, egy 32 és egy 13 perces cserejátékos tudott hozzászólni. A hatodik mérkőzés a végére eldőlt, így többen kerültek parkettre garbage time-ban, de így is egy, illetve két érdemi cserejátékossal számolt a két edző, a hetedik derbire pedig még inkább kidomborodott ez: a Netsnél Durant és Harden 53, Brown 52, Harris 47, Griffin 40, Green 13, Shamet pedig 7 percet kapott és ennyi volt a rotáció, a Bucksnál pedig Middleton 52, Giannis 50, Holiday 48, Lope 46, a kipontozódó Tucker 38, a padról beszálló Connaughton 23, Forbes pedig 5 percet játszhatott. A playoffban mindig beszűkül a rotáció, de itt akkora jelentősége volt már minden játéknak, hogy nem lehetett szó fáradtságról - játsszon az az öt ember, akiben bízunk, legyen egy csere, aki beáll bárki helyett, a többiek pedig egy-egy pillanatra kerülhetnek csak fel, amikor valakinek faultgondjai vannak, vagy bármi hasonló. Itt most mindenre szükség volt - az utolsó meccsen például a Netsnél nulla pont érkezett a kispadról, szóval ott még egy kicsit többre lett volna...

 

Giannist azért dicsérjük meg

Sok kritikát kapott a párharc során Giannis Antetokounmpo a büntetőprodedúrája, a triplái, a döntéshozatala és a Duranten való "nem védekezése" miatt is, de azért így a végén nézzünk rá arra, hogy mit is csinált:

32 pontot és 13 lepattanót átlagolt 53%-os mezőnymutatóval. Gyengén triplázott? Igen, 22%-kal. Gyengén büntetőzött? Az nem kifejezés: 42,5%-kal. Az utolsó két, a kiesésről döntő meccsre viszont azért felszívta magát: 30 pont 17 lepattanóval, 60%-os mezőnnyel és 60%-os büntetővel, majd most 40 pont 13 lepattanóval, 62,5%-os mezőnnyel, 57,5%-os büntetővel - ez utóbbihoz tegyük hozzá, hogy az utolsó kilenc kísérletéből hetet is bedobott. Hetedik meccsen 40-10-5-ös statsort eddig csak Jerry West és Tim Duncan produkált az NBA történetében - jogosak voltak a kritikák, de amit el kell ismerni, azt el kell ismerni, a görög is szupersztár-teljesítménnyel lett továbbjutó csapata legjobbja ebben a szériában.

 

Most nem remegett meg Middleton sem

Az utóbbi két rájátszásban vastagon benne volt a kiesésben Khris Middleton teljesítménye és ezúttal is úgy indult, hogy két borzalmas találkozót tett le az asztalra, jogosan kongattuk a vészharangot. A "must win" meccseken viszont mindháromszor kulcsfaktorrá vált: előbb a harmadik mérkőzésen, 0-2-nél rázta meg magát és dobott 35 pontot 15 lepattanóval és rengeteg clutch megmozdulással, majd a hatodik találkozón 38 pontos PO-karriercsúcsot szállított, a hetediken pedig ugyan nem dobott jól, de a 23-10-6-5-ös statsor mellé ő jegyezte a párharcot eldöntő duplát is a végén, az ő dobása miatt tudtak továbbjutni. Az utolsó két találkozón összesen tíz labdát szerzett, ez mindenképpen impresszív és bár az egész szériára vetítva alig 42%-kal dobott, de korábbi önmagával ellentétben éppen akkor villant, amikor nagyon kellett.

Ennél még felemásabb volt viszont Jrue Holiday, akit azért igazoltak Eric Bledsoe helyett, hogy ilyen helyzetekben vegye a kezébe a dolgokat és legyen vezér - nos, ebben a párharcban 38%-os mezőnyözéssel, 30% alatti triplázással és "láthatatlan" büntetőzéssel szenvedett össze 15 pontot és a 6 gólpassza sem váltja meg a világot. Egyetlen igazán kiemelkedően jó meccse sem volt a párharcban, valami mindig hiányzott és a legtöbbször nem is csak egy valami - tőle azért többet várnának a keleti döntőben.

