Playoff-percek: Magányos irányítók és egy rivalizálás

Harris végig extra volt, de ezt csapatként hozta a 76ers

Tobias Harris szép csendben egy nagyon extra teljesítményt nyújtott a Nets elleni párharcban, egyik meccsen sem dobott rosszul, csak egyszer maradt 50 százalék alatt, és Joel Embiid hiányában feljebb is tudott kapcsolni. Harris a 4 meccsen 20,3 pontot és 8,8 lepattanót átlagolt, 56,7 százalékkal dobott mezőnyből, míg a triplavonalon túlról 8/14 dobását süllyesztette el. A negyedik meccsen James Harden 4/18, Tyrese Maxey 6/20 dobását küldte a helyére, Harris viszont 25 ponttal és 12 lepattanóval zárt, elő tudott lépni, amikor szükség volt rá.

Egyedül ugyanakkor nem lett volna elég Harris nagy meccse, a 76ers végül csapatként nyert, és Doc Rivers is ezt hangsúlyozta előzetesen, hogy így kell megoldaniuk Embiid hiányában a negyedik meccset. Mivel a center nem játszott, a Nets sem használta agresszívan a duplázásokat, és így ellenfelük tripláit is el tudták venni. A 76ers mindössze 24 hármassal operált, miközben az első három meccsen rendre 30 fölött zártak, a legelső találkozón még 43 kinti dobásba álltak bele. Ezúttal viszont brusztolniuk kellett minden pontért, Paul Reed viszont jeleskedett ebben, 15 lepattanót gyűjtött be, közte 8 támadót, ezzel extra lehetőségeket adott a csapatának. Lehet, hogy ez sem lett volna elég, ha nincs De’Anthony Melton 15 pontos negyedik negyede, így viszont elmehetnek pihenni, Embiid is kap némi időt a gyógyulásra, és elkezdhetnek szurkolni a Hawksnak, hogy nyújtsák el a Celtics elleni párharcot.

 

Bridges felemás sorozatot zárt

Mikal Bridges első olyan rájátszásán van túl, amiben első opcióként számoltak vele, ugyanakkor nem bírta el végig a rá nehezedő nyomást. Az első meccsen még 12/18 dobását elsüllyesztette, a hátralévő három találkozón viszont csak 21/59-et szenvedett össze, nem tudott igazán a Nets élére állni, és a negyedik meccsen is csak akkor javított kicsit a számain két bedobott triplával, amikor már eldőlt a meccs, egyáltalán nem tudott vezér lenni az utolsó meccsen.

Értékes tapasztalatokat szerzett a wing, és a Nets is értékes következtetéseket vonhat le ebből a párharcból, mert az azért megmutatkozott, hogy ha támadásban ekkora terheket cipel Bridges, akkor védekezésben már nem tud ugyanolyan hatékony maradni. Az szépen mutat, hogy Harden csak 4/11 dobását értékesítette mellőle, viszont ez valahol a 76ers hátvédjének a sara is, neki mindegy volt ebben a párharcban, hogy ki fogta, nem dobott jól összességében, komoly problémái voltak olyankor, amikor a triplavonalon belülről kellett vállalnia. Visszatérve Bridgesre, mellőle Maxey 7/13, Harris 6/11, Embiid 7/11 jó dobással zárt, összességében pedig 54,4 százalékkal dobtak olyankor a 76ers játékosai, amikor ő volt a legközelebbi védő, nem maradt energiája arra, hogy mindkét oldalon kiemelkedjen, bár ezek a mutatók részben abból is fakadnak, hogy sokszor csak úton volt Embiid folyamatos beduplázása miatt.

 

Hogyan tovább, Nets?

A Netsnek nem feltétlenül kell azt a következtetést levonni Bridges sorozatából, hogy belőle nem lehet two-way sztár, bár a számok ebbe az irányba mutatnak, de az is igaz, hogy nagyon kicsi mintán, és ez volt az első alkalom, hogy az ellenfél kimondottan belőle készülhetett egy párharcon keresztül. Ettől függetlenül határozniuk kell arról Brooklynban, hogy milyen irányt vesznek, mert a jelenlegi keretük inkább kiegészítő játékosokkal van tele, mintsem olyanokkal, akikből második vagy harmadik opció lehet egy rájátszáson keresztül. Tele vannak wingekkel is, viszont azt nehéz elképzelni, hogy a jelenlegi formájukban sokkal több lenne bennük, mint egy első körös kiesés, Kevin Duranték elcserélése után egy tipikus középcsapat képét festették, 13-15-ös mérleget hoztak össze ezt követően.

