Playoff-percek: most a Sixers diktál

 

Doncic bentről, mindenki más kintről szedte szét a Sunst

Remekül működött a munkamegosztás a Mavericksnél, Luka Doncic 26 pontjával, 7 lepattanójával és 11 gólpasszával szokás szerint csapata élére állt, de csak 9/25-tel célzott, és különösen a triplái nem estek, 1/10 hármasa ért célba. Ennek fényében még nagyobb szó, hogy a Mavericks csapatszinten 20/44 triplával zárt, Doncic körül a többiek 19/34 (55,9%) hármast küldtek a helyére, és különösen Dorian Finney-Smith (8/12) villogott, de Davis Bertans (4/6) is dicséretet érdemel. Doncic játékára annak ellenére sem lehet panasz, hogy kintről ő nem dobott jól, mert közben jól támadta a festéket, és a végén a labdára sem csavarodott rá, a negyedik negyedben annak is köszönhetően tudták megtartani az előnyüket, hogy hajlandó volt időnként kiadni a kezéből a labdát.

Azt azért érdemes megjegyezni, hogy leginkább az első félidőben ültek a Mavericks triplái (14/24), a fordulás után már kevésbé (6/20), de a második félidőre a Sunsnál is megállt a tudomány támadásban, Devin Booker ekkor 5/13-mal, Jae Crowder 1/5-tel, Cameron Payne 1/4-gyel, JaVale McGee pedig 1/3-mal dobott a fordulás után mezőnyből, csapatszinten is leragadtak 40,9%-on. Az egész meccset nézve is újfent 50% alatt maradtak (46,4%), egymást követő második meccsükön fordult ez velük elő.

 

Finney-Smith szerződése az egyik legjobb a ligában

Dorian Finney-Smith pályafutása egyik legjobb teljesítményét nyújtotta a 24 pontjával, 8/12 triplájával és 8 lepattanójával, soha korábban nem dobott be 6 triplánál többet egy meccsen, de ez nem jelenti azt, hogy ne lett volna eddig is rendkívül fontos eleme a Mavericksnek. Az egész rájátszást nézve 13,4 pontot átlagol, miközben 7,2 próbálkozásból 43,1%-kal dob kintről, csak kétszer maradt 10 pont alatt, és védekezésben is parádézik. Az első körben a Pelicans játékosai 46/110-zel (41,8%) dobtak mellőle, míg a Suns kosarasai 17/42-nél (40,5%) tartanak, és nem is akárkiket őriz, az első körben Donovan Mitchell (17/52, 32,7%), a másodikban Devin Booker (10/24, 41,7%) védése hárult rá a legtöbbször.

Egyre jobban felértékelődik, hogy a Mavericks szezon közben meg tudott egyezni vele a hosszabbításról, és a nyáron elindul egy 4 éves, összesen 52 millió dollárt garantáló megállapodása, amivel az övé lesz a liga egyik legjobb szerződése. Nem csupán röpke fellángolásról van szó az esetében, már az alapszakaszban is 11 pontot átlagolt 39,5%-os triplázással, ahogyan az sem számított rossznak, hogy 45,6%-kal dobtak ellene, miközben 1099 dobással nézett szembe – ez utóbbi a negyedik legtöbb a wingek között, csak Miles Bridges (1252, 45,3%), Scottie Barnes (1195, 47%) és Pascal Siakam (1110, 46,9%) előzte meg őt, már amennyiben a percei 37%-át centerben töltő Siakamot egyáltalán ideszámoljuk. Az viszont nem tűnik kérdésesnek, hogy a nyáron a jelenleginél is nagyobb szerződést kaphatott volna, amennyiben kivár, a Mavericks befektetése pedig máris jelentősen felértékelődni látszik.

 

Doncic újabb mérföldköve

Luka Doncic az NBA történetének az első játékosa, aki az első 20 rájátszásbeli meccsén legalább 650 pontig, 150 lepattanóig és 150 gólpasszig eljutott, és a 600/150/150 klubban is csak Oscar Robertson kap még helyet rajta kívül. Doncic az első 20 meccsén 655 pontig, 183 lepattanóig és 176 gólpasszig jutott, míg Robertson annak idején 616 pontig, 231 lepattanóig és 190 gólpasszig. A 655 pont nem mellékesen a harmadik legerősebb nyitás 20 meccs alapján, csak Michael Jordan (718 pont) és Wilt Chamberlain (705 pont) kezdett be Doncicnál is jobban.

Azzal viszont, hogy ezúttal megállt 26 pontnál, ismét Michael Jordan rendelkezik a rájátszások történetének legmagasabb pontátlagával, aki 33,4-es átlagával visszavette a vezetést a 32,8-re „lecsúszó” Doncic előtt.

 

Chris Paul fárad?

