Playoff-percek: Jimmy Butler teljesítménye ismerős a 2015-ös döntőből

Butlert és Adebayót nem lehet leültetni

Az első mérkőzésen kétszer fordult ki a bokája Jimmy Butlernek, így ott "csak" 33 percet játszott, azóta viszont brutális terhelés alatt van: a másodikon és a harmadikon 45-45, az elvesztett negyediken 43, most pedig 47 percet töltött parketten. Teszi mindezt úgy, hogy támadásban ő az egyetlen irányító, ő az első opció a befejezésekre, ha véletlenül éppen nincs nála a labda, akkor ő az első számú elzárást adó ember, sőt, ő megy a támadópattanókért is - egyetlen labdabirtoklást sem pihenhet, amikor a pályán van és most már ott tartunk, hogy mindig a pályán van. Az, hogy ezek után clutch játékok sorát csinálta meg biztos kézzel, hidegvérrel a legvégén, az elképesztő...

Bam Adebayo helyzete kicsit más, mert rajta egyértelműen látszik, hogy közel sem 100%-os, csak valahogy összedrótozták az előző meccs előtt. Támadásban sokkal kevésbé veszélyes, nem is nagyon vállal dobást, vagy egyéni akciót, védekezésben viszont nélkülözhetetlen - mióta visszatért, azóta tudja stabilan lassítani ellenfelét a Miami, legalábbis ami a félpályás védekezést illeti. Ezen az estén amikor leült, rögtön feljebb tudott kapcsolni a Los Angeles, így a 38 játékperce egyáltalán nem tűnik soknak, kérdés, hogy bírja-e a folytatásban - ahogy persze Butlernél ez legalább ekkora kérdés, Thibodeau-kezelés ide vagy oda.

Ami Adebayónál érdekes, az Kelly Olynyk helyzete, aki szinte nyerőember volt a harmadik meccsen, a másodikon is remekelt, viszont Adebayo visszatérése óta megint eltűnt - az előzőn alig játszott, most pedig egyetlen másodpercre sem küldte őt fel Spoelstra. Amikor Adebayo pihent, akkor Iguodala volt a center, abszolút a sebességre, atletikusságra szavazott a tréner - érdekes azért, hogy Olynyket két ilyen meccs után ennyire nem használja...

Jimmy Butler az öt évvel ezelőtti LeBron Jamest idézi

LeBron James többször került már olyan helyzetbe nagydöntőben, hogy vagy eleve veszett helyzetből kellett volna csodát tennie, vagy nagyon hamar ilyen szituációba került. Most egy kicsit Jimmy Butler is így járt: a nagydöntő első félidejében kidőlt mellőle Goran Dragic, a támadójáték alapja, majd a harmadik negyedben Bam Adebayo, a védekezés vezére. James talán átérezheti a helyzetét, hiszen ő nagyon hasonlót élt át 2015-ben: eljutottak a nagydöntőig, de Kevin Love és Kyrie Irving is megsérült, onnantól pedig egy támadásban teljesen lecsupaszított, rajta kívül életképtelen csapatot kellett cipelnie. Ő akkor ebből két győzelmet hozott ki, akkor is annyit tudtak tenni, hogy védekezésben a Warriors fő játékait próbálták fizikális módszerekkel elvenni, támadásban pedig James kezébe adták a labdát, aki szinte le sem ülhetett, mert Matthew Dellavedova volt a második legjobb játékosuk - James 46 percet átlagolt és csak egy simán elvesztett meccsen játszott 45 alatt.

Most tulajdonképpen ezt idézi meg Butler is: az első meccs óta 45 percet átlagol, 29 pont, 8,6 lepattanó és 10,2 gólpassz kerül a neve mellé, ráadásul van még 2,6 labdaszerzése is, közben pedig 55,5%-kal dob mezőnyből - ebben tér el Jamestől, aki akkor 40% alatt tüzelt, igaz, egy "fél" Adebayo azért visszatért. Ahogy írtuk, öt éve az akkori Warriors ellen az ilyen hősies teljesítmény két győzelmet ért, ezt már Butler is hozta idén - viszont ahogy akkor James is elkészült az erejével, úgy most Butleren is nagyon látszott a végén, hogy a következő meccsig maximum jeges vödröket szeretne látni... 

Egyébként Butler előtt utoljára éppen James csinált két, legalább 30 pontos tripla-duplát egy nagydöntőben - igen, abban az ominózus 2015-ösben. Egy nagydöntőben két tripla-duplát rajtuk kívül egyébként csak Wilt Chamberlain, Magic Johnson, Larry Bird és Draymond Green rakott össze.

Butlernél jó helyen van a labda, ha szoros a vége

Az ötödik meccsen a clutch időszakban (utolsó öt perc) 15-9-re nyert a Miami, a 15-ből 11 pontért pedig Jimmy Butler felelt - vagyis egymaga megoldotta a feladatot a teljes Lakers ellen. Persze aki végig követte ezt a rájátszást, annak ez nem meglepő, Butler több meccset is konkrétan megnyert a szoros végjátékokban, teljesítményét pedig jól jellemzi a következő számsor: ő dobta a legtöbb pontot (48), a legtöbb büntetőt (22) és ő célzott a legpontosabban (57,1%) mezőnyből, ha clutch time-ról van szó ebben a rájátszásban.