A nyáron döntést kell hozniuk Cam Johnson jövőjéről, aki ugyancsak egy hasznos játékos, komolyabb célokért küzdő csapatban is lehet negyedik vagy ötödik opció, de ennél sokkal több nem biztos, hogy van benne. Ben Simmons helyzetét sem ártana megoldaniuk, akinek a mostani szezonon túl még két évig van szerződése, egyelőre lejáró szerződésként sem tudják őt használni, ellenben Spencer Dinwiddie vagy Joe Harris szerződését már ilyen minősítésben is kezelhetik.

Valamerre el kellene indulniuk, mert most egy átmeneti állapotban vannak, viszont egy hosszabb újjáépülés nem biztos, hogy belefér Bridges köré, ő is már 27 éves lesz a nyáron. Ebben a korban inkább csak egy gyors retoolt szoktak csinálni a csapatok a sztárjuk köré, és nem egy 3-4 éven át tartó szisztematikus építkezést, úgyhogy amennyiben a teljes újjáépülés mellett teszik le a voksukat, akkor úgy tudnának kiszállni Bridgesből, hogy a lehető legmagasabban van az értéke. Nic Claxton fejlesztését úgy tűnik, hogy érdemes folytatni, a rájátszásban sem végzett rossz munkát Embiid ellen, de azt sem ártana lassan kitalálniuk, hogy Cam Thomasban mit látnak – az alapszakaszban hiába mutatta meg többször is, hogy képes egyszemélyes támadógépezetként is üzemelni, a rájátszásban nem tesztelték ezt, nem illett bele a védekezésben használt szisztémába, csak kétszer került pályára, és összesen 15 percet játszott.

 

Westbrook egyedül maradt

Bárki bármit mond, Russell Westbrook-ot igenis érdekli, hogy Kevin Durant ellen játszhat a rájátszásban, a Suns elleni negyedik meccsen még magasabb fokozatba kapcsolt, és ezúttal 37 pontot szórt – ez 2018 óta a legtöbb pont tőle a rájátszásban, és pályafutása során ez holtversenyben a kilencedik legponterősebb meccse a szezon ezen szakaszában. Westbrook az első meccsen mutatott pocsék dobóformájával együtt is 26 pontot átlagol a rájátszásban 55 százalékos True Shooting mutatóval, utóbbi pályafutása második legjobbja, csak az első rájátszásban volt ennél is hatékonyabb.

Westbrook továbbra is nagy munkát végez hátul is, és Durant ugyan már 9/15 jó dobásnál jár olyankor, amikor az irányító fogja őt, ezt más megvilágításba helyezi az, hogy a 8 gólpasszára jut 7 eladott labda is olyankor, amikor Westbrook őrzi, nem könnyíti meg az életét egykori csapattársa. Devin Booker is sokat élvezheti Westbrook társaságát, ő eddig 8/19-nél jár mellőle, de amikor nagy ritkán Chris Pault fogja, abból sem a Suns irányítója jön ki jól, 1/4-gyel dob mellőle.

A Clippers kényszerhelyzetben van, mert nagyon másban nem is bízhat Tyronn Lue, Norman Powell a harmadik meccsen bemutatott megőrülése után 4/15-öt hajított a negyedik meccsen, Marcus Morris egy 3/13-as mezőnymutatóval hálálta meg, hogy a kezdőben kapott helyet, de Bones Hyland is eltűnt az előző meccshez képest. A párharc előtt még gondolkodhatott úgy a Suns, hogy Westbrook-ot hagyják szabadon dobni, mert az általában egy jó fogadás, Kawhi Leonard sérülése és az irányító extra formája miatt viszont fordult a kocka, mostantól annyi a feladatuk, hogy Westbrook körül a többi játékos jó helyzeteit elvegyék, és akkor az elég lehet ebben a körben.

 

Mit tehet még a Clippers?