Egymást követő második meccsén kell Chris Paulról negatív tényezőként beszélni, legutóbb egy félidő alatt adott el 7 labdát, míg ezúttal 23 perc alatt kipontozódott, de amíg pályán volt, addig sem tudott agresszív lenni, mindössze 5 pontig és 2/4 dobásig jutott el. A Mavericks vitathatatlanul jó munkát végez vele szemben, ugyanakkor a legutóbbi eladott labdái, illetve a mostani faultjai közül is nem egy elkerülhető lehetett volna, emiatt pedig nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy fizikálisan és/vagy mentálisan fárad. Nem szabad elfelejteni, hogy csak 37 éves már, és az első körben is rendkívül nehéz terheket cipelt, többször is az ő negyedik negyedes megőrüléseire szorult rá a Suns, ráadásul egy ideig Devin Booker nélkül kellett cipelnie a csapatát. Leírni természetesen nem szabad őt, ahogyan amellett sem szabad elmenni, hogy Deandre Ayton és Mikal Bridges is elmarad támadásban az első körben mutatott teljesítményétől, de az is vitathatatlan, hogy többre van szükség Paultól, mint amit az elmúlt két meccsen fel tudott mutatni.

Abba nem érdemes belemenni, hogy az egyes faultjainál mennyiben jogosan szólalt meg a síp, sokkal inkább érdemes arra koncentrálni, hogy Paul többször is kétes szituációkba ment bele, amiknél megvolt annak a lehetősége, hogy rosszul fog azokból kijönni, és ez bizony fakadhat abból is, hogy fárad. További tényezőként azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy történt egy incidens a lelátón, ami a családtagjait érintette, ez is közrejátszhatott abban, hogy nem tudott megfelelően koncentrálni.

 

Ha Paul kipontozódik, kikap a csapata

Chris Paul az a játékos, aki pályafutása során először a harmadik szezonja legvégén, a 2008-as rájátszásban pontozódott ki egy Spurs elleni párharc hetedik meccsén 25 másodperccel a vége előtt, amikor a csapata szándékosan ütötte a faultokat, hogy ne pörögjön az óra. Az alapszakaszban 1155 meccse során összesen 10 alkalommal fordult elő, hogy kipontozódjon, és ezeken az összecsapásokon 0-10-re áll a csapata. A rájátszásban is hasonló a helyzet, itt 139 meccséből 4 alkalommal gyűjtött be hat személyit, és ezeken a meccseken 0-4-re állnak a csapatai, és érdekes módon a rájátszásban a kipontozódásai négy különböző csapat színeiben jöttek össze: 2008-ban a Hornets, 2012-ben a Clippers, 2018-ban a Rockets, míg most a Suns játékosaként jutott erre a sorsra.

Paul hiányát különösen megérezte a Suns ezen az estén, mert vele a pályán 53%-kal dobtak mezőnyből, illetve 50%-kal tripláztak, míg nélküle 42%-os mezőnymutató és 27%-os triplázás jött össze.

 

Javult a Heat támadójátéka, de még mindig a Sixers akarata érvényesül

A harmadik mérkőzésen Joel Embiiddel teljesen megváltozott a Philly védekezése, a center akkora önbizalmat adott a társaknak hátul és annyira jól védte a festéket, valamint a pick-and-rollokat is, hogy minden periméter-játékos ott maradt az emberén, elvéve ezzel a jó triplalehetőségeket. A Heat akkor annyira nem talált választ, hogy a lehető legrosszabb megoldáshoz folyamodott és nehéz középtávolikat dobott, szezoncsúcsot jelentő kísérlettel zárt ebből a távolságból, ami magával hozta a sima vereséget.

A negyedik meccsre változott a helyzet annyiban, hogy a Heat 28 büntetőt harcolt ki és 20 alkalommal ejutott a gyűrűig, jóval hatékonyabban támadta ezt a Philly-védekezést, de még mindig megvolt a fő probléma: nem jöttek a triplák. A liga egyik legjobb távolról dobó csapataként nem férhet bele a 7/35-ös mutató, főleg egy 7/30 után, de természetesen megvan az oka: a Sixers ezeket akarja elvenni. Jimmy Butler szenzációsan játszik, mindkét vereség alkalmával szupersztár-teljesítményt nyújtott, főleg ma hajnalban emelkedett ki és nem csak a számai miatt, de tény: a Philly egyszer sem duplázza a Heat legjobbját, hagyja, hogy hadd alkosson, hadd egy-egyezzen, hadd szórja meg magát, de a shooterek nem jöhetnek lendületbe. Nyilván ettől még a Miami képes lenne a nehezebb, kevésbé ritmusban érkező helyzeteket is jobb hatékonysággal a gyűrűbe küldeni, számíthatunk rá, hogy hazai pályán kicsit változik is a helyzet, de az is biztos, hogy Erik Spoelstra nem ülhet a babérjain, mert a Philly jelenleg rendben van azzal, ha Butler dob egy negyvenest és mondjuk Bam Adebayo egy 20-ast, ha közben a többiek eltűnnek.

