Playoff-percek: Mit tehet a Suns?

A Jrue Holiday-meccs (ami egy kicsit Brook Lopez-meccs is)

Egy statisztika kívánkozik a mai Playoff-percek elejére, ami megdöbbentő. A döntőben Jrue Holiday eddig 268 labdabirtoklásnál fogta Chris Pault vagy Devin Bookert, 100 támadásra vetítve a Suns sztárjai 22 pontot átlagoltak. Amikor bárki más fogta őket, ez felment 39.7 pontra. Pault 10, Bookert 8 labdaeladásba hajszolta bele. Egy másik statisztika: az első négy meccsen 23/69-cel, 33%-kal célzott, a negyedik összecsapáson 4/20-at sikerült összeszenvednie. Ma kiesett tőle egy 60%-os meccs 12/20-as mezőnnyel, 13 gólpasszal. Nagyjából élete meccsét játszotta.

Volt már az idei nagydöntőben olyan meccs, amit Khris Middleton nyert meg a Bucksnak, és most is ő dobta be a sikert bebiztosító büntetőt, de ez “nem jöhetett volna létre” Holiday közreműködése nélkül. Az első percektől kezdve megkeserítette Chris Paul életét, szinte az első támadástól bizonytalankodott Holiday mellett, aki nem nagyon váltotta el - amikor egyszer mégis, akkor Paul azonnal be is vágott egy triplát a lemaradó Brook Lopezről. Az első negyed derekán viszont Holiday összeszedte a második hibáját, le kellett ülnie néhány percre - Booker azonnal elkezdte támadni a helyére érkező Connaughtont, ebből a mismatchből építkezett a Suns és ment el 16 ponttal.

Amint visszajött Holiday, máris feljavult a támadójátékuk, majd szép lassan a védekezésük is: a második negyed elején a labdás szervezőkre rátették a nyomást, ezzel kilátástalan triplákba hajszolták bele Crowderéket, a túloldalon pedig a Holiday-Lopez duó megoldotta a nehezét, közben sikerült Middleton csuklóját is bemelegíteni. 37-21-re vezetett a Suns az első negyed után, a Bucks viszont kicsivel több mint négy perc alatt 42-42-nél kiegyenlített. Ebben a kicsivel több mint négy percben Giannis végig a padon ült...

Holiday a nagyszünetben 18 pontnál és 7 gólpassznál járt, fordulás után sem nagyon lassított: 27 pont 13 gólpasszal 2 eladott labda mellett klasszis teljesítmény úgy, hogy az első negyed 10. percétől kezdve összesen 3 percet ült és szinte végig Pault vagy Bookert fogta. A végén a labdaszerzés és a gólpassz már az extrák extrája.

Antetokounmpo és Middleton számaira nézve azt gondolnánk, hogy persze így könnyű, de a helyzet fordított: ha Holiday nem kerül “zónába” az első félidőben, akkor a végeredmény lehetett volna fordított is. A Suns teljesen random duplázott rá Giannisra, ki ugyan állta a sarat (hat gólpassz eladott labda nélkül több mint szép), de voltak olyan időszakok, amikor nem volt hatása a meccsre, Middleton pedig az első negyedben üres dobásokat rontott, elpasszolta a labdákat, nagyjából azt sem tudta, milyen rendezvényen van, róla is le kellett venni a nyomást Holiday-nek.

Lopezt még érdemes kiemelni, mert Holiday védekezése neki is sokat jelentett, nem kellett lábaznia a periméteren, a palánk alatt pedig így be tudta tömködni a lyukakat, és maradt ereje felérni a támadásokkal, különösen a második negyed elején. Az előző meccseken 21, majd 19 percet töltött a pályán, és összesen szedett 3 pattanót, ma 29 percig volt fent, 6 pattanója mellett +10-ben volt a plusz-mínusza - az elején az ő kezében is dadogott kicsit a labda, de utána remekül összekapta magát.

 

A kiegészítők közötti különbség megint kijött

Pat Connaughton ugyan megélt néhány meleg percet védekezésben, rendre őt próbálták támadni Bookerék, de szépen lassan sikerült őt elbújtatnia Mike Budenholzernek, támadásban pedig most már menetrendszerűen érkeztek a hármasok: 4/6-ot vágott be, 14 pontig jutott 6 lepattanóval. Ő és Bobby Portis nagyon nagy szerepet játszott a második negyedben, a magasember is 9 pontot szerzett (2/4 tripla, 1/2 kétpontos, 1/1 büntető), kőkeményen ment a támadópattanókért, szerzett két labdát. Jeff Teague lógott ki egy kicsit a Bucksból, de ez bőven belefért a túloldal produkciója mellett. Torrey Craig elöl-hátul sokat hibázott, Cameron Johnson pedig a Bucks felzárkózásánál mintha a pályán se lett volna, lemozizta az egészet - ennél sokkal határozottabban kell játszani egy döntőben. Egyedül Cameron Payne dicsérhető, mert bár most sem sikerült megőrülnie, de jó ütemben dobálta a kosarait és kiosztott 4 gólpasszt, hátul összeszedett két labdát, hozott egy megbízható játékot.

A második negyed elején egyértelműen a kiegészítők miatt nem működött a Suns játéka, ha itt meg tudják tartani az előnyt, vagy legalább egy részét, akkor Bookerben és Paulban éreztem annyit, hogy megoldják a második félidőt - ehelyett a Bucks felpörgött, már a nagyszünetben vezettek, a harmadik negyedben pedig szinte szó szerint mindent bedobtak. Itt Bookernek kellett tartania a lelket a Bucks dobásai miatt fejben szétesni készülő Sunsban, utána pedig Paul is átlendült a holtponton, Mikal Bridges is megérkezett a meccsbe, és a végére a fáradó Bucks ellen egylabdás meccset csináltak.