Őszintén szólva nem sokat, főleg akkor, ha Leonard a következő meccset is kihagyja. Lue a legtöbb kártyáját már kiteregette, esetleg még egy nagyon alacsony szerkezettel próbálkozhatna, hogy a Sunsnak Deandre Ayton és Bismack Biyombo nélkül kelljen játszania, amit Monty Williams nem igazán szeret, bár az elmúlt mérkőzéseken már rövidebb ideig próbálkozott ezzel – azért nem is mindegy, hogy Jae Crowdert vagy Kevin Durantet kell small ball centerként használnia, nem lenne meglepő, ha az utóbbi megszerzése után nagyobb hajlandóságot mutatna arra is, hogy ezzel próbálkozzon hosszabb ideig is. Amit még megtehet a Clippers, hogy megpróbálnak faultokat kieszközölni a Suns kulcsemberein, mert kispadja még mindig nincs Williamsnek, bár eddig kimondottan jól sáfárkodtak a kezdői a személyi hibák beosztásával.

 

Továbbra is extra a Booker-Durant duó

Az NBA történetében harmadszor fordul elő, hogy egy duó úgy kezdje a rájátszást, hogy mindkét tagja legalább 25 pontot dob az első négy meccsen. Durant és Booker illusztris társaságba került ezzel, korábban csak két Lakers-mezben játszó páros csinált hasonlót: 1962-ben Elgin Baylor és Jerry West, 2003-ban Shaquille O'Neal és Kobe Bryant. Azt már csak halkan jegyezzük meg, hogy egyik korábbi duó sem ünnepelhetett bajnoki címet abban az évben, és az semmiképp sem jó előjel, hogy Booker 43,5, Durant pedig 44 percet átlagol már az első körben is.

 

Magasabb lett a Heat, hiányzott Giannis

Erik Spoelstra változtatott a második meccshez képest, Kyle Lowry helyett Kevin Love kezdett, és a magasabb szerkezettel nem csupán a lepattanózást fordította a maga javára a Heat, de a Lopez-Portis kettőst is ki tudták kapcsolni. Legutóbb ez a duó 41 pontot ért el, Lopez 12/17-tel dobott, ezúttal viszont 15 pontot szenvedtek össze, Lopez mindössze 3/9 dobással zárt, egyáltalán nem tudott befolyással lenni a meccsre támadásban.

Nem kell sokáig menni ahhoz, hogy megtaláljuk azt, miben is kellene változnia a Bucks oldalán: most már szükségük van Giannis Antetokounmpóra, mert nélküle csak úgy jók az esélyeik, ha extra dobóformát fog ki az egész csapat – a második meccsel ellentétben ez nem történt meg a harmadikon, ezzel statikussá vált a játékuk is, egyszerűen nem volt bennük elegendő pont. Antetokounmpo a lepattanózásban jelentkező gondot is megoldhatná, ahogyan a festék támadásában is dimenziós ugrást jelentene, amennyiben megfelelő állapotban tudna visszatérni.

 

Butlerre eddig nincs válasz

Jimmy Butler 3 meccs után 30 pontot átlagol 66,9 százalékos True Shooting mutatóval, eddig nem találja rá a megoldást a Bucks. Jrue Holiday is hiába próbálkozik a lassításával, vele szemben is 7/13-mal dob Butler, akinek egyelőre a triplái is ülnek, 6/9-nél jár a rájátszásban, a harmadik meccsen 4/4-et küldött a helyére. Nagyban neki köszönhető, hogy Tyler Herro elvesztése ellenére is vezetik a párharcot, ugyanakkor aggodalomra adhat okot, hogy a harmadik meccsen egy rossz esés következtében megsérült, bár az első hírek alapján vissza tudott volna térni a pályára, amennyiben ez szükséges. Ezzel együtt is döntő faktor lehet, hogy milyen állapotban lesz a következő meccsre, mert ha nem tudja továbbra is fenntartani az eddig mutatott teljesítményét, akkor könnyen lehet, hogy az eddigi erőfeszítései is csak arra lesznek jók, hogy elnyújtsák a párharcot.

Nem kis teljesítmény az, hogy vezet a Heat, mivel 2017 óta először fordul elő, hogy három meccset követően vezessen egy párharcban a nyolcadik kiemelt. Akkor a Bulls állt jobban a Celtics ellen, de nem ért továbbjutást a jó kezdésük – érdekesség, hogy Butler abban a párharcban is érintett volt, és ott is egy sérülés után változott a helyzet, a Bulls nem bírta el Rajon Rondo kidőlését. 