A Lakers-kiegészítők most nem voltak jók, de Vogelnek kell okos(abb)nak lennie

Az előző meccs beszédes statisztikája volt, hogy a Miami mindössze 3/14 triplát dobott üres helyzetekből, ma pedig a Lakersnél akadt több ilyen rontás. A leglátványosabb az utolsó másodpercekben jött Danny Greentől, pedig ő addig 2/4-gyel triplázott, és kezdőbeli társa, Caldwell-Pope is 3/8-cal dobott, ők jól dolgoztak James keze alá. A probléma a kispaddal volt, az egy szem Alex Caruso-tripla mellé nem jött több, a Morris-Kuzma-Rondo trió 0/9-cet “vágott”, ez pedig általában kevés a Lakersnek, most is az volt - a túloldalon Kendrick Nunn egymaga leszállította azt a 14 pontot, amit négyen összehoztak. Ami viszont ennél is nagyobb gond, hogy védekezésben hiába jött blokk Kuzmától, két szerzett labda és 5 lepattanó Rondótól, alapvetően nem működött velük a Lakers hátsó alakzata - Danny Green tripladobása után joggal kapja a savat, de abban a 24 percben, amikor ő volt fent, +12-ben zárt a LAL, amikor Kuzma és Rondo, akkor -17-ben és -13-ban. 

Hátul tőlük sokkal több kell, de inkább Vogelnek kell valamit kitalálnia rendszerszinten, mert Erik Spoelstráék igyekeztek Davist és Jamest leszedni Butlerről sűrű elzárásokkal, ami túl sokszor működött, pláne Davis saroksérülése után - és mivel Butler gyakorlatilag végig fent volt, mindig sikerült megtalálni azt a gyengébb védőt, akivel aztán kedvére egy-egyezhetett. Nyilván az előző meccs után szokatlan lehetett Morriséknak, hogy Butlert kell fogniuk, érdekes lesz látni, hogy mit talál ki erre Vogel, illetve mennyire tudnak egyénileg felkészülni erre a kiegészítők. 

Most Spoelstra egyértelműen jobb munkát végzett, mint Vogel, de tegyük hozzá, hogy neki kellett változtatnia. A Lakers mestere az előző meccsen lepte meg a Miamit azzal, hogy Davis fogta Butlert, előtte Spoelstra húzott nagyon okosakat - élvezetes kis taktikai adok-kapok megy azért a vezetőedzők között, ilyen szempontból is kezd magas szintre emelkedni a sorozat. Egy apró hibapontot azért ki kell osztanunk Vogelnek, mert a harmadik negyedben, amikor LeBron Jamesre ráfújtak egy támadóhibát, sztárja annyira hevesen reklamált, hogy a szakvezető végül kikérte a challenge-et. A visszajátszás igazolta az ítélet helyességét, a Lakers elvesztett egy időkérést, ami aztán az utolsó másodpercekben nagyon-nagyon hiányzott, amikor nem volt már több. Markieff Morris labdaeladása nem történt volna meg, ha időt tud kérni a támadópattanó megszerzése után, felállhattak volna egy figurára és összerakhatták volna a győztes támadást, mint például a Nuggets ellen Davis triplájánál. 

Egy érdekes statisztika: James és Davis elérte a 60 pontot, ami általában győzelmet ér a Lakersnek - ebben a szezonban ez volt mindössze a második mérkőzés, amikor nem. 

Duncan Robinson a mai győzelem meg nem énekelt hőse

A fiatal triplaspecialista meccsről meccsre szépen építi fel magát, az elején támadásban gyengén, védekezésben akaratgyengén játszott, nem vállalta fel a felelősséget, a harmadik meccstől kezdve viszont folyamatosan javul. Védekezésben a harmadik összecsapáson is komoly extra jött tőle, a negyediken már 3/6-tal triplázott, láthatóan folyamatosan nő az önbizalma, ami ma már támadásban is lecsapódott: a 7/13 tripla már a a Duncan Robinson-stílus, amitől joggal retteg bármelyik ellenfél. Butlerhez hasonlóan abszolút “zónában” volt, faulttal együtt is dobott be hármast, hátul szedte a pattanókat, végig pörgött, és fent említett támadóhibát is ő harcolta ki Jamesen, ami végül nagyon fontos momentumnak bizonyult. Fontos hozzátenni, hogy ő is 37 percet volt fent, de egyelőre bírja, sőt úgy tűnik, a folyamatos játék, a leszűkülő rotáció fekszik neki. 

Robinson egyébként ebben a rájátszásban másodjára dob be hét hármast egy meccsen - a Heat teljes playoff-történelmében összesen volt korábban két olyan meccs, amikor valaki 7+ triplát szórt.