Aztán...

 

Ez a hibasorozat a bajnoki címbe kerülhet

A Suns kőkemény munkával visszajött a meccsbe, fél perccel a vége előtt 119-120-as állásnál a vezetésért támadhatott. Ami ezután következett, az lehet, hogy évekig kísérti majd a Suns játékosait és edzőit. Először is Monty Williams bízott Bookerben, és nem kért időt. Másodszor Booker bízott magában, és hiába állt fel a Bucks védelme, elkezdett egy-egyezni PJ Tuckerrel, aki szépen beterelte a festékbe, ahol Giannis rákényszerítette a visszafordulásra - egyenesen Holiday karjaiba, aki kiszedte a kezéből a labdát. Harmadszor Holiday embere, Chris Paul próbált visszafutni és próbált egyszerre két embert fogni, de Holiday-re már nem ért ki, az alley-oop passznál pedig esélye sem volt - de beütötte azt a buta faultot, ami esélyt teremtett a Bucksnak, hogy négypontos legyen az előnye. Negyedszer Mikal Bridges és Jae Crowder Pat Connaughtonnal (!) birkózott Giannis büntetőjénél, de így sem tudták megszerezni a lecsorgót - Booker picit lemaradt az emberéről, Holiday-ről, és csak bele tudott ütni a lepattanóba, amit aztán a nagyjából egy lépést tevő Giannis még oda is pöcizhetett Middletonnak, hogy a legbiztosabb kezű Bucks-játékos büntetőzhessen. És hol volt eközben Middleton embere, Paul? Méterekre Middletontól, Giannis mögött “nézelődött”, a felpattanó labdára teljesen esélytelenül...

 

Mit tehet a Suns?

Eddigi karrierjük legkeményebb meccsére készülhetnek a Suns játékosai - idegenben, cirka húszezer Bucks-drukker előtt kell valahogy megnyerniük a meccset és visszahozni a párharcot Phoenixbe. Az ötödik meccsen néhány időszakban jól működött a Giannis elleni védekezésük, ezt kell kielemezniük és ami működött, többet használniuk. A gond az, hogy Giannis kezd ráérezni, hogy mikor nem szabad erőltetni és kell szabadulni a labdától, az utolsó három meccsen 20 gólpasszt adott 2 (!) eladott labda mellett. A nagyobb gond, hogy erre most már a társak is kezdenek ráérezni: Holiday-t addig erőltették támadásban a meccsek elején, hogy ma pillanatok alatt komfortzónába került, Middleton fokozatosan be szokott melegedni, a padról pedig Connaughton és Portis csúcsforma közelében játszik már meccsek óta.

Az jól látszott, hogy Holiday védekezését kellene limitálni, mert támadásban nem nagyon tudnak vele mit kezdeni - ma sem kapott azért csúcsminőségű elzárásokat, mégis mindent bedobált vagy remekül osztogatott, teljesen kiszámíthatatlan, mi jön éppen tőle. Ha sikerül faultgondokba hajszolni, akkor a túloldalon azonnal van mismatch Pauléknak, Lopez szinte nem pályán tartható, mert kettő-kettőkből agyonverik lábon. Ami ennél is fontosabb, hogy valamit ki kell találni a gyorsindításokra, mert az ötödik meccsen is 21 pontot kaptak ezekből, ami rengeteg, illetve olyanokat nem lehet engedni, hogy a lerohanásokat Lopez és Portis fejezze be. Meg lehet próbálni időnként megállító faultokra rámenni, széttördelni a játékot, ezekre nagyon alkalmas lehet bármelyik cserejátékos is.

A Bucks-támadópattanókra már most jobban figyeltek (kivéve ugye a végén...), a 11 támadó már kezelhető, a festékből szerzett pontokat is 52-40-re nyerték - Aytonról eddig kevés szó esett, de ma szépen csendben a center óriásit játszott mindkét oldalon, maximálisan elvégezte a dolgát. A gond megint ott van, hogy amikor három percre leült szusszanni, 10 (!) ponttal kapott ki a Suns. Dario Saric borzasztóan hiányzik, pedig ő sem egy védőzseni, de még mindig hasznosabb lenne a palánkok alatt, mint Craig és Johnson, akiknek nagyon nem a small-ball center a posztjuk. A Bucks gyorsan alkalmazkodott ahhoz, hogy a festékben nehezebbé vált a dolguk, bevertek 14/28 hármast, pár kifejezetten szép labdajáratásukat is feljegyezhettük, de így is nyerhetett volna a Phoenix.

Összefoglalva: a Sunsnak faultgondokba kell kergetnie Holiday-t (ez elsősorban Paul feladata lenne), figyelni a gyorsindításokra (ez elsősorban a csatárok és a fent lévő cserék feladata lenne), Aytonnak pedig odafigyelnie, hogy ne kerüljön faultgondokba, mert megint kellene fog tőle 45+ perc. Emellett Bookernek is tartania kell a dobóformáját, a kispadnak is hasznosabbá kell válnia. Ha ezek közül valami hibádzik, akkor nem nagyon látszik, hogyan harcolhatnák ki a hetedik meccset, fejben annyira egyben van a zsinórban hármat nyerő Milwaukee.