 

Nem védi a triplákat a Bucks

Az elmúlt években az volt a jellemző a Bucks védekezésére, hogy inkább a triplákat adták fel, cserébe a festéket jobban őrizték, ebben a szezonban viszont némileg változtattak ezen, és mindössze 35,4 százalékkal tripláztak az ellenfeleik. Ebből a Heat ellen semmi sem látszódik, három meccs alatt 47/94 triplát dobott be a Heat, kereken 50 százalékkal céloznak távolról. Jimmy Butlerről tettünk már említést, de Duncan Robinson 10/13 triplája is egészen extra, ahogyan Gabe Vincent 8/15 bedobott hármasa is, ezzel mindenképpen kell valamit kezdenie Mike Budenholzeréknek.

 

Egy ilyen negyed nem fér bele

Tegnap hajnalban a Cavaliers bemutatta a szezon legrosszabb támadójátékát, első csapatként idén 80 pont alatt maradtak, erre ma hajnalban a Grizzlies bemutatta a szezon legrosszabb negyedét. Az alapszakasz kezdete óta eddig egyszer sem fordult elő, hogy egy csapat ne érje el a 10 pontos határt egy negyedben, a Grizzlies viszont 3/25 jó dobással, azon belül 1/13 triplával nyitott, így csak 9 pontot szereztek az első negyedben. A Lakers 12 perc után 26 ponttal vezetett, ez holtversenyben a legnagyobb különbség a rájátszások történetében egy negyedet követően.

 

Morant elit társaságban

Ja Morant bizonytalanul kezdte a Lakers elleni harmadik meccset, az első negyedben érződött rajta, hogy nem találja a helyét, a folytatásban viszont ledobta a láncait és végül 45 pontot szerzett, csak a negyedik negyedben 24-et, de egyedül így is kevés volt ahhoz, hogy visszahozza a meccsbe a csapatát. Ekkor volt egy olyan időszak, amikor sorozatban 22 Grizzlies-pont az ő nevéhez fűződött, és az elmúlt 25 évben csak két játékos tudott ennél pontgazdagabb futást bemutatni a rájátszásban: LeBron James 2007-ben zsinórban 25 pontot dobott a Cavaliers színeiben, míg Kobe Bryant 2010-ben hozott össze egy 23 pontos sorozatot.

Morant az NBA történetében a harmadik játékos lett, aki a rájátszásban legalább 45 pontot, 10 gólpasszt, 5 lepattanót és 5 bedobott triplát ért el egy meccsen, korábban csak Damian Lillard és Luka Doncic hozott össze hasonló teljesítményt. Morant emellett a Grizzlies történetében az egyetlen játékos, aki legalább 45 pontot dobott egy meccsen a rájátszásban, ő viszont már harmadszor érte el ezt a határt.

 

Brooks volt a gyenge láncszem

Dillon Brooks második meccset követő nyilatkozata különösen érdekes megvilágításba kerül annak fényében, hogy mit csinált a harmadik meccsen. 19 perc alatt 7 pontot szerzett, mindössze 3/13 dobása ért célba, majd a második félidő elején kiállíttatta magát, amikor bevitt egy övön aluli ütést LeBron Jamesnek – amiatt viszont továbbra sem kell aggódnia, hogy innentől kezdve tisztelnie kellene a Lakers sztárját, mert most sem dobott 40 pontot, „csak” 25-ig jutott az általa öregnek titulált ellenfél. Brooks egyébként beírta magát a Grizzlies történelemkönyvébe is, ő a csapat első játékosa, akit egynél többször kiállítottak a rájátszásban.

 

Megszállta a festéket a Lakers

Védekezésben taktikát váltott a Lakers, valamennyire feladták a triplákat, és inkább a festéket töltötték túl, miközben a túloldalon agresszívan támadták ezt a területet. A Grizzlies szenvedett is a közeli dobásokkal, a festékből csak 21/47-tel zártak, és különösen a védett területen kívül dobtak pocsékul, onnan mindössze 3/16-ot hoztak össze – Morant a gyűrű közeléből 7/10 dobását értékesítette, viszont a védett területen kívülről ő is csak 0/5-tel zárt. A Lakers 58-42-re nyert a festékben, 29/50 jó dobással zártak innen, és főleg James helyezett nyomást a Grizzlies védekezésére, Moranthez hasonlóan 7/10 dobását elsüllyesztette a gyűrű közvetlen közeléből, és összességben is 8/11-gyel zárt a festékből.

Azzal, hogy a Lakers nagyobb hangsúlyt fektetett a festék védésére, Jaren Jackson Jr. és Xavier Tillman sem tudott már villogni, a két magasember közös erővel 19 pontot szenvedett össze a harmadik meccsen, miközben a második találkozón még 40 pontot szerzett ez a páros.