 

Kevin Durant mindent kiadott magából

Amikor a Toronto elleni döntőben elszakadt az Achillese, a legtöbben lemondtak róla: ennyi idősen már sosem lesz újra a liga egyik legjobbja, leginkább foghatatlan támadógépezete. Nos, Durant mindenkit arra utasított, hogy fogják meg a sörét: már a 27-7-6-os alapszakasza is nagyon rendben volt az 54-45-88%-os, félelmetes dobóhatékonysággal, a playoffra viszont még ezen is emelni tudott: 34-9-4-et átlagolt 51-40-87%-kal. Összerakta az NBA történetének első 45-15-10-es playoff-meccsét, a 48 pontjával ő dobta minden idők legtöbb pontját egy hetedik meccsen, egészen elképesztő terhet cipelt Kyrie Irving sérülése óta és így is azon múlt csapata továbbjutása, hogy nem egy mérettel kisebb a lába - ha ez így van, akkor nem lóg rá a vonalra és egy döbbenetes, ikonikus párharcnyerő dobással lettünk volna gazdagabbak. Ez elmaradt, a Nets kiesett, de Durant a terhelhetőségét is megmutatva 43 percet átlagolt ebben a szériában és az egész világnak megmutatta, hogy ne merjék őt leírni...

 

Hogyan tovább?

A Nets érdekes módon az egyik legkevésbé szeretett csapatból fordítani tudott a saját megítélésén és a sérülések, illetve a mutatott küzdőszellem miatt sokan szimpatizáltak velük. Steve Nash és stábja összességében megmutatta, hogy képes ebből a keretből csapatot csinálni, akik küzdenek, harcolnak és tényleg a nagy célt, a közös gyűrűt tartják szem előtt, ezért sok mindent félre tudnak tenni, fel tudnak áldozni - ahogy az is kiderült, hogy az egészséges, vagy legalábbis azt megközelítő Brooklyn félelmetes színvonalat képvisel azzal együtt, hogy védekezni is elfogadható szinten tud. A keretből most "kiesik" Griffin, Brown és Green azok közül, akik sokat játszottak, viszont visszatérhet Spencer Dinwiddie, igaz, neki játékosopciója van a következő szezonra - a három sztár megpróbálhatja megint, körülöttük pedig már most van egy alap, amelyeket még ki lehet egészíteni hasznos aranyásókkal. Nyilván nem lesznek fiatalabbak Hardenék, de fontos kérdőjelek egyenesedtek ki velük kapcsolatban pozitív irányba, úgyhogy a következő szezonnak jelen állás szerint az egyik fő bajnokesélyesként mehetnek neki úgy, hogy már nem is feltétlenül ők állnak a "közutálat" célkeresztjében - ez a kiesés így ebben az állapotukban papírforma, kérdés, hogy fejben hogyan értékelik majd a történteket.

Ami a Milwaukee-t illeti: kötelező volt továbbjutni, ez nem kérdés. Amúgy is Budenholzer állásába került volna egy újabb második körös kiesés akkor is, ha a Brooklyn az ellenfél pályahátrányban, de így, hogy ez a Nets meg sem tudta közelíteni önmaga egészséges plafonját, így elképesztő blama lett volna, ha kiesnek Giannisék. Nagyon közel álltak hozzá, tényleg lehet, hogy Durant lábméretével volt szerencséjük, de valahogy kiizzadták - ezt el kell ismerni, jár a gratuláció, idegenbeli hetedik meccsen győzték le ellenfelüket, felálltak a 0-2-ből és abból, ahogy elbukták az ötödik találkozót, nem remegtek meg a kiesés szélén. Ezzel együtt eufóriára még nincs ok Milwaukee-ban - jártak már itt, jártak már itt könnyebben is, a játékuk egyáltalán nem volt meggyőző, az utóbbi két év problémái pedig most is erősen felsejlettek. A fejlemény annyi, hogy ezúttal ezen túl tudtak lendülni egy "fél lábon" játszó csapat ellen - ez pozitívum, de előbb lássuk, hogy mire mennek a keleti döntőben. Az mellettük szól, hogy lesz idejük kicsit pihenni a kimerítő párharc után, egy ilyen küzdelem azért megedzheti őket, illetve egyelőre az sem kizárt, hogy pályaelőnyük lesz - ha pedig nem, akkor egy szintén kevéssé meggyőző és egyáltalán nem egészséges ellenfelet kapnak. Tekintve, hogy ligaszinten mennyi a sérülés, a bent lévő ellenfeleknél pedig milyen problémákat jelentenek ezek, nem túlzás azt állítani, hogy sosem volt még ilyen esélyük a bajnoki címre - de így is javulniuk kell annak elnyeréséhez...