Az elmúlt két meccs alatt PJ Tucker (11 pont, 1/5 tripla), Kyle Lowry (6 pont, 0/8 tripla), Max Strus (15 pont, 5/16 tripla), Gabe Vincent (2 pont, 0/4 tripla), Tyler Herro (25 pont, 3/12 tripla) és Victor Oladipo (21 pont, 2/7 tripla) is csalódást kelt, Caleb Martin szinte pályára sem kerül, az pedig érdekes, hogy Duncan Robinson még így sem fér be a rotációba - a szinte csak a triplájáért "kitömött" shootert egy percre sem küldte be Spoelstra ezen a két meccsen, amelyen a legnagyobb gondjuk a támadójáték és azon belül is a kinti dobás volt. Lassan odáig jutunk, hogy elő kell húzni őt is...

 

Ez már elég lenne Hardentől

A playoffban eddig nem tudott szintet lépni az alapszakaszban látott gyenge formájához képest James Harden, de a legutóbbi meccsen már agresszívebbnek tűnt és Joel Embiiddel a pályán sokkal jobban érezte, hogy mikor hova kell tolni a labdát és milyen döntést kell hozni, most pedig megidézett valamit a régiből. 31 pont, 9 gólpassz, 6/10 tripla, szinte minden Philly-futást ő vezényelt, a negyedik negyedben egymaga 16 pontot dobott és miatta roppant meg a Heat, ráadásul amikor a pályán volt, akkor a pontok 55%-át ő dobta vagy ő készítette elő.

Embiid mellett nem kell a korábbi MVP-önmaga (egyelőre), ez a most látott verzió viszont nagyon sok mindenre elég lehet. Szinte tökéletesen olvassa a védekezést, jó döntéseket hoz, jó helyre és jó ütemben passzol, érzi, hogy mikor kell egy shootert előhúzni, mikor kell Embiidre bízni a támadást és hogy mikor kell neki előlépni - ha stabilan tudná ezt hozni, akkor nagyon komoly esélyei lennének a Phillynek akár a végső sikerre is. 

Az most is egyértelmű, hogy a Heat megpróbálja őt megfojtani, mert amikor Embiid nincs a pályán, olyankor átlagosan egy lábbal közelebb van hozzá a védője, mint amikor a center is fent van. A nagy kérdés persze az, hogy fenntartható-e ez a forma vagy csak kicsúszott tőle ez az este, főleg ami a dobásait illeti - mert hogy szerinte nem változott semmi, csak beestek a távolijai, amiket eddig 21%-kal dobált ebben a szériában...

 

Most a Philly lehet magabiztosabb

A reménytelennek tűnő 0-2 után visszatért Embiid, magára talált Harden, megérkeztek a triplák, működik a védekezési stratégia és ezen az estén támadásban is sokkal gördülékenyebb volt a játék, mint legutóbb - lendületben, magabiztosan utazhat vissza Miamiba a Sixers. Most Spoelstrának kell változtatnia és megoldania a következőket:

Automatikusabb triplagenerálás és azok értékesítése. Sokkal jobb dobóformára képes ez a keret, de még agresszívebben kell támadni a gyűrűt és vagy ott befejezni az akciókat folyamatosan vagy elérni azt, hogy kicsit beljebb lépjenek a védők, a kiosztásokat pedig könyörtelenül beverni - ragoztuk ezt feljebb, nem tesszük meg ismét.

Felkeményedni védekezésben. Ezzel csak most volt probléma, a harmadik meccsen még nem, így talán csak erre az estére szólt, mindenesetre a párharc ezen pontján már egyáltalán nem fér bele a puhaság, a lazaság - harapni, ütközni kell minden labdabirtoklásnál, kibillenteni a kényelmes helyzetből a shootereket, gondolkodásra késztetni Hardent, nem adni könnyű dobásokat Embiidnek. Nincs végzetes problémájuk itt Butleréknek, de mégis, nekik 100 pont körül kellene tartaniuk ellenfeleiket, mégsem működött most a rendszer, hiába váltottak folyamatosan a pick-and-rolloknál, így is szétdobták őket. El lehet indulni afelé is, amit a Sixers csinál, ebben az esetben Embiiddel dobatni 40-et, de Harden életét megkeseríteni és a triplákat eltüntetni, aztán meglátni, hogy mi sül ki belőle.

Lowryval kezdeni valamit. Az irányító láthatóan félsérülten tért vissza erre a két meccsre és bár itt-ott érezni lehetett a pozitív hatását, egy-két leindításnál meg tudta nyomni a tempót, de egyrészt képtelen a gyűrűbe találni és ő is része a triplaproblémának, másrészt a hírek szerint ismét megsérült. A játéka bizonytalan az ötödik meccsre, ami nem túl biztató, mert ebből arra következtethetünk, hogy ha valahogy játszik is, nem nagyon várható tőle több - így viszont nincs túl sok haszna a csapat számára. 

 

A rájátszás idején további érdekességekért keressétek a Kezdő5.hu Twitter-oldalát is.